„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
A világegyetem keletkezése után nagyjából hárommilliárd évvel volt az az időszak, amikor a csillagképződés a legintenzívebb volt. A galaxisokban található anyagból rengeteg csillag született meg, ám a jelek szerint ez nem minden galaxisra volt jellemző.
A Hubble űrteleszkóp, valamint az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) segítségével a tudósok hat olyan halott galaxisra bukkantak, amelyek egyszerűen kifogytak az "üzemanyagból": a hidrogénből, ami a csillagképződés elengedhetetlen kelléke. Kate Whitaker, a Nature-ben megjelent tanulmány egyik vezető szerzője szerint rejtély, miként történhetett meg mindez.
NASA / Joseph DePasquale
A kutatóknak a gravitációs lencsék (nagy objektumok, amelyek meghajlítják a teret) segítségével sikerült befogniuk a meghajlított és felerősített fényt, amit ezek a galaxisok bocsátottak ki magukból.
A tudósok egyelőre nem tudják megmagyarázni, miért fogyhatott el ilyen gyorsan – alig hárommilliárd év alatt – a csillagképzéshez szükséges "üzemanyag", vagy ha nem használták fel mindet, hová tűnt a többi. A kutatók úgy vélik, sokára lehet meg a válasz, ha egyáltalán képesek lesznek valaha is megtalálni azt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
