Miért és mikor működik a félelem, ha befolyásolni akarunk?
A félelem használata a meggyőzésben általában jobban működik, mint az észérvek. De vajon minden körülmények között így van ez? Részlet Elliot és Joshua Aronson A társas lény című könyvéből.
A félelem használata a meggyőzésben általában jobban működik, mint az észérvek. De vajon minden körülmények között így van ez? Részlet Elliot és Joshua Aronson A társas lény című könyvéből.
Érdekes megállapításokat tettek a szlovák Kassai Állatorvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem munkatársai és brit szakemberek rengeteg macskás videó megtekintésével. Kiderült, ha kölcsönös a viselkedése két macskának, akkor csak játszanak egymással, még ha úgy tűnik is, hogy verekednek.
Az utóbbi időben több kutatócsoport is megpróbálta feltérképezni magukat konzervatív értékrendűnek vallók viselkedését. A társadalmi polarizáltság az Egyesült Államokban lassan tarthatatlanná válik, ha politikai ellentétekről van szó, a vizsgálatok pedig arra irányultak, hogy jobban megértsék, hogy viselkednek – és miért éppen úgy – az egyes világnézeteket valló csoportok. A hazai közbeszédet elnézve az eredmények a magyar társadalom számára is szolgálnak tanulságokkal.
Ha csak racionálisan közelítjük meg a problémákat, az olyan, mintha egyetlen ütővel indulnánk golfozni - mutat rá Rory Sutherland, az Ogilvy legendás reklámszakembere Alkímia című könyvében. Részlet.
Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek, hanem fordítva, az izgő-mozgó gyerek többet fog mobilt használni – derül ki az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amelyben a viselkedésproblémák és a túlzott digitális eszközhasználat összefüggéseit vizsgálták a kutatók.
A Jó Döntés Projekt viselkedéskutatói arra voltak kíváncsiak, hogy egyesek miért jobb előrejelzők másoknál. Kísérletük eredményeit a Zaj című könyvből idézve mutatjuk be. Részlet.
A mai világban mind gyorsabban, egyszerűbben és könnyebben vehetünk meg szinte bármit, miközben egyre több és egyre nagyobb kedvezmény és „kivételes lehetőség” tárul elénk. Annak jártunk utána, hol húzódik a határ az impulzusvásárlás és a már problémás, kényszeres vásárlás között.
A XXI. század táptalaja a függőségek kialakulásának, és ehhez még csak tudatmódosító anyagokhoz sem kell nyúlni – mondja Adam Alter, a New York-i Egyetem pszichológia- és marketingprofesszora. Interjú.
A pénz nem az a nagyszerű ösztönző erő, amelynek a többségünk feltételezi, sőt néha még eltántorítóan is hathat. A hatékony ösztönzés titka a kapcsolódás és a jelentőség érzetének megteremtése – mutat rá Dan Ariely pszichológia- és viselkedési közgazdaságtan professzor.
A csábítás, a nagyvonalúság és a szabad akarat is felelős azért, hogy irracionális döntéseket hozunk – állítja Dan Ariely pszichológus, aki tapasztalatairól június 12-én a TEDxBudapesten számol be. A HVG ezt megelőzően készített vele interjút.
Miért érzünk késztetést nehéz, kihívást jelentő vagy egyenesen fájdalmas dolgok megtételére? Dan Ariely pszichológus egy megérintő történettel mutat rá, miért segítünk akkor is, ha fáj - és mi köze mindennek a motivációhoz.
Figyel a gazdájára, szívesen válaszolgat, jól tanítható, ezért már törpemalaccal is kísérleteznek a magyar viselkedéskutatók. Talán kiderül, hogy a négylábúak agya az ember miatt alakult át, vagy ősidőktől fogva alkalmas volt a beszédértésre.
A hazugságok legismertebb kutatója, Lillian Glass szakértelmét az FBI is felhasználja, most pedig egy 10 pontos listát szedett össze a hazugságok legegyértelműbb jeleiről.