Miért és mikor működik a félelem, ha befolyásolni akarunk?
A félelem használata a meggyőzésben általában jobban működik, mint az észérvek. De vajon minden körülmények között így van ez? Részlet Elliot és Joshua Aronson A társas lény című könyvéből.
#viselkedéskutatás
Több mint száz cicás videót néztek meg szlovák kutatók, hogy jobban megértsék a macskák viselkedését
Érdekes megállapításokat tettek a szlovák Kassai Állatorvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem munkatársai és brit szakemberek rengeteg macskás videó megtekintésével. Kiderült, ha kölcsönös a viselkedése két macskának, akkor csak játszanak egymással, még ha úgy tűnik is, hogy verekednek.
Mit gondolnak a jobboldaliak a tudományról? És mit gondol a tudomány a jobboldaliakról?
Az utóbbi időben több kutatócsoport is megpróbálta feltérképezni magukat konzervatív értékrendűnek vallók viselkedését. A társadalmi polarizáltság az Egyesült Államokban lassan tarthatatlanná válik, ha politikai ellentétekről van szó, a vizsgálatok pedig arra irányultak, hogy jobban megértsék, hogy viselkednek – és miért éppen úgy – az egyes világnézeteket valló csoportok. A hazai közbeszédet elnézve az eredmények a magyar társadalom számára is szolgálnak tanulságokkal.
Gondolkodjunk kicsit kevésbé logikusan!
Ha csak racionálisan közelítjük meg a problémákat, az olyan, mintha egyetlen ütővel indulnánk golfozni - mutat rá Rory Sutherland, az Ogilvy legendás reklámszakembere Alkímia című könyvében. Részlet.
Totális a félreértés a sok mobilozásról, magyar kutatók szerint sok minden éppen fordítva igaz
Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek, hanem fordítva, az izgő-mozgó gyerek többet fog mobilt használni – derül ki az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amelyben a viselkedésproblémák és a túlzott digitális eszközhasználat összefüggéseit vizsgálták a kutatók.
Miért látják jobban a jövőt egyes emberek?
A Jó Döntés Projekt viselkedéskutatói arra voltak kíváncsiak, hogy egyesek miért jobb előrejelzők másoknál. Kísérletük eredményeit a Zaj című könyvből idézve mutatjuk be. Részlet.
Hogyan alakítsunk ki új szokásokat?
Berögzült viselkedésünket nehéz megváltoztatni, akármennyire nemesek is a szándékaink. De a helyes módszer elsajátításával könnyebben elhatározásunk mellett maradhatunk.
Így befolyásolja döntéseinket az, hogy melyik politikai párttal szimpatizálunk
Amikor politikai nézetekről van szó, a párthatás erősebbnek bizonyul a javaslat valódi tartalmánál - mutat rá egy érdekes kísérletre hivatkozva Jonah Berger, a Wharton Üzleti Iskola marketingprofesszora.
"Ha sima felületet tapintott, azt megvette" – mekkora gond a kényszeres vásárlás Magyarországon?
A mai világban mind gyorsabban, egyszerűbben és könnyebben vehetünk meg szinte bármit, miközben egyre több és egyre nagyobb kedvezmény és „kivételes lehetőség” tárul elénk. Annak jártunk utána, hol húzódik a határ az impulzusvásárlás és a már problémás, kényszeres vásárlás között.
Hogyan változtassunk e-mailezési szokásainkon ahhoz, hogy jobb eredményeket érjünk el?
A nevetés nemcsak kapcsolatot teremt az emberek között, hanem - egy meggyőzés tudományával foglalkozó kutatócsoport szerint - jövedelmező üzleti eszköz is lehet az online alkufolyamatokban.
„Egy szenvedély addig jó, amíg gazdagítja az életünket”
A XXI. század táptalaja a függőségek kialakulásának, és ehhez még csak tudatmódosító anyagokhoz sem kell nyúlni – mondja Adam Alter, a New York-i Egyetem pszichológia- és marketingprofesszora. Interjú.
Így válik börtönné a munkahely. Avagy miért egyszerű letörni a lelkesedést?
A pénz nem az a nagyszerű ösztönző erő, amelynek a többségünk feltételezi, sőt néha még eltántorítóan is hathat. A hatékony ösztönzés titka a kapcsolódás és a jelentőség érzetének megteremtése – mutat rá Dan Ariely pszichológia- és viselkedési közgazdaságtan professzor.
Hogyan kerülhetjük el, hogy haszontalan holmikra szórjuk el a pénzünket?
A csábítás, a nagyvonalúság és a szabad akarat is felelős azért, hogy irracionális döntéseket hozunk – állítja Dan Ariely pszichológus, aki tapasztalatairól június 12-én a TEDxBudapesten számol be. A HVG ezt megelőzően készített vele interjút.
Miért teszünk néha fájdalmas dolgokat? Ez a szívfacsaró történet segít megérteni
Miért érzünk késztetést nehéz, kihívást jelentő vagy egyenesen fájdalmas dolgok megtételére? Dan Ariely pszichológus egy megérintő történettel mutat rá, miért segítünk akkor is, ha fáj - és mi köze mindennek a motivációhoz.
A törpemalacok tehetik féltékennyé az ember legjobb barátját
Figyel a gazdájára, szívesen válaszolgat, jól tanítható, ezért már törpemalaccal is kísérleteznek a magyar viselkedéskutatók. Talán kiderül, hogy a négylábúak agya az ember miatt alakult át, vagy ősidőktől fogva alkalmas volt a beszédértésre.
„Jobban érdekel Isten létezésénél az, hogy az emberek miért hisznek benne”
Cselekvéseinket legtöbbször a gyors, tudattalan, érzelmek által is nagyban befolyásolt gondolkodásunk határozza meg a megfontolt, racionális helyett – állítja Daniel Kahneman pszichológus, aki kutatásaival megkérdőjelezte a klasszikus közgazdaságtan alapvetéseit. Portré.
Erre a 10 jelre figyeljen, így leleplezheti, ha hazudnak önnek
A hazugságok legismertebb kutatója, Lillian Glass szakértelmét az FBI is felhasználja, most pedig egy 10 pontos listát szedett össze a hazugságok legegyértelműbb jeleiről.
Rossz emberekké tesz minket, ha egyszerre több dolgot csinálunk
Agyunkban fontos részek zsugorodnak össze, amikor például egyszerre mobilozunk és tévézünk, ez pedig emberileg van ránk rossz hatással.
Jobban jár, ha engedi, hogy barátai rendeljenek ön helyett
Egy amerikai viselkedéskutatókból álló tudományos kutatás szerint mindenki jól jár, ha egyes döntéseit hasonló ízlésű barátaink hozzák meg helyettünk.
Árulkodó gesztusok: a félelem jelei
Ha az ember fél, megdöbben vagy valamilyen szörnyű hírt kap, gyakran kapja szája elé a kezét, netán homlokához ér, vagy egész arcát kezébe temeti. Mi lehet ennek az oka?