Már az is meglepő volt, hogy Orbán egyáltalán szóba állt a sajtó képviselőivel az EU csúcson, és tőle szokatlanul hosszan válaszolt a kérdésekre. A magyar miniszterelnök szerint a mostani találkozó fő célja a decemberi tanács előkészítése, de ettől függetlenül a magyar álláspont számos európai kérdésben nagy vihart kavarhat majd a most kezdődő, két napos ülésen.

A miniszterelnök nem rejtette véka alá, nem támogatja az EU költségvetésének bővítését, és ennek két fő célját, az EU migrációs reformjának lehetővé tételét és egy új ukrán segélycsomag megalapozását. Orbán szerint,

„Több pénzt akarnak beszedni tőlünk, hogy odaadhassák a migránsokra, befogadáspolitikára, és odaadhassák Ukrajnának”

Ahogyan azt itt megírtuk a magyar miniszterelnök régóta kritikus az EU költségvetésének kiegészítésével kapcsolatban, de a szakértők eddig csak találgatták, vajon vétózni fog-e Magyarország a kérdésben vagy hajlandó megállapodni. Most úgy tűnik, Orbán a kemény álláspontot képviseli, és sem a 15 milliárd eurós migrációs, sem pedig az 50 milliárd eurós ukrán segélycsomagot nem támogatja. Ráadásul, mivel a költségvetés módosításához minden tagállam beleegyezése szükséges, Orbán lényegében zsarolni tudja a többi tagállamot. A miniszterelnök elmondta,

„A magyar álláspont világos, a migráció ezt a formáját nem támogatjuk, ezért nem akarunk pénzt adni a migránsoknak, és Ukrajnának sem akarunk pénzt adni, ha csak valami nagyon jól alátámasztott előterjesztést nem látunk”

A háttérben az is valószínű, hogy ez a költségvetési vétó Orbán utolsó lehetősége, hogy érvényesítse az akaratát az EU új migrációs rendszere, köztük a migrációs kvóták bevezetése ellen. Ugyanis magát a reformjavaslatot minősített többséggel meg lehet szavazni, ez pedig jelenleg több mint megvan az unióban. Orbán egyébként még arra is kitért, hogy

„Nagyon remélem, hogy Brüsszelben is egyre többen belátják, hogy nyilvánvaló összefüggés van a terrorcselekmények és a migráció között”

Ez az érvelés szakmailag már önmagában is gyenge lábakon áll, de Orbánnak sikerült még megosztóbbá tennie a helyzetet, amikor elmondta

„Aki a migrációt támogatja, az a terrorizmust is támogatja”.

Putyinnal békét tárgyal, Izraelt támogatja

Orbán egy kérdésre válaszolva abban sem látott semmi kivetnivalót, hogy Pekingben találkozott Vlagyimir Putyinnal. Az ő álláspontja szerint

„Magyarországnak és Oroszországnak van egy közös szomszédja, amit úgy hívnak, Ukrajna. Van egy békestratégiánk és szeretnénk minden csatornát nyitva tartani”

A magyar miniszterelnök egy másik darázsfészekbe is belenyúlt, amikor azt mondta,

„Teljes mértékben támogatjuk Izrael jogát, hogy megvédje magát”

Ez még önmagában éppen nem lenne problémás, csakhogy míg a magyar miniszterelnök a Hamasz terrortámadását többször is említette, Gázát, a palesztin civileket és Izrael erősen vitatható megtorló stratégiáját egyszer sem. Mellesleg még hozzátette, hogy

„A térségben két ország van, Izrael és Egyiptom”

Ennek hangsúlyozása kizárja, hogy Magyarország a konfliktus rendezésénél nyitott lenne az úgynevezett két ország stratégia melletti érvekre, ami egy független palesztin állam létrehozását szorgalmazza.

Bónuszként egy újságírói kérdésre reagálva a magyar miniszterelnök még hozzátette,

„Önöknek háborús stratégiája van, nekünk békestratégiánk”

– pedig az újságírónak vélhetően egyik sem volt, csak kérdést szeretett volna intézni a magyar vezetőhöz. Összefoglalva, Orbán Viktor ismét keresztbe tehet az EU-csúcsnak, az azonban egyelőre messze nem biztos, hogy érvényesíteni tudja az akaratát. A magyar miniszterelnök eddig ugyanis a legtöbb hasonló vétójából visszatáncolt, és legfeljebb kozmetikai változtatásokat ért el.