Egy nemzetközi kutatócsoport megkongatta a vészharangot: egyre elterjedtebbek az embereket megfertőző vírusok azokon a farmokon, ahol a prémjükért nyérceket, nyestkutyákat, rókákat tenyésztenek.
Ebola, sertésinfluenza, madárinfluenza, SARS-CoV–2 – csak néhány fertőző kór azok közül, amelyek a zoonózisos betegségek közé tartoznak, azaz állatokról terjedtek át az emberre. Ez félelmetesen hangzik, azonban inkább az állatoknak kell(ene) tartaniuk az emberektől, akik több vírust adnak át a háziasított és a vadon élő állatoknak, mint amennyit tőlük kapnak.
Az elmúlt évtizedben több mint 60 százalékkal nőtt az állatokról emberre átterjedt járványos megbetegedések száma Afrikában – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely szerint ez aggasztó jele lehet annak, hogy a jövőben egyre több állatról emberre terjedő betegséggel nézhetünk szembe. Olyanokkal, mint például a majomhimlő, az ebola és a koronavírus.
A kínai kutatók szerint a koronavírus omikron variánsa egerekben fejlődhetett ki, a mutáció pedig visszafertőzte az embert. A magyarázattal azonban van egy probléma.
Kutatók számszerűsítették a probléma mértékét, és azt is megállapították, mennyivel kevesebbe került volna a megelőzés.
A korábban cserjés növényzet helyett a változó éghajlat miatt mostanra sok terület szavannává és lombhullató erdővé vált, ami kifejezetten kedvező a vírusokat hordozó denevéreknek.
Tudósok egy csoportja a brazil arany oroszlánmajmocskákat oltja be sárgaláz ellen, hogy óvják a populációt, másrészt megakadályozzák, hogy a vírus az emberre is átterjedjen.
A becslések szerint 1,7 millió olyan különböző vírus van, amit még nem ismerünk. Ezek mintegy fele veszélyes lehet az emberre. Összehasonlításképpen: csupán kétezer olyan, állatról emberre terjedő vírus van, amit már ismerünk – mondja Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, aki kórokozók járványtanával és ökológiájával foglalkozik, többek között azt is kutatja, hogy milyen evolúciós és ökológiai kölcsönhatás van a városokban előforduló emlősök, kullancsok és kórokozók között, valamint azt is vizsgálja, hogy potenciálisan milyen veszélyt jelentenek ezek az emberekre.
Kutatók egy csoportja egy szabadon hozzáférhető atlasszal előzné meg egy következő világjárvány kitörését.
A film a koronavírus kiváltó okát is érinti.
Egy új kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak az emberekre veszélyes az új kórokozó.
Két és félszer nagyobb valószínűséggel hordoznak magukban emberre is veszélyes fertőzést azok az állatok, amelyeknek a természetes élőhelyét pusztítjuk. A kis testű, gyorsan mozgó állatok – például a rágcsálók és a denevérek – pedig könnyen beviszik ezeket a városokba is.
Több száz elpusztult elefánt tetemére bukkantak az afrikai országban: az ok ismeretlen, a kormány pedig egyelőre semmilyen vizsgálatot nem rendelt el. Így viszont azt sem zárják ki, hogy az eset nem jelent veszélyt a közelben élőkre – különösen az állatról emberre terjedő koronavírus-járvány tükrében.
Az erdőirtásoknak jelentős szerepe van az állatokról emberre terjedő betegségek kialakulásában. Világszerte arra figyelmeztetnek a tudósok, hogy Kelet-Ázsiában és Brazíliában is nagy az esélye annak, hogy egy újabb járvány üsse fel a fejét. A jó hír viszont, hogy ezeket még megelőzhetjük.
A vadászat, az állattenyésztés és az, hogy világszerte egyre többen élnek városban, mind csökkentették a biodiverzitást. Ezzel jelentősen nőtt az esélye az olyan, állatról emberre terjedő járványok kitörésének, mint a koronavírusé.
