szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A korábban cserjés növényzet helyett a változó éghajlat miatt mostanra sok terület szavannává és lombhullató erdővé vált, ami kifejezetten kedvező a vírusokat hordozó denevéreknek.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

Először szolgáltak kutatók közvetlen bizonyítékkal arra, hogy a klímaváltozás tehető felelőssé a koronavírus-járvány kitöréséért. A változó éghajlat ugyanis az oka, hogy egyre több denevér él már a kínai Jünnan tartományban, ahonnan a feltételezések szerint kiindult a koronavírus-járvány – számolt be a hírről a Science Daily.

Dél-Kína a denevérektől kiinduló vírusok valóságos járványgócpontjává válhat a kutatók szerint.

A Science of the Total Environmentben megjelent tanulmányukban arra mutattak rá, hogy a dél-kínai Jünnan tartományban, valamint Myanmarban és Laoszban is jelentős változáson esett át a növényzet az elmúlt évszázad során. A változó éghajlati viszonyok miatt pedig - aminél közrejétszik az emelkedő hőmérséklet, a napsütés és a szén-dioxid kibocsátás is - a korábbi trópusi cserjés növényzet trópusi szavannává és lombhullató erdőkké vált – ez pedig igencsak kedvez a denevéreknek.

Jünnanba a vizsgált időszak alatt 40 új denevérfaj költözött be – és velük együtt 100 újabb, denevérektől kiinduló megbetegedés a tudósok szerint.

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a világjárványok kiindulásának vizsgálata szempontjából is fontos, hogy többet tudjunk a klímaváltozás, és a potenciális vírusokat hordozó denevérek megváltozó élőhelyének a kapcsolatáról.

A legtöbb, denevérek által hordozott vírus közvetlenül nem tud „átugrani” az emberre. Arra is kitértek azonban, hogy jelenleg a világ denevérpopulációja 3000 különböző típusú koronavírust hordoz – egy denevér átlagosan 2,7-et – anélkül, hogy bármilyen tünetet mutatnának.

Az viszont ránk nézve rossz hír, hogy a klímaváltozás következtében átalakuló élőhelyük miatt ezek a vírusok már az emberekre is veszélyesek, mert fejlődhetnek és átterjedhetnek más fajokra is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Dobos Emese Zhvg

Akár a Margit-szigetről is kitörhetne a következő világjárvány?

A becslések szerint 1,7 millió olyan különböző vírus van, amit még nem ismerünk. Ezek mintegy fele veszélyes lehet az emberre. Összehasonlításképpen: csupán kétezer olyan, állatról emberre terjedő vírus van, amit már ismerünk – mondja Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, aki kórokozók járványtanával és ökológiájával foglalkozik, többek között azt is kutatja, hogy milyen evolúciós és ökológiai kölcsönhatás van a városokban előforduló emlősök, kullancsok és kórokozók között, valamint azt is vizsgálja, hogy potenciálisan milyen veszélyt jelentenek ezek az emberekre.