„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
A vadászat, az állattenyésztés és az, hogy világszerte egyre többen élnek városban, mind csökkentették a biodiverzitást. Ezzel jelentősen nőtt az esélye az olyan, állatról emberre terjedő járványok kitörésének, mint a koronavírusé.
Szakértők szerint nagyobb az esélye az olyan járványok kitörésének, mint a koronavírus, ha fokozottabban érintkezünk állatokkal. Egy, a Proceedings of the Royal Society B szaklapban megjelent tanulmányban számoltak be a kutatók az eredményeikről, amelyet a The Guardian szemlézett. Az egyik fő megállapításuk, hogy minél inkább veszélyeztetett egy faj, vagy minél inkább a kihalás szélére sodorjuk a vadászat, a vadállat-kereskedelem vagy a természetes élőhelyének pusztítása által, annál nagyobb az esélye annak, hogy emberre is veszélyes betegséget terjesztenek.
A kutatásban, amely arra kereste a választ, hogy mi áll a mostani koronavírus-járvány hátterében, ausztrál és amerikai tudósok vettek részt. Ennek keretében 142 állatról emberre terjedő vírust vizsgáltak, és vetettek össze a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által a veszélyeztetett fajokról vezetett listájával. Úgy találták, hogy az olyan haszonállatok, mint a szarvasmarha, a juh, a kecske vagy a kutya, nyolcszor nagyobb arányban terjesztenek vírusokat az emberek körében, mint a vadon élő emlősök.
Az olyan vadállatok is terjeszthetnek kórokozókat, amelyek alkalmazkodtak az emberek által dominált környezethez: ilyenek a rágcsálók, a denevérek és a főemlősök. A denevérekre vezették vissza korábban a SARS, a nipah, a Marburg-járványokat és az ebolát is. Mindent összevetve a vírusok 75 százaléka az állatokhoz köthető.
„Az állatokról emberre terjedő vírusok egy közvetlen következményét jelentik annak, hogy beavatkozunk a vadvilágba és a természetes élőhelyeikbe” – mondta Christine Kreuder Johnson, a kutatás vezetője. – „Meg kell találnunk annak a módját, hogyan érintkezzünk a vadállatokkal és hogyan hozzuk össze az emberi tevékenységet a természettel. Nyilvánvaló, hogy nem akarunk még egy ilyen méretű járványt” – tette hozzá.
A napokban több mint 200 természetvédelmi csoport írt az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) azt kérve, hogy javasolják az élénk vadállat-kereskedelmet folytató országoknak az élőállat-piacok bezárását, valamint az állatok tradicionális gyógyászatban történő felhasználásának betiltását. A szervezetek azzal érvelnek, hogy a zoonózisos megbetegedések okolhatóak minden évben 2 milliárd ember megbetegedéséért és több mint 2 millió haláláért.
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
A tanárok bérét meg kellene háromszorozni, de Mészáros Lőrinc vagyonát csak egyszet lehet elvenni.
Múktkor is megígérte, aztán változtak. Szavazzon, ön hisz-e a miniszternek.
Igyekeznek javítani a munkaerő-hatékonyságon.
Az ukránellenes felszólalásokban a Fidesz élen járt.
A veszteséges bababolt most a belvárosban próbál szerencsét.
A lap szerint a Fideszen belül is törésvonalakat okoz az egyre szélsőségesebb kormányzás.