A koronavírus-járvány és a környezet pusztítása közti kapcsolat mára egyértelművé vált. A biodiverzitás csökkenése ugyanis növeli a zoonózisos, vagyis az állatról emberre terjedő vírusok kialakulását. Minél inkább pusztítjuk az állatok természetes élőhelyét, és kerülünk közel hozzájuk, annál nagyobb az esélye annak, hogy betegségeik terjedjenek át ránk. A koronavírus-járvány kiindulási pontjának is a vuhani élőállat piacot azonosították be, és az ENSZ biodiverzitásért felelős igazgatója is felemelte a szavát a hasonlók bezárásért.

Ráadásul ördögi körbe kerülünk: a természet pusztítása fokozza az ilyen járványok kialakulását, aminek a következtében a megélhetésüket biztosítani próbálók orvvadásznak – vagyis még tovább pusztítják az amúgy is veszélyeztetett fajokat és még közelebb kerülnek az állatokhoz.

AFP

Ha tovább zsugorítjuk az állatok természetes élőhelyeit, akkor azok az ember lakta területekre beszorulva további járványokat indíthatnak el - írta a Guardian tudósok egy csoportjának tiltakozása alapján.

Az embereket érintő megbetegedések háromnegyede állati eredetű,

és ha nem változtatunk a mostani szokásainkon, akkor a jelentős áldozatokat követelő járványok még gyakoribbá válhatnak – figyelmeztetnek. Már két évvel ezelőtt is felhívták arra a figyelmet, hogy Ázsiában a denevérek miatt kialakulhat egy, az emberekre is veszélyes járvány: az erdőirtások és más környezeti hatások miatt ugyanis egyre és egyre közelebb kerülnek az emberek lakta területekhez. Bár egyelőre nincs közvetlen kapcsolat a denevér és az ember között, valószínűsítik, hogy egy tobzoska volt a koronavírus „futára” a két faj között.

AFP

Roger Frutos, a Montpellier egyetem egyik kutatója - aki már évekkel korábban is figyelmeztetett egy denevérekről átterjedő járvány veszélyére - úgy gondolja: változtatnunk kellene a hozzáállásunkon abban a tekintetben, hogy nem félnünk kellene a természettől, hanem azt kellene tudatosítanunk, hogy az emberi tevékenységnek milyen jelentős szerepe a zoonózisos megbetegedések kialakulásában és elterjedésében. Ez ráadásul egy olyan dolog, amit kontrollálhatunk.

A tudósok a koronavírusok 3200 különböző fajtáját találták meg denevérekben. Ezek jelentős többsége ártalmatlan az emberre nézve. Felfedeztek azonban kettőt Kelet-Ázsiában, amelyek nagyon hasonlítanak a Sarshoz és a Covid-19-hez, így arra figyelmeztetnek, hogy a térségben nagy az esélye annak, hogy egy újabb járvány kiinduljon. Viszont nem csak ott: a világ számos pontján fenn áll a kockázata annak, hogy egy újabb járvány alakuljon ki.

Az egyik ilyen terület Dél-Amerika: az egyre csak fokozódó erdőirtások miatt brazil tudósok is arra hívták fel a figyelmet, hogy az ilyen területeken elő denevérek körében előforduló betegségek gyakorisága majdnem háromszor akkora, mint az erdőkben élő egyedek esetében. De vajon mit tesz ez ellen Brazília? Tavaly nemzetközi támadás érte Jair Bolsonaro brazil elnököt az amazóniai erdőirtások miatt, aki a napokban jelentette be, hogy a hadsereg is bevethető az erdőirtások és erdőtüzek ellen: 2020 első három hónapjában ugyanis több mint 50 százalékkal nőttek az irtások az előző évihez képest.

AFP / Raphael Alves

Nem csak a denevérek veszélyesek

Alessandra Nava brazil kutató szerint a Lyme-kór vízidisznókról terjedt át emberekre. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy veszélyt rejt az, hogy a vírusok mutálódnak abban az esetben, ha olyan fajok kerülnek közel egymáshoz, amelyek nem éltek eddig egymás közelében. S amíg a helyi hatóságok irtják a populációt a megbetegedés elkerülése érdekében, az egyedszámot az erdőkben a jaguárok a természet egyensúlyából fakadóan „rendben tartották” – és ott nem is fordult elő a Lyme-kór.

A megállapítása egybecseng Tierra Smiley Evans, a kaliforniai egyetem epidemiológusának eredményeivel, aki a mianmari erdőirtások következményeit kutatta: ő arra a következtetésre jutott, hogy a kihalófélben lévő, illetve veszélyeztetett fajok jóval nagyobb eséllyel hordoznak vírusokat, mint azok az állatok, amelyek természetes élőhelyét nem fenyegeti veszély olyan súlyos mértékben, illetve nem vadásszák őket.

„Egyértelmű a kapcsolat az állatok által elszenvedett környezeti stressz és az emberi egészség között. Remélem, az egyik pozitívuma lesz ennek a tragédiának, hogy tudatosul bennünk, hogy kapcsolat van a jóllétünk és aközött, ahogy bánunk az erdeinkkel. Ez nem csak az élővilág vagy a környezet számára probléma, hanem az egészségünkre is hatással van” – figyelmeztet.

A tudósok egy nagyszabású nemzetközi összefogást sürgetnének, amely nyomon követné a vírusok kialakulását és edukálnák a helyi közösséget, hogy minél hamarabb felismerjék ls kezeljék az esetlegesen a fejüket felütő járványokat. Bár ez jelentős költséggel járna, még mindig olcsóbban megúsznánk, mintha egy újabb világjárvány kitörése miatt ismét leállásra kényszerülne a világgazdaság.