Amikor 2021 végén terjedni kezdett a koronavírus omikron variánsa, a kutatók megpróbálták kideríteni, hogy ki lehetett a zéró páciens, vagyis hogy honnan indulhatott ki a mutáció. Akkor a dél-afrikai kutatók arra jutottak, hogy egy olyan emberben lappanghatott, akinek az immunrendszerét a HIV vagy más, a szervezetet gyengítő betegség támadta meg. A Kínai Tudományos Akadémia tudósai azonban most egy másik elmélettel álltak elő.

A Journal of Genetics and Genomics című tudományos lap által leközölt tanulmány szerint az omikron egerekben fejlődhetett ki, majd így fertőzhette meg az embert. A szakemberek úgy vélik, a vírus egyfajta fordított zoonózis útján fertőzte meg az állatot – vagyis az ember adta át az állatnak –, amely során a kórokozó összes – vagy legalábbis legtöbb – mutációja kifejlődött, majd ezután találkozott vele újra az ember.

ARNE DEDERT / DPA / dpa Picture-Alliance

A szakemberek azért kezdték el vizsgálni az omikront, mert a 45 mutáció egy része nemcsak minden korábbinál fertőzőbbé teszi a vírust, de ellenállóbbá is a vakcinákkal szemben. A legfurcsább, hogy ezeknek egy részét még nem látták egyetlen másik koronavírusban sem, ami miatt viszont az omikron erősen kilóg a korábbi variánsok sorából.

A kínai kutatók azzal támasztják alá az állításukat, hogy a mutációk eltérnek az emberi betegekben kifejlődött vírusokétól, ellenben hasonlóságot mutat azzal, ahogyan az egerek szervezetében alakul át a kórokozó. Emellett azt állítják, hogy a mutációk alapján a vírus alkalmazkodott az egerek sejtjeihez – foglalja össze a tanulmányt az IFLScience.

Megkerülheti az antitesteket az omikron, de a T-sejtekben még bízhatunk

Egy nemrég elkészült kutatási eredmény alapján úgy tűnik, a mutációk miatt az omikron képes semlegesíteni az antitestek védelmét.

Az elmélettel azonban van egy probléma: a koronavírus kevésbé „alkalmas” arra, hogy egereket fertőzzön meg. Az egérsejtek azon része ugyanis, amit a kórokozó a fertőzésre használna, kevésbé kapcsolódik a vírus tüskefehérjéjéhez. Más kutatások során azonban laboratóriumi körülmények között sikerült már egereket megfertőzni, ami felveti a kérdést, hogy a laboratóriumi egerek mennyire játszottak szerepet az omikron kifejlődésében. A való életben ugyanakkor még nem történt ilyen vírusátvitel.

Bár a kutatók egy része szkeptikus az ember–állat–ember útvonalban az omikron esetében, az elmélet összességében közelebb viheti őket ahhoz, hogy kiderítsék, hogyan is alakult ki a jelenleg legjobban fertőző mutáció.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.