szerző:
Dobos Emese
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A becslések szerint 1,7 millió olyan különböző vírus van, amit még nem ismerünk. Ezek mintegy fele veszélyes lehet az emberre. Összehasonlításképpen: csupán kétezer olyan, állatról emberre terjedő vírus van, amit már ismerünk – mondja Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, aki kórokozók járványtanával és ökológiájával foglalkozik, többek között azt is kutatja, hogy milyen evolúciós és ökológiai kölcsönhatás van a városokban előforduló emlősök, kullancsok és kórokozók között, valamint azt is vizsgálja, hogy potenciálisan milyen veszélyt jelentenek ezek az emberekre.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

hvg.hu: Átment már a közvéleménynek, illetve a döntéshozóknak, hogy a koronavírus-járványt, és a világjárványokat magunknak köszönhetjük?

Dr. Földvári Gábor: Nem, sajnos még egyáltalán nem esett le sokaknak, hogy a koronavírus-járvány nem a semmiből pottyant ránk. Pedig egyértelmű, hogy mi vezetett ide.

hvg.hu: És nem is újszerű abban az értelemben a koronavírus, hogy már a XX. században is több világjárványt zoonózis, azaz állatról emberre terjedő megbetegedés okozott.

F. G.: Valóban, a zoonózisok gyakoriak, az újonnan felbukkanó megbetegedések 70 százaléka állatról került át emberre, gondoljunk csak az ebolára. Az eddigi összes világjárványt egytől egyig zoonotikus vírusok okozták, mégpedig olyanok, amelyek könnyen tudnak emberről emberre is terjedni. Ilyen a HIV, az influenza, a SARS és a MERS és a COVID–19. Ezek a felbukkanó kórokozók terjedhetnek közvetlenül vadon élő állatról emberre, vagy egy köztes hordozón keresztül is, ami háziállat is lehet.

Nemrég jelent meg a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform (IPBES) által szervezett, a biodiverzitás csökkenése és a világjárványok összefüggéseit elemző jelentése, amelynek megalkotásában Földvári Gábor is részt vett.

A gondot nem a vírusok és paraziták megléte vagy sokfélesége okozza, hanem az, hogy a modernkori emberi tevékenység során jelentősen megnőtt a velük való találkozás gyakorisága, és így annak az esélye, hogy megfertőződünk. A koronavírus-járványról is tudjuk, hogy denevérekből indult ki. Az nem megoldás, amivel délkelet-ázsiai országban próbálkoztak, hogy elkezdték kiirtani őket, mert így még több kontaktus jött létre, és ez újabb, helyi kitöréseket okozott. A megoldás az, hogy csökkentsük ezeket a találkozásokat a vadon élő állatok és emberek között. Itt jön képbe a biodiverzitás, és ez a jelentés egyik fontos megállapítása is, hogy ahogy pusztul a természet, úgy nő az esélye annak, hogy az emberek és a fertőzést hordozó állatok találkoznak.

©

hvg.hu: Néhány hónappal korábban látott napvilágot egy olyan kutatás, hogy minél inkább pusztít az ember egy élőhelyet, annál nagyobb eséllyel fognak azon a területen az emberre is veszélyes kórokozókat fenntartani képes állatok elszaporodni.

F. G.: Azokon a területeken, ahol minél inkább beavatkozik az ember, azok a fajok élnek túl, amelyek nagy szaporulatot képesek létrehozni vagy más módon tudnak alkalmazkodni. A rágcsálók például ilyenek és rengeteg, emberre is veszélyes baktériumokat hordoznak. Ha egyensúly van, akkor a rágcsálók csak egy csoport a helyi élőlények között. Azonban, ha ez felborul, akkor nagyobb számban és az emberekhez közelebb lesznek a zoonotikus kórokozókat hordozó fajok. Brazíliában például a cukornádültetvények létesítése miatt a vízidisznók elvándorolnak élőhelyükről, és túlszaporodnak. Van egy bizonyos kullancsfaj, ami a vízidisznó nagy létszáma miatt szintén elszaporodott. Ezek a kullancsok pedig komoly egészségügyi problémát jelentenek, mert egy nagy halálozási arányú emberi betegséget, a brazíliai foltos lázat okozó baktériumot terjesztik.

hvg.hu: Magyarországon milyen állatokról emberre terjedő vírusokra kell figyelnünk?

F. G.: Meglepően sok ilyet ismerünk. Évekkel ezelőtt egy átfogó kutatás keretében vizsgáltuk, hogy a Margit-szigeten élő sünök például az összes fontosabb kullancsok által terjesztett kórokozót (pl. a Lyme-kórt okozó baktériumokat) hordozzák.

A nagy kockázatot azonban inkább azok jelentik, amelyeket még nem ismerünk. Fontos felkiáltójelek vannak azonban a természetben vagy éppen a városi parkokban, amiket észrevehetünk, de csak, ha vizsgáljuk őket. Ilyen volt az az intő jel, hogy egy trópusi kullancs is előfordult a tízezer vizsgált példány között, amely eddig nálunk nem ismert kórokozót, a Krími-Kongói Vérzéses Láz vírusát képes terjeszteni. Ennek 30 százalékos a mortalitási aránya: 100-ból 30-an belehalnak. A klímaváltozás miatt ezek a kullancsok már Svédországban is áttelelnek, fontos tehát, hogy monitorozzuk, figyelemmel kísérjük a megjelenését, megtelepedését, és felkészüljünk egy ilyen kórokozó esetleges felbukkanására. De a hazai denevérek is hordoznak koronavírusokat és filovírusokat, utóbbi csoportba tartozik az ebolát okozó vírus, szintén igen magas halálozási aránnyal.

©

hvg.hu: Hol vannak még potenciális, víruskitörési hotspotok a világon?

F. G.: A fő motor az emberi tevékenység. Például az egyébként nagy fajgazdagságú tájakon, ahol mezőgazdasági termelésbe vonják a természetes élőhelyeket pl. pálmaolaj, cukornád, avokádó termesztése vagy szarvasmarha-tenyésztés céljából. De nagy beavatkozásokkal jár az elektronikai iparnak fontos ritka ásványi anyagok bányászata, vagy amikor a ruhaipar számára tenyésztenek vagy vadásznak állatokat a prémjükért.

Sokan azt hiszik, hogy persze, azokban a távoli országokban nem csinálják jól, bezzeg mi, Nyugaton. Holott nem erről van szó: azért irtják ott a természetes élőhelyeket, mert mi avokádót akarunk enni, pálmaolajat igénylő termékeket vásárolunk, vagy argentin steakkel ünneplünk. A mi, nyugati fogyasztási szokásaink generálják ezeknek a káros folyamatoknak a jelentős részét.

hvg.hu: Képesek lennének feladni azt emberek, hogy például bármikor ehetnek avokádót?

F. G.: Pozitív példa szerintem, hogy a hatvanas-hetvenes években még mindenki mindenhol dohányzott, mostanra pedig jelentősen kevesebben dohányoznak. Nem úgy történt a változás, hogy néhány, újító gondolkodású ember mozgalmat indított, hanem kellettek a szabályok: hogy ne lehessen sehol beltéren dohányozni, ne ez legyen a reklámokban feltüntetett és emiatt vágyott életforma. És persze át kellett jutnia az orvosi szakirodalomból az emberek gondolkozásába annak az üzenetnek is, hogy bizony minden családban előfordul olyan haláleset, ami a dohányzásnak köszönhető. Ha pedig az egészségünk van veszélyben, akkor hajlamosabbak vagyunk mi magunk is átértékelni a gondolkodásunkat. Bár alapvetően az alulról jövő változásokban hiszek, kellenek a felülről jövő szabályok, és lehetőleg olyan mértékben, amelyek reálisan betarthatók a többség számára.

©

Épp ezért is van a jelentésben olyan javaslat, hogy maga a pandémiás veszély be legyen építve akár az adórendszerbe is, ezt a részt vevő közgazdászok dolgozták ki. Képzeljük el ezt úgy, mint a karbonlábnyomot: lenne egyfajta adó vagy bírság, amit akkor kellene fizetni, ha pandémiás rizikót hordoz magában az adott tevékenység. Egyfelől hozzájárulás lenne egy következő világjárvány megelőzésének a költségeihez, másfelől elvenné a kedvet az ezt okozó tevékenységtől, de legalább nem tenné annyira megtérülővé. A húsfogyasztás és így a szarvasmarha-tenyésztés nagyon jelentős mértékben járul hozzá a természetes élőhelyek pusztulásához világszerte, és emellett komoly a globális klímaváltozáshoz való hozzájárulása is. És ott van a madár-, a sertésinfluenza vagy a spanyolnátha, amelyek a háziállatainkhoz is köthető világjárványokat okoztak és okoznak. Drágább lesz a hús, és nem azt mondom, hogy kevesek luxusa lesz majd, de a felelős viselkedés az, már csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának a csökkentése és a klímaváltozás miatt is, hogy mérsékeljük a húsfogyasztásunkat. És ugyanezek lesznek remélhetőleg a trendek a fenntartható fogyasztási szokásaink tekintetében is. Azt gondolom, hogy a járványok hatása ugyanúgy jelen van minden család életében, mint az a dohányzás esetében volt. Itt van tehát az ideje a változtatásnak.

hvg.hu: Az egyik kutatási területe pont a klímaváltozás hatása a kullancsok által terjesztett kórokozókra. Milyen hatással van a klímaváltozás a megbetegedésekre?

F. G.: Háromféleképpen reagálhatnak az élőlények a változó éghajlatra: alkalmazkodhatnak, elvándorolhatnak vagy kipusztulhatnak. Az utóbbi esetben nincs igazából gond a zoonotikus megbetegedések szempontjából. Az első két forgatókönyv esetében viszont annál inkább. Több példát is láttunk már arra, hogy a klímaváltozás miatt terjednek a kórokozókat terjeszteni képes, ún. vektor fajok. Például új szúnyogfajok már olyan helyeken is megélnek, ahol eddig nem fordultak elő, és a közönséges kullancs is nagyobb tengerszint feletti magasságban és északabbra fordul elő, mint korábban.

A kulcsszó a vándorlás: a változó környezeti feltételekhez alkalmazkodni nem képes élőlények, a vadon élő állatok, a háziállatok, de maga az ember is vándorlásba kezd. Ennek pedig egyenes következménye, hogy a kórokozók új élőhelyeket, azaz új gazdaállatot vagy embert fognak sajátjuknak tekinteni és fertőzni. A klímaváltozás tehát ráerősít a természetpusztítással már beindított veszélyes folyamatokra.

hvg.hu: Mit lehet ilyen helyzetben tenni?

F. G.: A becslések szerint 1,7 millió olyan különböző vírus van, amit még nem ismerünk. Ezek mintegy fele veszélyes lehet az emberre. Összehasonlításképpen: csupán kétezer olyan, állatról emberre terjedő vírus van, amit már ismerünk. Régi stratégiai igazság, hogy nem sok esélyünk van a győzelemre, ha nem ismerjük az ellenséget. Emiatt is óriási a monitoring jelentősége és hogy sok, ilyen irányú alapkutatás legyen, mert a természetnek ez a feltáratlan része, vagy akár egy városi park is rengeteg még ismeretlen veszélyt rejthet magában. A járványok utólagos költségeinek a töredékéből létre lehetne, és kellene hozni egy olyan globális megfigyelő és korai betegség-előrejelző rendszert, amilyen pl. a DAMA (Document, Assess, Monitor, Act) protokoll. Kulcsfontosságú, hogy át kell tehát váltanunk a jelenlegi utólagos járványkezelési stratégiáról a megelőzési üzemmódba.

©

A mi szerepünk pedig, hogy felhívjuk ezekre a veszélyekre a figyelmet, és hogy megoldást kínáljunk arra, hogy mit is kellene tennünk. Ezért lenne szükség egy olyan, az éghajlatváltozással foglalkozó IPCC-hez hasonló, kormányközi panelre, ami a járványmegelőzésre koncentrálna, és a veszélyek feltérképezésével foglalkozna. Szándékaink szerint ez a kormányközi testület tudna tudományos információt gyűjteni, és figyelmeztetni a jövőbeli járványokra vonatkozóan, intézkedéseket javasolni a kormányok számára a megelőzés céljából. Emellett óriási szerepe lenne a fiatal kutató generációnak abban, hogy minél többen csatlakozzanak a kórokozók járványtani és ökológiai kutatásához, hogy csökkentsük a tudásunkban meglévő kritikus hiányosságokat. Ehhez ugyan extra kutatói állások lennének szükségesek, azonban azt gondolom, hogy egy ilyen költség egy valóban hosszú távú és nagyon előnyösen megtérülő befektetés volna. Amíg arra kell várni, hogy egy nagy EU-s kutatási pályázatot nyerjünk, hogy fel tudjunk venni és megfizetni egy motivált fiatal kutatót, addig nem várható gyors elmozdulás ezen a téren.

hvg.hu: A jelentés eredményei, megállapításai közül mit tart a legaggasztóbbnak, illetve a legreménykeltőbbnek?

F. G.: Ami reményt ad, az leginkább a világjárványok megelőzésének a költsége: a töredéke lenne annak, amit csak a mostani, koronavírus-járvány eddig okozott. A Covid–19 okozta gazdasági kár már most a százszorosa annak, mint amiből meg lehetne előzni egy ehhez hasonló következő világjárványt. A legaggasztóbb, ám egyben reménykeltő is valahol, hogy tudjuk, hogy ismeretlen kórokozók sokasága leselkedik ránk, azonban azt is tudjuk, hogy ezekre kell koncentrálni.

Amit most csinálunk, az tűzoltás, és egy bizonyos méretű tűzig jó tűzoltó az ember. A pandémia azonban már egy óriási, tomboló tűz, amit nagy erőkkel oltunk: fejlesztjük a vakcinát, leállítjuk a gazdaságokat, csak igazából azt nem tudjuk, honnan is ered pontosan az a szikra, ami ezt az egészet elindította. És nehéz lenne azt mondani, hogy ezt, a sok millió hektáron égő tüzet kézben tartjuk. A gond az, hogy újabb világjárványok jönnek majd, lehet, hogy több is, egymással párhuzamosan, és ezek között lesz olyan, ami halálosabb is lesz, mint a koronavírus. Ezért kell a megelőzésre koncentrálni és megváltoztatni a gondolkodásmódunkat.

hvg.hu: Nem az a legnehezebb?

F. G.: Alapvető, gondolkodásmódbeli változásra van szükség. Sok ponton mi magunk is tudunk változtatni, ami a társadalomra is hatással lesz. Az alulról jövő változás azonban nem lesz elég, kellenek a szabályok is, de olyanok, amelyek elfogadhatók a társadalom számára. Pont, ahogy a dohányzás esetében.

hvg.hu: A fenntarthatóbb életmód és a klímaváltozás kapcsán pedig nehézség az is, hogy sokan nem feltétlenül érzik a bőrükön ennek a hatását és beláthatatlannak tűnik, hogy mi lesz több évtized múlva, ha nem csökkentjük az üvegházhatásúgáz-kibocsátást.

F. G.: Ez valóban nagy gond. Amíg az emberek nem érzik közvetlenül a saját életükben a hatást, nehezen változtatnak. Érdekes, hogy amikor tavasszal először ijesztett rá az emberiségre egy modernkori világjárvány, akkor lejöttek a repülők a földre, és leálltak a szénerőművek is Kínában. Sajnos, a klímaváltozás közvetlen és közvetett tragédiákat fog okozni a közeljövőben is, ami talán megint változtat a gondolkozásmódunkon. Másrészről viszont a jelentésnek az a megállapítása, hogy a természet pusztítása összefügg a világjárványokkal, azt hiszem, egy nagyon pozitív üzenetet is hordoz. Azt, hogy a klímaváltozást, a biológiai sokféleség csökkenését és ezzel a világjárványok kitörését ugyanazok az emberi tényezők okozzák, és emiatt a megoldásuk is nagyon hasonló változtatásokban rejlik.

©

hvg.hu: Több emberi tényezőtől is függ a világjárványok kitörése, említette már az élőhelyek pusztítását és a mezőgazdaságot, és ott van a vadon élő állatok kereskedelme és fogyasztása is. Van egyfajta prioritás ezek között abból a szempontból, hogy min kellene a legsürgősebben változtatni, hogy megelőzzük egy következő kitörését?

F. G.: Ez egy kicsit ahhoz hasonló dilemma, hogy melyik ujjamba harapjak. De ha egyet mindenképpen ki kellene választanom, akkor az a természetes élőhelyek pusztítása lenne, hogy változtassunk a földhasználaton, hogy minél kevesebb legyen a találkozás vadon élő állat és ember között. Már egy fakitermelő, vagy egy útépítésen dolgozó munkás is el tud indítani egy járványt. És ahogy a koronavírus példáján is látjuk: nem kell kétszer mondani egy átlagos képességű zoonotikus vírusnak, hogy napok alatt elterjedjen több kontinensen is.

De a vadon élő állatok kereskedelme és fogyasztása is ilyen: csak az ismert, legális iparág több mint 100 milliárd dollárt tett ki 2019-ben. 1980 óta ez 2000 százalékos emelkedés. És már a hivatalos oldallal is komoly gondok vannak: ha például behoznak vadállatokat, a nyilvántartásba rendszertani osztály szinten veszik fel ezeket: az szerepel az adatoknál, hogy behoztak 1000 emlőst, meg 2000 madarat. Nagyon nem mindegy, hogy milyet. Nem szabadna magas zoonotikus kockázatú fajokkal kereskedni! És akkor még az illegális kereskedelemről nem is beszéltünk. Hogy mindez miért létezik? Mert igény van rá. Mert vannak emberek, akik őrületesen drágán, de behozatnak ilyen állatokat, mert szép a falon, meg azt hiszik, hogy afrodiziákum. Ne azért ne vegyék mert, mert nem szép és mert nem hat, hanem hogy ne növeljék annak a kockázatát, hogy ismeretlen kórokozókat, rosszabb esetben járványt szabadíthat el.

hvg.hu: Van olyan, amin egyszerűbb és amin nehezebb, költségesebb, bonyolultabb, ellenérdekekbe ütköző változtatni ezek közül?

F. G.: Az ilyen rendszer szintű problémákra nincs fájdalommentes vagy kényelmes megoldás. Olyan, mintha egy száguldó vonattal rohannánk a szakadék felé úgy, hogy nem ismerjük a mozdony alapvető működését. Ha lenne egy gomb, amivel megállhatnánk, már megnyomtuk volna. Egy lehetőségünk van csak: rájönni a működésre, és megváltoztatni az irányt. A mozdonyt megtaláltuk, a működését sejtjük, és tudjuk a megállításhoz szükséges konkrét tennivalókat.

De érvelhetünk a számokkal is: a megelőzés ára mindig a töredéke a gyógyítás költségeinek. Itt ugyanerről van szó. Ha most befektetünk egymillió forintot a megelőzésbe, a jövőben nem kell százmilliót kifizetnünk a károkra. Átülnénk magunktól egy kényelmes fotelből egy sámlira? Nem, de ha kiderülne, hogy a fotelben ülve lényegesen hamarabb halunk meg, akkor talán. Ha az emberek érzik, hogy nagy a baj, akkor megijednek, és változtatnak. De úgy tűnik, az emberiség útja az, hogy komoly pofonok árán tanulunk.

Dobos Emese Zhvg

"Egy járvány idején osztozunk a hülyeség kockázataiban"

A koronavírus-járvány rámutatott a jelenlegi rendszerek fenntarthatatlanságára, a globalizáció árnyoldalaira, de amint elkészül a vakcina, megint elfelejtünk majd mindent – mondja Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, rendszerökológus, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének vezetője, akivel arról beszélgettünk, hogy miért nem vesszük komolyan a tudósok figyelmeztetéseit, és arról, hogy a kormányoknak, a cégeknek vagy az embereknek kell változást kicsikarniuk. Interjú.

Így forgatja fel Afrika szarvát egy Nobel-békedíjas

Így forgatja fel Afrika szarvát egy Nobel-békedíjas

Financial Times: A briteknél már december 7-én beadhatják az első Pfizer-oltásokat

Financial Times: A briteknél már december 7-én beadhatják az első Pfizer-oltásokat

Keresik a rendőrök a trolin gyereket megütő és rángató férfit

Keresik a rendőrök a trolin gyereket megütő és rángató férfit