Történetük során először a Zöldek a legnépszerűbb párt Németországban
A Forsa közvélemény-kutató felmérése szerint az EP-választási trendek folytatódnak a népszerűsági eredményekben.
A Forsa közvélemény-kutató felmérése szerint az EP-választási trendek folytatódnak a népszerűsági eredményekben.
Az új ellenség: a zöldek. A félelemiparban nem lehet konkurencia.
Az EP-választást elemzik a világ legnagyobb lapjai címoldalukon, a legfontosabb üzenetek, hogy meggyengült a centrum, de a populisták mellett a zöldek és liberálisok is feljöttek. Több neves lap kiemelt figyelmet szentel Orbánnak és Salvininek, de elhangzik az is, még messze van az, hogy átvegyék Brüsszel irányítását.
Színesebbé vált az EU újjáalakuló parlamentje, a nagy frakciók mellett komolyabb szerepet kaphatnak a kisebb pártcsaládok és az euroszkeptikus, szélsőséges erők is. Ám ez legfeljebb a tárgyalási taktikát változtatja meg, az irányt aligha.
Eddig nem ismert részletek is napvilágra kerültek a Sargentini-jelentésről a holland zöldek dokumentumfilmjében.
A szélsőséges AfD társelnöke viszont azt mondta, kiterítené a vörös szőnyeget Orbán előtt, szívesen látná szövetségesei között. A Zöldek politikusa, Winfried Kretschmann baden-württembergi tartományi miniszterelnök pedig azt idézte fel, ahogy lemondta a találkozót Szijjártó Péterrel, és antiszemitizmussal vádolta a magyar kormányt. Hamvazószerdai beszédeket tartottak a német politikusok.
Népszavazáson utasították el a zöldek javaslatát, amely befagyasztotta volna az építési területek bővítését városokban.
A Zöldek és az SPD majdhogynem ugyanannyi voksot kapott, a CDU eddigi partnerével, a Zöldekkel alakít majd tartományi kormányt.
Ami rendíthetetlennek tűnt Bajorországban, az mind megrendült a hétvégi tartományi választáson. Molnár Tamás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatójának elemzése.
Eljön az ideje a búcsúnak is – írta ki Twitter-oldalára Judith Sargentini, aki nem jelölteti újra magát az Európai Parlament képviselőjének, így 2019 májusával megválik a strasbourgi testülettől.
A vegetariánus étrend, vagy a biogazdálkodás támogatását hagyományosan a baloldali mozgalmakkal szokták összefüggésbe hozni, ám Németországban egyre inkább megjelennek a szélsőjobboldali zöldek, akik a „német hazát” akarják megmenteni a „szűk látókörű és barbár hentes technológiát alkalmazó húsevő iszlamista szélsőségesektől”.
Az az elbeszélés, melyben az ember a negatív hős, és a természet, ill. az állatvilág, így, ebben a formában ártatlan áldozat, romantikus kamu.
A frakció szerint meg lehetne akadályozni, hogy a magyar Parlament elé kerüljön az "ügynöktörvény-javaslat"-nak csúfolt civiltörvény. A civilek zaklatása szerintük egy akciósorozat része.
Tízmilliárdból épülhetnek jövőre sportlétesítmények Fradiváros néven a Népligetben. De arról, hogy mi lesz a parkkal, a fákkal, keveset tudni.
Az európai zöldek frakciója a szerdai plenáris ülés előtt tiltakozott a Népszabadság kiadójának eladása ellen, a frakció tagjai a Fedél Nélkül népszabadságos számát tartották a magasba.
Egy nap, öt hír – amiről ma este beszélnek: Ausztria megmenekült a szégyentől; nagyot csattant Lázár és Pintér; az Uber kétségbeesetten küzd; az oroszok elérkezettnek látták az időt, hogy Orbánnal beszéljenek.
A Kereszténydemokrata Unió három tartományi választás közül kettőt elvesztett.
Két dolog biztos jelenleg Németországban. Az egyik az, hogy a 13 éve a kancellári székben ülő Angela Merkel korábbi sikerei ellenére is vesztesként távozik majd a német politikai életből, a másik pedig az, hogy 2021-re tervezett visszavonulásáig még sok válságon úrrá kell lennie. Még akkor is, ha a politikai elemzők szerint a pártelnöki tisztet is otthagyó Merkel nem lesz „béna kacsa”.
Ezt a nem éppen hétköznapi meghívót a délkelet-franciaországi Drome megye egyik kormánypárti parlamenti képviselője küldte Nicolas Hulot környezetvédelmi miniszternek.
Ilyen még sosem volt Ausztriában: ennyire szoros választási eredmény, az, hogy a levélszavazatok döntsenek, vagy hogy ilyen kevésen múljon, hogy egy jóléti ország köztársasági elnöke egy szélsőjobboldali párt jelöltje legyen. Bár végül az osztrák Szabadságpárt vesztett, a történelmi néppártoknak lépniük kell, ha nem akarnak eltűnni a politikai térképről. Wolfgang Sobotka belügyminiszter nem sokkal háromnegyed öt előtt jelentette be, hogy Van der Bellen a szavazatok 50,3, Hofer pedig 49,7 százalékát szerezte meg. A győztes 31 026-tal több voksot gyűjtött. Hofer már a hivatalos bejelentés előtt elismerte vereségét.