"Kitessékeltek a külügyminisztériumból" – Judith Sargentini beszélt magyarországi tapasztalatairól
Eddig nem ismert részletek is napvilágra kerültek a Sargentini-jelentésről a holland zöldek dokumentumfilmjében.
hvg.hu
Negyedórás mini dokumentumfilm készült a Sargentini-jelentés elfogadásáról. A holland Zöldek kisfilmjében maga Judith Sargentini mesél el néhány eddig ismeretlen részletet, ami odáig vezetett, hogy az Európai Parlament tavaly szeptemberben megszavazta a dokumentumot és elindította a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben.
Az EP-képviselő nemcsak a Fidesz és Orbán Viktor történetét mutatja be, hanem azt is elmondja: azért akartak tenni valamit, mert sérültek a magyarok jogai, az Európai Bizottság mégsem tett semmit azért, hogy megvédje őket.
„A Fidesz kétharmados győzelme óta Magyarországon újságok zártak be, tévéadók cseréltek tulajdonost, és csak a kormányzati propagandát terjesztik. A CEU-t elüldözték, a korrupció hatalmas, az uniós források pedig Orbán Viktort és a köreit gazdagítják” – sorolta Sargentini, aki szerint az a legijesztőbb, hogy a Fidesz-kormány törvényei szerint nem minden magyar egyenlő.
A „Küzdelem a magyar demokráciáért” című kisfilmben Cas Mudde holland populizmuskutató, valamint Michal Boni, a lengyel Polgári Platform európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt tagja is megszólal. Vula Tsetsi, a Zöldek főtitkára pedig megismétli, hogy a jelentéssel egyáltalán nem a magyarokat támadják, hanem a kormány jogsértéseire hívják fel a figyelmet.
A videóban Judith Sargentini két történetet is elmesélt, aminek részleteit eddig nem osztotta meg a nyilvánossággal. A politikus éppen Magyarországon volt, ahol Magyar Levente, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára fogadta, de arra nem számított, ami a tárgyalása után történt vele.
„Egy óra után kitessékeltek a szobából, de egy másik kijáraton át vezettek ki, mint ahol bementem. Az utcán már 7-8 stáb várt rám felsorakozva, amiről senki nem szólt. Mindannyian azt kérdezték tőlem, miért utálom Magyarországot. Eközben pedig a minisztériumban az államtitkár már egy sajtótájékoztatót tartott, amin arról beszélt, mennyire naiv voltam, milyen ostoba kérdéseket tettem fel, és mennyire nincs fogalmam a magyar történelemről. Este pedig már minden híradóban benne voltam” – emlékezett vissza a kellemetlen élményre.
Sargentini azt is elmondta, egyáltalán nem számított rá, hogy az európai parlamenti szavazáson megszerzik majd a kétharmados többséget, ezért is volt szüksége időre, hogy meggyőzze azokat, akik korábban tartózkodtak. A jelentésről tartott vita napján pedig izgatott volt, hogy kezet kell majd fognia Orbán Viktorral, és a szemébe kell néznie, hiszen egy „igazi vitának ez az alapja”. Csakhogy a jelenet nem úgy alakult, ahogy elképzelte.
„Esélyt sem kaptam a kézfogásra, mert késve érkezett, miután már elkezdtem a beszédemet. De nem hagytam annyiban, megvártam, amíg leül, és elölről kezdtem” – mondta.
Sargentini szerint egyébként sokan azt várták, hogy Orbán a vitában majd békülékenyebb hangot üt meg az Európai Néppárt miatt, de egyáltalán nem így történt, teljes erőbedobással ment neki mindenkinek.
„Ezzel tulajdonképpen hozzásegített ahhoz, hogy megszavazzák a jelentést” – mondta.
Az idén visszavonuló EP-képviselő szerint a jelentés elfogadása megmutatta, hogy nem csak a hatalomról, hanem a demokráciáról és az értékekről is szól a politika, az Európai Unió pedig kész megvédeni az európai polgárokat, ha kell, akkor akár a saját kormányuktól is. Valamint azt is bizonyítja, hogy egyáltalán nem mindegy, ki képvisel bennünket az Európai Parlamentben.
Donald Trump hangsúlyozta, hogy az iráni atomlétesítmények bombázása nem jelenti azt, hogy az USA háborúban állna. Évtizedek óta érvelnek hasonlóan amerikai elnökök, s alkotmányjogi értelemben az USA 1942 óta nem üzent hadat senkinek.
A kormányfő Diogo Jotáról, Lázár Jánosról és a Tisza Pártról is beszélt egy videós interjúban, meg arról, hogy a felesége szólt neki: ne engedjen be egy migránst sem.