Augusztusban indul útnak a Roszatom nemzetközi északi-sarki expedíciója, az atomjégtörő fedélzetén 21 ország középiskolás diákjai utaznak majd; Magyarországot a budapesti Könyves Kálmán Gimnázium tanulója, Dezséri Enikő képviseli – közölte az orosz atomenergetikai vállalat.
A drasztikus kilengések ritkák, azonban 2018 után újra a fagypont fölé emelkedett a hőmérséklet. A tudósok szerint az Északi-sark feletti szokatlanul enyhe hőmérséklet az alacsony légnyomással is összefügg, ami az Északi-sark irányába tolja a meleg légtömeget.
A sarkkörön, a globális felmelegedés epicentrumában zajló tudományos munkát dokumentálja Esther Horvath A sarkvidéki éjszaka csillagai című kiállítása a Capa Központban.
Az oroszok jellemzően baráti országokból visznek el fiatalokat.
Időt nyerne a holland Arctic Reflections nevű cég az emberiségnek ahhoz, hogy kitalálhassuk, miként lehet hatékonyan csökkenteni a globális felmelegedés mértékét.
10 ezer méter magasan a levegő hőmérséklete mínusz 55 Celsius-fok, a szabadesés pedig több mint két percig tart.
Megdöbbentő eredményre jutottak amerikai kutatók, amikor az északi-sarki tengeri jéggel kapcsolatban végeztek friss számításokat.
Idén márciusban indultak, és most december közepén ért véget az útjuk.
Norvégia napelemeket helyez üzembe a Spitzbergákon, a program segítheti az eldugott sarkvidéki települések megújuló energiára való áttérését.
Az Antarktiszon nehéz megállapítani, hogy éppen hány óra van. Emiatt a kutatóknak cselhez kell folyamodniuk, hogy tájékozódni tudjanak az időben, és legyen egy napi ritmusuk. Az Északi-sarkon azonban már ennél is furcsább a helyzet: mindenki maga dönti el, hogy nála mennyi az idő.
Az ukrajnai háború miatt véget értek az egyeztetések, kiéleződött a sarki jég olvadása nyomán fokozódó verseny az Arktiszért. A Nyugat messze lemaradt Moszkvától és Pekingtől.
Akár egy évtizeddel kitolódhat az első jégmentes északi-sarki nyár előfordulása: az éghajlati modellek túlbecsülik az emberi tevékenységből származó üvegházgázok okozta északi-sarki jégolvadást az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) új kutatásának eredményei szerint.
Szemben a legutóbbi jelentésekkel, miszerint az Északi-sarkvidék legkorábban az évszázad közepe táján válhat jégmentessé szeptemberben, akár már a 2030-as években bekövetkezhet mindez – erre az eredményre jutottak új tanulmány szerzői.
A dán és a brit kutatók a grönlandi talajból vettek mintát, hogy megnézzék, milyen környezeti DNS-mintákat tartalmaz. Az eredményre éveket kellett várni, de megérte.
Belize-ben fogtak ki egy olyan, nagyjából 3 méter hosszú cápát a kutatók, ami az ottani halakhoz képest különösen lassan mozgott.
A világ legsósabb és leghidegebb forrásánál vizsgálódtak a kanadai kutatók, hogy megnézzék, lehet-e élet a Marson.
Százötven éve, 1872. június 13-án indult útnak a németországi Bremerhaven kikötőjéből az osztrák–magyar északi-sarki expedíció, amely felfedezte a Jeges-tengeren, az Északi-sarkhoz közel fekvő Ferenc József-földet. A Ferenc József-föld 191 jéggel borított szigetből áll, és gyakorlatilag lakatlan; van, amikor −54 °C ott a hőmérséklet.
Hiába látszik azonnal, hogy kamu videóról van szó, sokan mégis elhitték, hogy amit látnak, az a valóság.
Az Északi-sarkvidék már régen nem érintetlen vidék, egy új tanulmány szerint műanyag-szennyezettsége a sűrűn lakott területekéhez hasonlít, és ennek a klímaváltozásra is hatása lehet.
Az egyik antarktiszi bázison nemrég mínusz 11,8 fokot mértek, ami 40 Celsius-fokkal melegebb, mint az ebben a szezonban megszokott érték.
