Három év alatt 60 százalékot ugrott a NAV által beszedett adók összege
Tavaly közel 24 ezer milliárd forintot adóztunk.
Tavaly közel 24 ezer milliárd forintot adóztunk.
Az adóhatóság jobb belátásra bírta a céget.
Az eredeti idei éves hiánycél 105,6 százaléka jött össze a költségvetésben fél év alatt, a megemelt deficitcélhoz képest 66,7 százalékon állt az egyenleg. A Pénzügyminisztérium szerint javulnak a költségvetési folyamatok. Ebből annyi látszik, hogy valamelyest kezdenek magukra találni a fogyasztásiadó-bevételek. A hevített termékek magasabb forgalma miatt nőtt a dohányáfa-bevétel, az üzemanyagok jövedéki adójának emelése pedig plusz 89 milliárd forintot hozott fél év alatt.
Minden elemzői várakozásra rácáfolt a kiskereskedelmi forgalom márciusi alakulása, két gyenge hónap után a legfeljebb félszázalékosra jósolt bővülés helyett kétszázalékos ugrást mutattak a Központi Statisztikai Hivatal adatai. A reálbérek persze valóban emelkedtek, és az állampapírkamatok februári kifizetéseinek egy része is a boltok kasszájában landolhatott, de szakértők nem zárják ki, hogy a statisztikában csúszott el valami.
A NAV-nak az is gyanús volt, hogy a bolt állítólagos felújításáról szóló számlák kiállítása idején a butik pénztárgépéből folyamatosan érkeztek forgalmi adatok.
A magas infláció ellenére e pillanatban több mint ezermilliárd forinttal kevesebb áfabevétel folyt be a büdzsébe.
Az adócsomagban bújtatta el az intézkedést a kormány.
Az lenne a logikus, hogy ha minden drágább, akkor sokkal több adót is fizetünk be a vásárlásaink után, mégis alig nő idén az állam áfabevétele 2022-höz képest.
Megszűnhet viszont egy különadó.
Néhány héttel ezelőtt logója miatt támadták a vállalatot.
Van, amikor az árut sem szállítják, van, amikor az adót csalják el. Utóbbi tavaly 4 milliárdos tétel volt.
Egyre nagyobb bajban van a költségvetés az áfabevétel stagnálása miatt. A cégek mind több adót igényelnek vissza, a kisebb vállalkozóknál erősödhet az adóelkerülés, miközben a lakossági fogyasztás látványosan zuhan.
Egyre aktívabbak az áfacsalók a zöldség-gyümölcs kereskedelemben – állítják kertészek, akik szerint az ok abban keresendő, hogy a magyar adókulcs kétszer-háromszor akkora, mint a szomszéd országokban. Az adóelkerülést a romló gazdasági környezet is ösztönzi. Viszont az ágazathoz hamarosan dőlnek az olyan uniós pénzek, amelyeket Brüsszel sem blokkol.
A demokratikus közélet elengedhetetlen elemének tartja a parlament egyik bizottsága a napilapokat, miközben szinte már csak kormánypárti maradt belőlük. A köztéri reklámokat viszont korlátoznák.
A kormányzati intézkedések visszafogják a háztartások fogyasztását, az inflációt pedig növelik – ezt az eredményt dobta a Pénzügyminisztérium előrejelzési modellje. A kormány célja a gazdasági növekedés erősítése a beruházások támogatásán keresztül. Az államháztartás már most pocsék helyzetben van, a Fidesz által kialakított adó- és nyugdíjrendszerben a lehető legrosszabb csillagállás valósult meg: magas az infláció, magasak a kamatok, de lassú a gazdasági növekedés.
A termékbeszerzések és -értékesítések valójában színlelt gazdasági események voltak.
A platformot üzemeltető Fenix a tartalomszolgáltatóktól vont el minden tranzakció után húsz százalékot és azután adózott – innentől a teljes összeg után kell.
A NAV-nyomozás kiderítette, hogy a cég beszállítói csak számlákat bocsátottak ki, az azokra írt termékekkel sosem rendelkeztek, így a vizsgált társaság sem vásárolhatta meg azokat.
Három éven belül kétszer kapott rossz áfagyűjtő alkalmazásán a NAV egy tejbárt – ezért kellett ideiglenesen bezáratni. A tejbár szerint a NAV a jogszabályok szerint járt el, a jogszabályok rosszak, hiszen például attól függ, melyik áfakulcsot kell alkalmazni, hogy a vendég mit mond, hol fogyasztja el a terméket.