Az Európai Bizottság kritikáira is reagálva az NGM államtitkára és főosztályvezetője levezették, hogy sem a magasabb jövedelműek fokozott adóztatása (sávos szja), sem a magasabb nyereségadó nem jó megoldás.
A családi adókedvezménynek köszönhetően a gyerekes munkavállalók keresetének adóterhelése rendkívül alacsony Magyarországon, alig nagyobb, mint Üzbegisztánban vagy Kirgizisztánban. Cserébe a kézhez kapott kereseteket magas kulccsal adóztatja a kormány a fogyasztáson keresztül. Ráadásul a magyar keresetek a szűkebb régiót nézve inkább alacsonynak számítanak.
Ahány ország, annyi stratégia: a magyar kormány például mindenki másnál kedvezőbb adókörnyezettel próbálja ide csábítani a cégeket, ezért cserébe sokkal több áfát kell beszednie az emberektől. A Niveus bemutatta, mivel próbálkoznak Közép-Európa országai, hogy legyen elég bevételük, és mégse váljon riasztóvá a túl sok adó.
Orbán Viktor évértékelőjén több bejelentést is tett, az egyik az volt, hogy nyugdíjasoknak visszatérítik majd az áfát a zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek esetén. Igaz, mint kiderült, csak egy bizonyos összegig. Ez az intézkedés megannyi kérdést felvet, a Duma Aktuál csapata is elmerengett ezeken. Lehet, hogy egyszerűbb lenne több nyugdíjat adni? Mit kaphatnának még vissza az idősek? Eljön a sugardaddyk és sugarmommyk reneszánsza?
A miniszter szerint igazságtalan, ha a kormány ugyanakkora százalékos mértékben emeli a magas jövedelmeket, mint az alacsony jövedelmeket. Igazságosabb, ha a kormány egyenlően segít mindenkit.
A nyugdíjasok 70 százaléka inkább választaná az általános 5 százalékos élelmiszeráfát, mint a részükre a kormány által beígért teljes áfa-visszatérítést a zöldség és gyümölcs vásárlása után – derül ki a Medián friss felméréséből.
Összeült az Idősek Tanácsa és megkérte a kormány, hogy bővítse ki a termékek körét, amelyek után majd visszaadják a nyugdíjasoknak az áfát.
A kormány tisztában van vele, hogy az áfavisszaéléseket nem lehet megakadályozni.
Pénzeső esik majd a magyarokra – legalábbis a 2-3 gyerekesekre és a nyugdíjasokra – Orbán Viktor évértékelős kampányígéretei után, a Fidesz pedig meg is nyerte ezzel a választást? Vagy jól fognak kinézni a szlogenek a kék plakátokon, de semmi komoly hatásuk nem lesz? És miből tömné be az állam a költségvetési lyukat? Ennek jártunk utána.
A kormánypárti táboron belül is csak korlátozott érdeklődést váltott ki Orbán Viktor miniszterelnök szombati évértékelő beszéde. Akik megnézték, azok többsége sem tudott belőle semmit sem kiemelni – állítja az Europion közvélemény-kutató.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, Molnár László szerint sem az Európai Bizottságnak elküldött, a költségvetési egyensúly javítására vonatkozó programban, sem a néhány hete elfogadott 2025-ös költségvetésben nincs nyoma az Orbán Viktor által pénteken bejelentett osztogatásnak.
A nemzetgazdasági miniszter szerint még zajlik az egyeztetés az áfa-visszatérítésben érintett termékek köréről, a bevezetést követően viszont a rendszerek automatikusan tudni fogják, kinek mennyi adó jár vissza.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint nagyon egyszerű lesz a folyamat, és aki Orbán Viktor bejelentése nyomán az esetleges visszaélések miatt aggódik, az ócska politikai hangulatkeltést folytat.
A magyar állam majdnem az utolsó fillérig minden áfát be tudott szedni 2022-ben. És ez nem kevés, mivel a kedvezményeket figyelembe vevő effektív áfakulcs 21,6 százalék volt, az uniós rangsorban a második legmagasabb, sokkal nagyobb, mint az uniós átlag.
Azok is alkalmazhatják, akik tavaly még átlépték az eddig 12 milliós határt.
Nagy Márton gazdasági miniszter bejelentette, hogy visszamenőlegesen, 2025. január 1-jétől emelik meg az alanyi áfamentesség értékhatárát 12-ről 18 millió forintra. Mire számítsanak az érintettek?
Igaz, sok minden más drágul január elsejével.
Hogyan érintik a kormány őszi adócsomagjának változásai a vállalkozásokat? Miért fontos időben felkészülni az eÁfa rendszerre, és hogyan alakítják át a digitális megoldások a NAV működését? Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Mindezek a nagyvállalatok és kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is jelentős hatással lesznek.
A lengyel boltokban olcsóbb az étel, mint Magyarországon, pedig ott magasabbak is a fizetések – mutatta be Magyar Péter. Utánajártunk: valóban vannak olyan árak a lengyeleknél, amelyek alacsonyabbak a miénknél, még ha ez nem is igaz mindenre. Tényleg az áfacsökkentés lenne a csodaszer az árak csökkentésére? És tényleg igaz, hogy máshol nem vagy alig kell fizetni az élelmiszerekre áfát? Megnéztük, mi a helyzet az EU országaiban.
Nem csak a magyar kormány él előszeretettel az adókedvezmények eszközével. Sőt, a jövedelamadó-elengedés szintje Magyarországon az egyik legkisebb. Általános forgalmi adóból viszont a magyar állam relatíve sokat enged el a kedvezményes kulcsokkal (az Európa-bajnok 27 százalékos általános kulcshoz viszonyítva). Az Európai Bizottság adókedvezmények alkalmazása helyett támogatások és adó-visszatérítések alkalmazását javasolja a tagállamoknak.
