Nagy Márton szerint van élet uniós források nélkül
Jó dolog az uniós pénz, de nem létkérdés, vannak ennél fontosabb dolgok is a gazdaságfejlesztési miniszter szerint.
Jó dolog az uniós pénz, de nem létkérdés, vannak ennél fontosabb dolgok is a gazdaságfejlesztési miniszter szerint.
Van persze egy fontos kivétel: az árstopos krumpli, amely miatt kisebb vihar támadt az elmúlt hetekben. Az állam által előírt kötelező akció előtti napokban néztük végig a hazai boltláncok árcéduláit, és az már látszik, hogy nem ezek a promóciók fogják letörni az inflációt.
Nem biztos, hogy az ő hibájuk, ha egy terméket nem lehet kapni, mert például még nem is termett.
Szentkirályi Alexandra arra is figyelmeztetett, hogy továbbra is betartatják a szabályokat.
Van előrelépés a befagyasztott uniós források lehívása felé, ám a késlekedés elkerülhetetlen. A magyar kormány azonban nem csak ezzel kockáztatja, hogy leminősítsék. A Fitch Ratings szerint gond van gazdaságpolitika hitelességével, az infláció elleni intézkedésekkel és a monetáris politika érvényesülésével is.
Kommunikációs fogásnak jó, valódi intézkedésnek kevésbé alkalmas a kormány kötelező akciózásról szóló terve. Bár a kis élelmiszerboltokra nem vonatkozik a kötelezettség, rajtuk csattanhat az ostor.
A Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója korábban a Corvinuson arról beszélt, amíg az energia olcsó, nem fognak kevesebbet használni belőle.
A kormány épp úgy profitál az áremelkedésből, mint a kiskereskedők, magát mégsem tartja spekulánsnak. Most kötelező akciózást is előír a boltok számára, megnéztük, hogyan hathat ez az inflációra.
Nőtt a Spar forgalma 2022-ben, de a második féléves visszaesés az első félév növekedésének jelentős részét elvitte. A plázastop ellenére két új üzletet tudtak nyitni, 11-et korszerűsítettek, és felújították saját húsüzemüket is. Az éves eredményről beszámolva a cég vezetői elmondták, mit tapasztalnak az árstopok miatt, milyen viszonyban vannak a hazai szakképzéssel, mit tesznek a fenntarthatóságért és miként küzdenek az inflációval.
Az inflációt is jóval magasabbnak érezzük azoknál a számoknál, mint amiket a KSH kommunikál.
Ezer forintnál is többe kerülő étolaj, 300 forintos liszt és 600 forintos cukor – utánaszámoltunk, mi történne, ha piaci alapon kalkulálnák az élelmiszer-ársapka hatálya alá eső termékeket. A kormány hamarosan dönt arról, mit kezdjen a 2022 februárja óta működő hatósági áras rendszerről, ám egyelőre úgy tűnik, a gazdasági helyett szociális eszköz kivezetése is inkább politikai és kommunikációs kérdés a számára.
Tényleg bravúr volna-e, ha sikerülne az év végére egyszámjegyűre levinni az inflációt, ahogy Orbán Viktor ígérte, vagy csak a bázishatás dolgozik? Mit sikerült a magyar gazdaságtörténetben jól csinálni akkor, amikor a mostanihoz hasonló nagy inflációt közepes szintre lenyomtak, és hol rontották el, amikor hiperinflációt csináltak belőle? Erről is beszéltünk Danyi Pállal, a BME docensével.
A valóság szembement a Nemzeti Agrárkamara tavaly év eleji jóslatával, mely szerint az árfixálás nem hoz külföldi olcsóhús-dömpinget, derült ki a Hússzövetség húsvéti sajtótájékoztatóján. Ahol azt is elárulták, hogy a magyar húsipar az európaival összhangban tavaly megnyeklett.
A kormány azt ígérte, akkor vezetik ki az árstopokat, amikor az infláció érezhetően nem csökken. Ez pedig még messze van: elemzők szerint még júniusban is 20 százalék felett lehet az infláció.
Az élelmiszereknél az árkorlátozásig elvileg április végéig fennáll, az akció húsvétig.
Az infláció és az élelmiszerek drágulása már lassulni kezdett, de még mindig olyan extrémen nagy, hogy a kormány nem engedi meg magának az árstopok kivezetését. A kormányinfón elhangzottak alapján valószínű, hogy még néhány hónapig maradnak a rögzített árak.
A cseh államfő egy lengyel lapnak adott interjújában Magyarországról is beszélt, továbbá kifejtette, hogy a társadalomra komoly terheket ró az üzemanyag- és az élelmiszerárak befagyasztása.
1991 óta nem volt ilyen nagy áremelkedés a G20-hoz tartozó latin-amerikai országban, ahol korábban hiperinfláció pusztított.