Van persze egy fontos kivétel: az árstopos krumpli, amely miatt kisebb vihar támadt az elmúlt hetekben. Az állam által előírt kötelező akció előtti napokban néztük végig a hazai boltláncok árcéduláit, és az már látszik, hogy nem ezek a promóciók fogják letörni az inflációt.
Egyes alapvető élelmiszerek felső árkorlátjának önkéntes alkalmazásáról tárgyal a brit kormány a szupermarket-hálózatokkal a több mint négy évtizede nem mért ütemű élelmiszer-drágulás megfékezése érdekében.
Nem biztos, hogy az ő hibájuk, ha egy terméket nem lehet kapni, mert például még nem is termett.
Szentkirályi Alexandra arra is figyelmeztetett, hogy továbbra is betartatják a szabályokat.
Ódor Lajos év végére egy számjegyű inflációt prognosztizál, ugyanakkor az élelmiszerek drágulásával szerinte további gondok lesznek.
Van előrelépés a befagyasztott uniós források lehívása felé, ám a késlekedés elkerülhetetlen. A magyar kormány azonban nem csak ezzel kockáztatja, hogy leminősítsék. A Fitch Ratings szerint gond van gazdaságpolitika hitelességével, az infláció elleni intézkedésekkel és a monetáris politika érvényesülésével is.
Kommunikációs fogásnak jó, valódi intézkedésnek kevésbé alkalmas a kormány kötelező akciózásról szóló terve. Bár a kis élelmiszerboltokra nem vonatkozik a kötelezettség, rajtuk csattanhat az ostor.
A Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója korábban a Corvinuson arról beszélt, amíg az energia olcsó, nem fognak kevesebbet használni belőle.
A kormány épp úgy profitál az áremelkedésből, mint a kiskereskedők, magát mégsem tartja spekulánsnak. Most kötelező akciózást is előír a boltok számára, megnéztük, hogyan hathat ez az inflációra.
Nőtt a Spar forgalma 2022-ben, de a második féléves visszaesés az első félév növekedésének jelentős részét elvitte. A plázastop ellenére két új üzletet tudtak nyitni, 11-et korszerűsítettek, és felújították saját húsüzemüket is. Az éves eredményről beszámolva a cég vezetői elmondták, mit tapasztalnak az árstopok miatt, milyen viszonyban vannak a hazai szakképzéssel, mit tesznek a fenntarthatóságért és miként küzdenek az inflációval.
Az inflációt is jóval magasabbnak érezzük azoknál a számoknál, mint amiket a KSH kommunikál.
Ezer forintnál is többe kerülő étolaj, 300 forintos liszt és 600 forintos cukor – utánaszámoltunk, mi történne, ha piaci alapon kalkulálnák az élelmiszer-ársapka hatálya alá eső termékeket. A kormány hamarosan dönt arról, mit kezdjen a 2022 februárja óta működő hatósági áras rendszerről, ám egyelőre úgy tűnik, a gazdasági helyett szociális eszköz kivezetése is inkább politikai és kommunikációs kérdés a számára.
Tényleg bravúr volna-e, ha sikerülne az év végére egyszámjegyűre levinni az inflációt, ahogy Orbán Viktor ígérte, vagy csak a bázishatás dolgozik? Mit sikerült a magyar gazdaságtörténetben jól csinálni akkor, amikor a mostanihoz hasonló nagy inflációt közepes szintre lenyomtak, és hol rontották el, amikor hiperinflációt csináltak belőle? Erről is beszéltünk Danyi Pállal, a BME docensével.
A kormány azt ígérte, akkor vezetik ki az árstopokat, amikor az infláció érezhetően nem csökken. Ez pedig még messze van: elemzők szerint még júniusban is 20 százalék felett lehet az infláció.
Az infláció és az élelmiszerek drágulása már lassulni kezdett, de még mindig olyan extrémen nagy, hogy a kormány nem engedi meg magának az árstopok kivezetését. A kormányinfón elhangzottak alapján valószínű, hogy még néhány hónapig maradnak a rögzített árak.
A cseh államfő egy lengyel lapnak adott interjújában Magyarországról is beszélt, továbbá kifejtette, hogy a társadalomra komoly terheket ró az üzemanyag- és az élelmiszerárak befagyasztása.
1991 óta nem volt ilyen nagy áremelkedés a G20-hoz tartozó latin-amerikai országban, ahol korábban hiperinfláció pusztított.
Egyes élelmiszerek, például a vaj és a sajt ára már csökken a nagy boltláncoknál. Emögött az alapanyagárak csökkenése és a boltok közti árverseny áll. Ha minden jól megy, az élelmiszeripart nem érik újabb sokkok, legalább megállhat az áremelkedés. Az árstopok a boltoknak veszteségeket okoznak, ezért azok kevésbé képesek más termékek árait csökkenteni.
A valóság szembement a Nemzeti Agrárkamara tavaly év eleji jóslatával, mely szerint az árfixálás nem hoz külföldi olcsóhús-dömpinget, derült ki a Hússzövetség húsvéti sajtótájékoztatóján. Ahol azt is elárulták, hogy a magyar húsipar az európaival összhangban tavaly megnyeklett.
Az élelmiszereknél az árkorlátozásig elvileg április végéig fennáll, az akció húsvétig.
