Tavaly február elsején ráhúzták az ársapkát a disznócombra is, vagyis legkésőbb azon a napon az áruházaknak vissza kellett csökkenteniük a termék árát az infláció elvadulását még épp megúszó 2021. októberi szintre. Az azonnali kételyekre reagálva a Nemzeti Agrárkamara akkor azt közölte: az intézkedés hatására nem fog megnőni az olcsó külföldi importhúsok aránya a boltokban. Az árstop azóta is velünk van, és a Központi Statisztikai Hivatal az elmúlt év tapasztalatait összegző előzetes adatai pedig azt mutatják, hogy az agrárkamara tévedett, és nem is kicsit.

"Az árstop egyértelműen megnövelte a sertéscomb-importot, az 46 százalékkal nőtt egy év alatt"

- mondta Éder Tamás a Magyar Húsiparosok Szövetsége csütörtökön tartott húsvéti sajtótájékoztatóján. A Hússzövetség elnöke a friss, hűtött disznócombról beszélt, ez az, ami a boltok polcaira megy.

Éder szerint ráadásul az egyenesen boltokba tartó combok importja idén év elején még tovább erősödött –

"túl hosszú ideje van már ársapka, most már tényleg befolyásolja a kereskedelmet,"

állapította meg az elnök, aki arra is emlékeztetett, hogy a Hússzövetség már egy ideje hangoztatja, hogy szerintük az intézkedés az alapvető célját elérte, az elszabaduló árak között is segíteni tudott a rászoruló vásárlóknak, de most már egyértelműen beértek a negatív hatásai is.

Ennyit arról, hogy az árstop nem hoz importdömpinget: már meg is jelent a boltokban a spanyol sertés

Bár az agrárkamara hangsúlyozta, hogy az árstop nem érintheti a termelőket, mégsem marad hatás nélkül. Alkupozíciójukat gyengítheti a kereskedőkkel szemben a hatósági árstop, és félő, hogy az ő árujuk helyett olcsóbb import élelmiszer jelenik meg a boltokban. Ennek jeleit már most megtapasztaltuk.

Csökkenést hozott a második félév

A húsvéti sajtótájékoztatón persze nemcsak az árstopokról esett szó, hanem általában a magyar húsipar helyzetéről is. Ami felemás. Ha egyet hátralépünk, és a teljes élelmiszeripart nézzük, akkor az látszik, hogy a termelés volumene 6,6 százalékos növekedéssel felülmúlta az ország összipari termelésének erősödését - az 5,6 százalékos volt. Ha viszont már konkrétan a húsiparra fókuszálunk, az két irányba szaladt: a feldolgozás és -tartósítás teljesítménye 3,2 százalékkal csökkent, a gyártás viszont 9,6 százalékkal nőtt. Az előbbi alkategória belföldi értékesítése gyakorlatilag stagnált tavaly, az utóbbié 4,3-al növekedett, ha 2022 egészét nézzük.

De ha csak a második félévet vizsgáljuk, akkor már mindkettőnél csökkenés jött: 4,8, illetve 0,7 százalékos. Ez az iparág belső értékesítése, vagyis azt mutatja, hogy a feldolgozók elkezdtek kevesebb húst venni a vágóhidaktól. (Mondjuk tavaly júniustól ezzel szinkronban a vásárlók is elkezdtek kevesebb élelmiszert venni a boltokban.)

"Nehéz időkben az export segíti az ágazatot" – mondta Éder, és rámutatott, hogy a húskivitelünk tavaly több mint 10 százalékkal nőtt, és ebben a második félév sem hozott visszaesést, akkor 6,6 százalék volt a növekedés.

Megvadultak az árak

A húsárak növekedése tavaly februártól folyamatos volt az EU-ban, és ez itthon is történelmi dráguláshoz vezetett – mondta Éder. Mint minapi cikkünkben épp Éderre hivatkozva megírtuk, a magyar élősertés-piacra meghatározó hatással bír a heti német jegyzés. Ez – hasított sertésre értve – tavaly az 1,2 euró/kg szintről 2 euró/kg-ra emelkedett, vagyis az árak 60 százalékkal lőttek ki. Idén a jegyzés elérte a 2,33 euró/kg-os történelmi szintet is, tehát több mint 90 százalékos sertésár-növekedés következett be alig több mint egy év alatt.

"Kétszer annyit fizet ma az élősertésért egy magyar vágóhíd, mint kicsit több mint egy éve"

– állapította meg a sajtótájékoztatón Éder. A hazai piacon a sertés ára a 440 forint/kg szintről tavaly év végére 850 forint/kg szintre emelkedett, ami több mint 90 százalékos drágulás. Az elmúlt hetekben a német jegyzés mozgásának megfelelően a hazai ár is tovább emelkedett, és megközelítette a 880 forint/kg-os szintet.

A hús amúgy a többi élelmiszerhez képest kis késéssel, már a második negyedévben kezdett el igazán erősen drágulni, azután zárkózott fel a kategória akkor már száguldó árú többi tételéhez. Az élelmiszer-infláció fő kiváltó oka Éder szerint a takarmánygabonák drágulása volt. Ez éles ellentétben áll a sajtótájékoztatót egyébként felvezető Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár kábé fél órával korábbi megállapításával, aki szerint a húsdrágulásért "az elhibázott brüsszeli szankciók" a felelősek.

A nyershús drágulása és az energiaszámlák hízása miatt Éder szerint a gazdálkodás "kritikus helyzetben van" a húsfeldolgozó cégek többségénél.

Egyre kevesebb a koca Európában

A sertésállományunkban is nagy volt a csökkenés. Ez sem magyar, hanem összeurópai sajátossága volt az elmúlt évnek: a húsárrodeó miatt elbizonytalanodtak a tenyésztők, csökkentették a kocáik számát, volt, aki le is állt a disznótenyésztéssel.

Itthon a sertéslétszám decemberben 2,56 milliós volt, ami éves összevetésben 6,2 százalékos – 168 ezer példányos csökkenést jelent. A kocalétszám több mint 9 ezerrel (5,8 százalékkal) csökkent, az állomány nagysága 147 ezer körül alakult. 2022-ben 4,5 millió sertést vágott a magyar húsipar, ez 6,9 százalékos csökkenés.

A húsexportunk és -importunk egyébként nagyjából balanszban van. Az össz-sertéshúsexportunk 159 ezer tonnával gyakorlatilag stagnált, míg az importunk 13 százalékkal, 161 ezer tonnásra hízott. Az élősertés exportunk ezzel szemben némileg nőtt, ebben a kategóriában pedig az importunk csökkent. Az élősertés-kivitelünk javarészt Romániába megy, ahol nagyjából állandósult a sertéspestishelyzet – erre jelentünk megoldást keleti szomszédunknak.

A jövő

Éder szerint teljesen bizonytalan időszak jön. Nemrég ugyan elkezdett csökkenni a takarmánygabonák ára, ami idővel lejjebb húzná a húsok árát is, de hogy az olcsósodás tartós lesz-e, azt nem lehet megjósolni. Az energiaárak is elnyugvóban vannak, de még mindenkiben élénken él a tavalyi nyári őrület, így itt sem lehet jóslatokba bocsátkozni.

Kérdéses, hogy mennyire fog csökkenni a hazai kocaállomány – ha túlságosan, az már a céllal szemben fölfelé fogja nyomni az önköltséget. Nagy kérdőjel Kína is. Az ország gazdasága tavaly év végén újranyitott, de ha a kínai sertéstelepekre megint bekerül a sertéspestis, és megint ki kell irtani a disznókat (szebben mondva: állományt kell csökkenteni), akkor az ázsiai nagyhatalom óriási többletkereslete fel fogja szívni a disznókat a világpiacról, az így kialakuló hiány pedig megint csak felfelé fogja nyomni a hús árát.

Itt a húsvét, együnk sonkát

Húsvét elé időzített sajtótájékoztató lévén persze nemcsak a húsiparról, de konkrétan a húsvéti sonkáról is több szó esett. A sonka és a többi hasonló, húsvétkor fogyasztott termékről, azok árának alakulásáról azonban épp szerdán közöltünk bővebb cikket, és épp Éder megkérdezésével, így aki konkrétan erre kíváncsi, annak ezt a szöveget ajánljuk:

Miért kerül a húsvéti sonka 4-5 ezer forintba?

Több tényező együtt dönti el, hogy mennyit fizetünk a húsvéti ünnepen fogyasztott füstölt húsárukért a boltban. A miniszterelnök európai manőverei áttételesen felelnek azért, hogy épp hány forintot kérnek egy euróért, az euró-forint árfolyam pedig akkor is hat a sertéshús-piacra, ha a magyar húsgyártó a magyar disznótenyésztőtől veszi meg a sonkára valót.

A sonkákról és társaikról azért még annyit, hogy a legkeresettebb húsvéti termékek bolti ára most Éder szerint "irreálisan olcsó". Az előző hónapok KSH-statisztikái világosan kimutatták, hogy az emberek most már több pénzt hagynak ott az élelmiszerboltokban, de abból kevesebb élelmet visznek haza – vagyis, a drágulás miatt a fogyasztás csökken.

A húsvét a boltokban mindig nagy dobbantója a fogyasztásnak, és az üzletek most a kirívó árleszállításokkal ezt akarják még inkább kihasználni, vissza akarják csalogatni a spóroló vásárlókat. A nem akciós, prémium termékek viszont sokkal jobban követik a nyers hús drágulását, azok 30-40 százalékkal kerülnek most többe, mint egy éve – mondta Éder.