A kormány parancsszóval akarja megszüntetni az áruhiányt
Az ársapkás termékekből kötelező lesz nagyobb készletet tartaniuk a boltoknak.
Az ársapkás termékekből kötelező lesz nagyobb készletet tartaniuk a boltoknak.
A kormánypárti és az ellenzéki szimpatizánsok mást-mást tartanak az áruhiány fő okának. Előbbiek szerint a brüsszeli szankciók a legnagyobb felelősök, utóbbiak szerint a gyenge forint.
A kisebb töltőállomásoknak évekre lesz szükségük az árstop okozta veszteségek ledolgozására.
Egyelőre nem követik az Aldit, ahol hétvége óta vannak jelentősebb korlátozások.
Megvan az egyezség az EU-pénzekről, de azért, hogy pénzt kapjunk, még sokat kell tárgyalni a következő hónapokban is; jókora korrupciós botrány tört ki az Európai Parlamentben; Európa-rekorder lett a magyar infláció, és még mindig van hova feljebb. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Karácsony előtt egy héttel vezette be a korlátozást az áruházlánc.
Az állami intézmények számai módszertani eltérések miatt különböznek, de egyik sem olyan pontos, mint a vásárlói módszertan, amely az árcédulákra nézve lövi be a drágulás mértékét.
Az alacsony termelékenység, a helyettesítő termékek árának emelése, a verseny kiiktatása és így tovább: az MNB közzétette azokat a számításait, amelyek alapján Matolcsy György a múlt héten arról beszélt, az árstopok önmagukban 3–4 százalékponttal járultak hozzá a dráguláshoz.
Mire helyreáll az ország üzemanyag-ellátása, újra nehéz, árfelhajtó időszak jön az orosz olajból finomított termékek exporttilalma miatt. Történjék bármi, egyelőre nem száll el a Mol busás profitja.
Az ársapkás termékekből több fogyott idén 2021 ugyanezen időszakához képest. A kormány szerint az ársapkák működnek, így kitolta azokat négy hónappal.
Az ársapkáról a kormány egyeztetett előzetesen a kereskedőkkel.
Az egészségesebb termékek ára ugrott meg bántóan, az infláció csillapítására rámegy a következő két év, visszaesik a fogyasztás – mondta a HVG hetilapnak Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, aki arról is beszélt, miért nem fair nálunk a verseny.
Kemény fába vágtuk fejszénket közéleti podcastunk legfrissebb epizódjában: autóba helyezett stúdiónkban addig beszélgettünk az árstopokról és általában a gazdasági helyzetről, amíg sikerült tankolnunk. Az adás kis szerencsével tíz perc, nagy balszerencsével több óra is lehetett volna, végül bő egy óra alatt, Budáról indulva Pest másik oldalán tudtunk 95-ös benzint szerezni.
A kilencvenes évek inflációja találkozik a hatvanas évek áruhiányával – idén hatodik alkalommal vásároltunk be karácsonyra.
A tojástermelők attól tartanak, hogy kiszorulhatnak a hazai piacról, miután néhány üzletben lengyel tojások jelentek meg az árkorlátozás bejelentése óta.
Pécsen egy képviselő már arról értekezett, hogy az uniós olajstopnak köze van ahhoz, hogy a városban egy helyen lehet kapni benzint.
Nagy vonalakban sem látszik a jövő évi költségvetés, nem tudni, mennyit kereshetnek az emberek, milyen lesz a kórházi ellátás, hova és mikor szervezik ki az elfekvőket. Ez csak néhány azok közül, amelyek rendezésével adós a kormány, amely tág feltételeket szabott az üzemanyagárstop kivezetésére is. Nehéz év volt az idei, és a következő sem tűnik jobbnak. A tervezhetetlenség pedig csak ront a helyzeten. 7 pontban foglaltuk össze a legnagyobb bizonytalanságokat.
A jövő héten sem szállít üzemanyagot egyes független kutaknak a Mol, az érintettek már megkapták az erről szóló üzenetet.
Kiugró növekedés, az árak stabilizálódása és árcsökkenés is jellemezte a magyar boltokban a novembert – azt a hónapot, amikor újabb két termékkörre terjesztette ki a kormány az árstopot, mihelyst szembesült azzal, hogy éves szinten 40 százalékra nőtt az élelmiszer-infláció.
A lap úgy tudja, hogy az egyre gyakoribb hiány ellen szigorúbb ellenőrzésekkel és nagyobb büntetésekkel lépne fel a kormány.