2000 éves üvegtálat találtak a kutatók, egy karc sincs rajta
A német határhoz közeli holland Nijmegen a római korban katonai tábor volt, abból az időből maradhatott meg az üvegtál is.
A német határhoz közeli holland Nijmegen a római korban katonai tábor volt, abból az időből maradhatott meg az üvegtál is.
Több mint ötven éve fedezték fel a világszenzációt jelentő első rudabányai ősmajomleleteket, idehaza azonban máig sok téves információ kering a maradványokról. Hogyan kerültek egy cukros zacskóba, miért nem engedték be a magyar kutatókat a lelőhelyre, és miért nem tudni, mi lesz a sorsa a 10 millió éves leleteknek? Kordos László, a Magyar Állami Földtani Intézet és az Országos Földtani Múzeum egykori igazgatója új könyvében a válaszok mellett korrajzot ad az elmúlt ötven év Magyarországáról. Interjú.
A kutatók óriási szerencséje, hogy a lelet oxigénhiányos környezetben volt, így nem tudott elrohadni.
Kétévi munka után tárultak a régészek szemei elé a 3000 éves temető maradványai.
Az oltárt négy méterrel a föld alatt találták meg a régészek.
Az egyelőre ismeretlen nemű ember testét összekötözték, a kezét pedig az arca elé igazították. A szakemberek szerint ez egy temetési szokás része lehetett.
Mintegy 1,3 millió éves észak-afrikai kőszerszámokat találtak régészek Marokkóban. A felfedezés alapján jóval korábban kezdődött a kőeszköz-készítés a térségben, mint korábban vélték.
Szeged középkori városmagjának egy részletét tárják fel a Móra Ferenc Múzeum régészei egy belvárosi ásatás során. Az ásatás területéről az Árpád-kortól egészen a 20. századig terjedő időszakból kerültek elő tárgyi leletek – közölte az intézmény.
I. András sírját nyitották fel a tihanyi apátságban. A csontok DNS-vizsgálata jelenleg folyik, eredmény szeptemberre várható.
Ez a legrégebbi ilyen lelet, genetikai vizsgálatoknak fogják alávetni.
A tudósok szerint a Llukalkan aliocranianus súlya az 5 tonnát is elérhette.
A barátok celláinak falai is megmaradtak.
Több értékes római kori, középkori, kora újkori és századfordulós leletet találtak a szakemberek a Budavári Palotanegyedben. A legérdekesebb egy nőstény oroszlánt mintázó szobor, amely egykor Erzsébet királyné pihenőházát díszítette. Az MTI fotókat adott ki a tárgyakról.
A feltárt templomegyüttes maradványai a Nancsao birodalom idejéből származnak. A régészek 14 építmény alapjait találták meg.
A kínai Henan tartományban fekvő Anjangban tárták fel a régészek azt az 1400 éves síremléket, amelyben a buddhizmusra és egy ősi perzsa vallásra utaló leleteket is találtak.
A régészek egy szakkarai aknából hozták fel az érintetlen szarkofágokat. Ez rövid időn belül a harmadik ilyen felfedezés, és többek szerint még nincs vége.
Nemcsak a tatárjárás borzalmait, hanem az Árpád-kori Magyarországról alkotott képünket is újraírják azok a régészeti leletek, amelyekre tíz évvel ezelőtt, szinte véletlenül bukkantak a bugaci pusztában. Az erdő egyik sarka lemeztelenített, kivégzett gyermekek csontvázait, a másik egy hihetetlenül gazdag középkori monostor és a köré épült város nyomait rejti. Az ő sorsukról, a település virágkoráról és az ásatásról Rosta Szabolcs, a kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója beszélt a hvg.hu-nak.
Másnaposság elleni hatást tulajdoníthattak annak az ametisztköves aranygyűrűnek, amely egy izraeli ásatáson került elő a bizánci korszak legnagyobb ismert borászatának feltárásakor.
Azt még nem tudják, hogy emberáldozatok kerültek-e a sírba.
A Tornyai János Múzeum régészei páratlan tárgyakat találtak a tervezett tram-train nyomvonalán végzett feltárás során.