A téglából épült sírhely a Szuj-dinasztia korából (581–618) származik. A fehér márványból készült ágyra a sír tulajdonosának életéről tudósító jeleneteket és vallási történeteket véstek. Az ágy mindkét végén az ősi perzsa vallás, a zoroasztrianizmus egy alakja látható. De buddhista stílusú lótuszábrázolásokat is faragtak bele – mondta Csiao Peng, az anjangi ásatások igazgatója.

A márványágy díszítése betekintést enged a Szuj-dinasztia korának kőfaragási technikájába, és a kínai síremlékekben található kőágyak fejlődésének, formálódásának tanulmányozásához is adalékkal szolgál – fűzte hozzá Csiao.

A helyi régészeti intézet vezetője, Kung Tö-ming elmondta, hogy a sírban egy Csü Csing nevű ember és a felesége nyugszik. A sírfeliratok nemcsak a pár nevét árulják el, hanem beavatnak életük egyes részleteibe is.

Kung szerint a Csü család Lunghszi régióban élt a mai Kanszu tartományban. A régió egykor fontos része volt az ősi selyemútnak, az európai, nyugati és közép-ázsiai kulturális hatások is nyomot hagytak benne.

Az ágy és az azon szereplő többtucatnyi kép, amelyek a buddhizmussal és zoroasztrianizmussal kapcsolatosak, a keleti és nyugati civilizáció egymásra hatását bizonyítja, és segítséget nyújt az etnikai és vallási keveredés tanulmányozásához – magyarázta Kung.

Az ásatások 2020 áprilisában kezdődtek a sír feltárására. Azóta több mint 120 lelet, köztük kőből készült edények és agyagedények kerültek elő.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.