Mariupol éhezik: már a gyermekeknek sem jut étel
Az orosz hadsereg kiéhezteti a várost.
Még megszámolni sem könnyű a világ éhezőit. Pedig megfordult a trend: a baj ismét egyre többeket érint. Már az is segítene, ha kevesebb ennivalót dobnának ki.
A Tungsram elfogadta a milliárdos kihívását. A kulcsszavak: beltéri növénytermesztés.
Természetesen nem. De az a hatmilliárd dollár, amit felajánl, sok tízmillió emberen tudna segíteni. Az is lehet, hogy egy jól átgondolt provokatív kijelentéssel keltették fel a milliárdos üzletember figyelmét, és ezzel az egész világét.
A szigetország déli részén 1,3 millió ember nem tud elegendő élelmiszerhez jutni.
Hasonló felvonulást tartottak pár hónappal ezelőtt is.
Tigrében közel 400 ezer ember éhezik nap mint nap.
Fegyveres csoportok továbbra is sok helyen elzárják a civil lakosságot a humanitárius segélyektől, a kiéheztetést háborús taktikaként alkalmazzák.
Hosszú távon káros hatással lesz a gyermekekre a koronavírus miatti elszigeteltség, állítják gyermekvédelmi szervezetek. Mind a társas fejlődésük, mind a tanulmányaik terén visszavetheti a kicsiket a magányosan töltött időszak. A jelenség a legérzékenyebben azokat érintheti, akik szegény családban nőnek fel, és rossz esetben nemcsak az online tanulás feltételei nem adottak számukra, de meleg étel sem kerül az asztalukra most, hogy nem járnak iskolába. A Deutsche Welle riportja.
A Világélelmezési Program a világ éhezőin segítő munkájáért kapta a kitüntetést, de egyedül nem fogja tudni megvédeni a világjárványtól különösen sújtott szegény országokat, ehhez szerinte globális közös fellépésre van szükség.
Az első világháború után 81 ezer magyar gyereket tápláltak fel semleges országokban. A Vöröskereszt figyelmét Jan Clinge Fledderus holland főkonzul hívta fel a nyomorúságos itteni helyzetre.
A 2010-es évek közepe óta folyamatosan nő a krónikusan alultáplált emberek száma. Az koronavírus okozta válság nagyon fájdalmas lesz a világ szegényeinek.
A szegény országokban súlyos éhínség fenyeget, míg például az USA-ban sertések és a baromfik feleslegessé vált tömegeit ölik le.
A hiány miatt 183 millió ember nem juthat elegendő élelemhez.
Már a koronavírus-járvány kitörése előtt is rohamosan nőtt az éhezés, amelyet a konfliktusok mellett a klímaváltozás és a gazdasági változások is befolyásolnak. A járvány pedig új fenyegetést jelent a sérülékeny lakosságnak.
Meg kellene szüntetni a húsipart az ökológiai lábnyoma miatt? Tudjuk majd etetni az egyre növekedő népességet? Vladimir Rakhmanin-nal, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgató-helyettesével a táplálkozás és a mezőgazdaság jövőjéről beszélgettünk.
Dél-Afrika éléskamrájaként ismert Zimbabwe egy évtizede küzd gazdasági válsággal, élelmiszer- és gyógyszerhiánnyal.
Már a koronavírus érkezése előtt sem állt jól a helyzet, világjárványt és az azt követő világméretű gazdasági válság csak tovább súlyosbítja a helyzetet Ázsiában vagy Afrikában, de már a fejlett világban is megjelenik az éhezés.