Genfben, a világ egyik leggazdagabb városában minden szombaton hosszú sorok kígyóznak az ingyenes élelmiszerkosárért. Svájcban az egyik legmagasabb az egy főre jutó GDP Európában, de a vendégmunkások százezrei nemigen részesülnek ebből - írja a Le Monde.

A lap szerint is azt mutatja: a koronavírus-válság hasonló helyzetbe hozhatja a szegényebb néprétegeket a fejlettebb országokban is. Különösen ott, ahol nem igazán fejlett a szociális gondoskodás, mint például az Egyesült Államokban, ahol a járvány is leginkább a legszegényebb rétegekben pusztít. Éppúgy mint a munkanélküliség, amely szociális háló híján felveti az éhezés rémét is a világ első számú nagyhatalmának perifériáin.

De ne menjünk messzire: az észak-franciaországi Villeneuve-d'Ascq-ban a szegényebb diákok hiányolják az olcsó menzakosztot. Minthogy az egyetemi éttermek bezártak, ezért

a diákok kihagynak egy étkezést Franciaországban.

Később kelnek fel a szokásosnál és nagyon sokáig fennmaradnak, hogy elüssék éhségüket - írja a Le Monde.

Az Egyesült Államokban alanyi jogon kapott minden felnőtt 1200 dollárt, ám a koronavírus járvány miatt járó támogatás a szegényebb néprétegekben arra kellett, hogy kifizessék a létfontosságú számlákat, illetve, hogy élelmiszert vegyenek a családnak. Csakhogy a segély egyszer jött míg a munkanélküliek száma már meghaladja a 30 milliót az országban, ahol a szegényebb néprétegeknek nemhogy tartalékai nincsenek, de adósságai miatt mínuszban kezdenek minden hónapot.

Ezek persze inkább csak kivételek a fejlett világban, de a szegényebb országokban általános élelmezési válság fenyeget - figyelmeztet a FAO. Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete szerint, ha 2 százalékos lesz a világméretű visszaesés, akkor az alultápláltak száma 14,4 millióval növekedhet. Ha viszont 5 százalékkal lesz kevesebb a GDP 2020-ban, mint 2019-ben, akkor ez a szám már 38,2 millió lehet. Tízszázalékos viszsaesés esetén pedig már 80,3 millióval gyarapodhat az alultápláltak tábora a Földön.

Afrikában és Dél Ázsiában már most is csak jelentős állami vagy más támogatással tud elegendő élelmiszerhez jutni a lakosság jelentős része. Ha az árak megindulnak felfelé, akkor az országok nemigen lesznek képesek kompenzálni a drágulást. Ez pedig több millió családot hozhat lehetetlen helyzetbe. Az államok pedig szociális nyugtalansággal, esetenként éhséglázadásokkal kerülhetnek szembe elsősorban Afrikában.

Nem segíti a helyzetet az úgynevezett élelmiszer-nacionalizmus sem. Ennek példája Oroszorszáág, ahol Vlagyimir Putyin elnök korlátozza a gabonaexportot mondván hazája polgárai elsőbbséget élveznek. Ha a világ legnagyobb gabonaexportőre távol marad a globális piactól, akkor az hiányt és áremelkedést generálhat. A megnövekedett árakat Afrikában vagy Dél-Ázsiában sokan nem tudják megfizetni.

Az élelmiszer-nacionalizmusnak persze olykor furcsa következményei vannak: a Reuters arról ír, hogy Donald Trump amerikai elnök öngólt lőtt a vágóhidak működésének elrendelésével. A deklarált cél az volt, hogy az amerikaiak ne maradjanak hazai hús nélkül a járvány idején sem. Mi történt? A vágóhidakon tovább folyt a munka - a dolgozók az életüket kockáztatják a vírusfertőzés megnövekedett lehetősége miatt. Hova kerül a hús? Kínába exportálják a legnagyobb részét - derítette ki a hírügynökség.

Vezető kép: Élelmiszersegélyért gépkocsijukban sorban állók az Egyesült Államokban