A 2030-as évek munkaerőpiacát várhatóan három fő tényező alakítja majd: az információtechnológiai átalakulások, a demográfiai változások és a felgyorsuló globalizáció. A valószínűsíthető álláspiaci változásokat bemutató cikksorozatunk első részében a mezőgazdaság, az egészségügy és a pénzügyi szektor jövőjéről esik szó.
A régióban a lengyelek szinte mindenben a legolcsóbbak, de Magyarországon sok termék ára van jóval az uniós átlag alatt, egyedül az olajok és a zsírok számítanak drágának nálunk. Az EU legdrágább országa nem meglepő módon Dánia – derül ki az Eurostat adataiból. A legnagyobb eltérések a dohányáruk piacán vannak Európában.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tejpiaci ellenőrzésén megvizsgált 48 UHT tejből 22 külföldi terméket kell kivonni a forgalomból, mert zsírtartalmuk alacsonyabb volt a jelölésen szereplőnél – közölte a Nébih szerdán. Szlovák, cseh és lengyel termékekről van szó.
A népesség növekedése, a klímaváltozás, a biológiai sokféleség fenyegetettsége, az élelmiszer-pazarlás, az élelmiszer-elosztás egyenetlensége, új alternatív technológiák előretörése – pró és kontra összegyűjtöttünk néhány olyan tényezőt, amely nagyban befolyásolhatja a jövő élelmezésbiztonságát.
Magyarország iránt érdeklődik Amerika legtöbbet kitüntetett pizzérialánca, a Grimaldi’s. Mester franchise partnert keresnek. Ez az a pizza, ami híressé tette a Brooklyn hidat.
Megszűnt a Jásztej helyi termelése, helyette raktárként működik az üzem.
A KSH adatai szerint márciusban 4,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Azért csak ennyivel, mert nem veszünk sokkal több élelmiszert. De üzemanyagot meg igen, sőt.
Lassan meg sem rezdülünk, ha hírét vesszük, kacsamájat akarnak ránk sózni libamáj helyett, hamis a paprikánk, a mézünk. De vannak cifrább dolgok is.
A "minőségét megőrzi" felirat után álló dátumot sokan félreértelmezik, de most segítünk egy kicsit jobban megérteni a dolgot.
Egyre többen vannak, akik élelmiszert is mindinkább az interneten vásárolnak, a pizza- és az egyéb készételek webes beszerzése a sláger.
Sokkal kevesebb cukrot állítanak elő idén a világon, mint gondolták.
A népesség növekedése, a klímaváltozás, a biológiai sokféleség fenyegetettsége, az élelmiszer-pazarlás, az élelmiszer-elosztás egyenetlensége, új alternatív technológiák előretörése – pro és kontra összegyűjtöttünk néhány olyan tényezőt, amely nagyban befolyásolhatja a jövő élelmiszer-biztonságát.
Bár kevesebbet is eszünk, mint a rendszerváltás idejét, ez leginkább a pazarlás mértékére vonatkozik – még így is évente kétmillió tonna megy a szemétbe.
Egyre nő az egészségtudatos fogyasztók száma, akik a megfelelő élelmiszerek kiválasztásával igyekeznek megőrizni egészségüket. Nem véletlen, hogy ma már egyre nagyobb a friss, organikus élelmiszerek iránti kereslet. A gyökerekhez való visszatérés lehetőségét keresi az úgy nevezett „clean eating” mozgalom is, ám a százéves táplálkozási szokások felé fordulni 2016-ban azonban nehézkes, és sokszor nem összeilleszthető a modern ember életvitelével.
Többek között a kávé, a kakaó, az alma és a mustár hiányzik majd az asztalunkról, ha folytatódik a beporzó fajok, például a házi és vadméhek, darazsak és lepkék pusztulása. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont részvételével készült el az első átfogó nemzetközi jelentés a beporzók helyzetéről. A dokumentum szerint beporzók nélkül az élelmiszer-alapanyagok mintegy fele tűnhet el, és milliók élete kerülhet veszélybe.
Hajdúböszörményben megnyílt Magyarország legnagyobb Reál üzlete, a beruházás értéke 900 millió forint. A beruházáshoz az OTP Bank a Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott finanszírozást, az üzletben 40 új munkahely jön létre. Az 1200 négyzetméteres üzletközpont 20 ezer különböző áruval, a régió legnagyobb napicikk-választékával, látványpékséggel és melegkonyhával várja vásárlóit.
Zimbabwének több mint másfél milliárd dollárra lenne szüksége, hogy elég élelmiszert tudjon importálni az országot sújtó aszály után. Emmerson Mnangagwa alelnöke szerint milliókat fenyeget éhezés.
Sokéves mélypontra esett az alapvető élelmiszerek világpiaci ára.
Más, rostokban gazdagabb lenne a kenyér az agrártárca rendelettervezete szerint. Miközben sokan a sótlan kenyértől tartanak, az albán pékek fütyörészve sütik tovább a bucikat és a vekniket – sokszor kétes származású alapanyagokból. A szigorításokat ugyanis egyszerűen ki lehet játszani. Amúgy pedig nem ártana inkább a mindennapi kenyérbe kerülő élesztők és adalékanyagok brutális mennyiségét korlátozni.
Mikor szabad újra lefagyasztani húst? Meg kell mosni főzés előtt? Mennyi idő után kell hűtőbe tenni az ebéd maradékát? Ha tudni véli a választ a kérdésekre, akkor is kattintson, a tévhitek ugyanis károsak lehetnek az egészségére.
