Árfigyelő, kötelező akció, az árstop vége – csak kapkodja a fejét az, aki augusztusban élelmiszerboltba ment. Megnéztük, a sok százalékjel árnyékában hogyan is változtak az árak, mennyire vetette vissza a már elindult áresést, de kiderült az is, hogy a kristálycukorért vagy a húsért jóval többet kell fizetnünk, mint eddig.
Kardiológusok szerint a kormányoknak sürgős lépéseket kellene tenniük az ultrafeldolgozott élelmiszerek visszaszorítása érdekében, azok fogyasztása ugyanis súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet. Két új tanulmány is erre jutott. A szakértők szerint a friss eredmények vészjelzésként kell, hogy szolgáljanak.
Lassan két éve vállalta az Aldi, hogy a friss hús, a tojás, valamint sok tejtermék is tisztán magyar forrásból lesz elérhető. Most összesítették, milyen a magyar áruk aránya, és mennyi pénzt kapnak a magyar beszállítók.
Az egyre szélsőségesebb időjárás következményeivel sokkal hamarabb szembesülünk, mint korábban vártuk. Van, ahol már levették a paradicsomot az étlapról, annyira megdrágult.
Mintha a megszokott ízek már nem a régiek lennének – ezt érzi mostanában sok vásárló Nagy-Britanniában, ahol a leleményes gyártócégek az áremelés régi-új módszerét alkalmazzák: a drága alapanyag helyett olcsóbbat használnak, miközben az árak persze megmaradnak, sőt még emelkedhetnek is.
Az Edenred által kibocsátottakat több multi nem tudja elfogadni. Van, ahol változást ígérnek, de a Tesco technikai probléma miatt lemondott az egészről.
Egy alapos vizsgálatban mérték össze a különböző étrendek környezeti hatásait az Oxfordi Egyetem kutatói, az eredményekből pedig több érdekesség is kiderült.
Mellékvonalak bezárásáról döntött a MÁV jármű- és emberhiány miatt; kiderült, hogy a paksi szerződés módosításával Oroszország bármikor felfüggesztheti a hitelt; pénzügyileg is nehéz helyzetbe sodorta magát az FTC, ahogy kiesett a BL első selejtezőkörében. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Megnézték, mennyire tudna beszállni az Árfigyelő rendszerben zajló árversenybe egy magyar tulajdonú lánc, a CBA-hoz köthető Prima. Az 51 vizsgált termék közül mindössze 4 olyat találtak, ami itt volt a legolcsóbb, 30 termék viszont a Primában volt a legdrágább.
Az országban a múlt század közepén 45 millióan haltak meg az éhezés miatt, így szigorúan bánnak az élelmiszer-pazarlással.
Tavaly a megugrott energiaárakat átnyomták az élelmiszer-termelők a vevőkre, idén viszont hiába olcsóbb a termelés, nem csökkentik az árakat érdemben.
Elindult a kormány által kitalált, a GVH által üzemeltetett árösszehasonlító oldal, amelyből azt is megtudhatjuk, hol van a legközelebbi bolt.
A kötelező akciózás részleteit is közzétették.
Több élelmiszer ára csökkent a tavalyi szintre, és amelyik drágul, ott sem teszi már olyan tempóban, mint néhány hónappal ezelőtt. Beért a kormány kötelező akciója, vagy egészen másról van szó?
Csak részben igaz az, amit Gulyás Gergely mondott a múlt héten, miszerint „a döntés a bolté”.
Augusztus elsejétől lehet hideg élelmet is venni a kártyával, ez sok hoteles szerint kiszámíthatatlanná teszi a szezont.
A tej, a tojás és a sajt ára viszont veri az uniós átlagot, derül ki az Eurostat felméréséből.
Érzékeltetésképp: az étolajgyártóknál négyszeres a profit, és azok a húsokkal, tejtermékekkel foglalkozó cégek is nagyot tudtak futni, amik exportáltak – így kikerülték az ársapkát.
Augusztus elsejétől kivezetik az élelmiszerárstopot, de nem dobja el teljesen az ársapkát a kormány, a kereskedőket továbbra is arra kényszeríti, hogy beszerzési ár alatt áruljanak most árstopos termékeket. Miben fog különbözni az új rendszer a mostanitól? És ami fontosabb: drágulnak vagy nem a nyomott árú élelmiszerek?
Egy liter tej 2017-ben (!) 516 forintért került bele – uniós pénzből – a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által osztogatott, szegényeknek szánt élelmiszercsomagokba, most a NAV nyomozást indíthat az ügyben – derült ki Polt Péter közléséből. A témában több vizsgálat is folyt, de annak eredményéről a kormányzat nem beszél.
