Mucsi Zoltán két percen belül megszerzi bármelyik színész számát, de esélyt nem lát arra, hogy az álláspontjaik közeledjenek
A Kapaként is ismert színész Gulyás Márton vendége volt a Partizánnál.
A Kapaként is ismert színész Gulyás Márton vendége volt a Partizánnál.
Nehezen, hidegen, és járványtól sújtva indult az év első hónapja. Januárban számos kiváló művésztől kellett búcsúznunk, de inspiráló történetekből is kijutott bőven. Djokovic és András herceg krimiszerű ügye, sztrájkra készülő pedagógusok, a Ne nézz fel! elsöprő sikere és kis európai kitekintés: ez volt a hónap a hvg.hu Kult és Élet + Stílus rovatában.
De csak az idén születettek. A Maugli, vagy a Lenin női alakja, a Lenina nem engedélyezett név, bár volt rá igény. Csak tavaly több száz új keresztnevet szerettek volna anyakönyveztetni a szülők.
Állítólag kifejezetten megnyugtató, ha első ránézésre ijesztő hüllők csúsznak-másznak a páciensek elgyötört tagjain.
Barbie babák mellett matchboxokkal és távirányítós autókkal játszott, az autók iránti szerelme hajtotta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem járműtervezés szakára is, ahonnan először „durván elutasították”. Ma Németországban él, az Audinál dolgozik. HVG-portré.
Ma az egyik legsikeresebb stand-upos előadóművész, de nagyon hosszú utat tett meg idáig. Azt sokan tudják róla, hogy jó a humora, de azt eddig csak kevesen tudták, hogy ennek mekkora része fakadt fájdalomból. Az Így Lettem adásában poénból nem csattan sok, cserébe viszont megismerünk egy mélyen érző, hiteles embert, aki nagyon sokat dolgozott azon, hogy gyerekkori traumáit maga mögött hagyja. Kovács András Péter adott interjút az UNICEF Magyarország podcast- és videosorozatában, az Így lettem vendégeként.
A magyar modell fotójából NFT-t adnak ki, amit egy jótékonysági árverésen értékesítenek.
Aranyere mindenkinek van, hiszen ez az anatómiai egység nem más, mint egy érpárna, azaz a végbél záróizomzata felett elhelyezkedő vénás fonat. Ha azonban működésében zavar támad, az napokig vagy akár hetekig tartó szenvedést okozhat. Az aranyeres megbetegedés kialakulásáért a genetikát is okolhatjuk, kiváltó okait legtöbbször mégis az életmódunkban kell keresnünk. Leginkább a kevés mozgás, az elhízás, az egészségtelen ételek és a székrekedés az, amelyek miatt újra és újra fellángolhatnak a kínzó tünetek. Fontos, hogy tudjuk: már egy kis változtatással is enyhíthetünk az aranyeres panaszokon, amelyeket kellő tudatossággal akár hosszú távon kordában tarthatunk.
Finoman szólva is merész kijelentésre ragadtatta magát az énekes-dalszövegíró a nemzetközi vizsgálatok kellős közepén.
Már megint elvitték a hatost!
Az ünnepi időszakban sokan vágnak bele a jótékonykodásba – ám rengetegen bele sem gondolnak, hogy adakozni bizony nem is olyan egyszerű dolog. És nem is csak az ünnepi időszakban van rá szükség. De hogyan tudunk valóban hatékonyan jótékonykodni? Akár minden nap segíteni másoknak? Sok kicsi valóban sokra megy? És milyen a digitális adakozás? Összegyűjtöttünk néhány tippet és tanácsot, amivel mindannyian jobb hellyé tehetjük a világot.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen Óbudán, a minden tészták műhelyében.
Az Átlátszó összeszedte és kielemeztette azokat a nyilvános fotókat, melyeken beazonosíthatók a többi között a kormánytagok, kormánypárti politikusok és kormányközeli szereplők csuklódíszei. Becsléseik alapján a darabok többsége milliós tétel lehet.
A miniszterelnöknek az utolsó ismert adatok szerint nincs egy forint megtakarítása se. Két hét múlva – a legújabb vagyonnyilatkozatával – viszont csattanós választ adhat a károgóknak.
Minden negyedik-ötödik ember küzd élete során depresszióval, ám a munkahelyi szorongás, a munka közben érzett nyomás még ennél is gyakoribb. Ma már a szakirodalom is a 21. század népbetegségeként emlegeti a stresszt, amelynek legfőbb kiváltója éppen a munkahely. De mit tehetünk a munkahelyi szorongás ellen, és egyáltalán: hogyan ismerhetjük fel?
Az aranyér az elmúlt évtizedek életmódbeli változásai nyomán egyfajta civilizációs betegséggé vált, amely a negyven év feletti lakosság mintegy 50-80 százalékát is érintheti. A kórkép hátterében nem egyszer az elhízást, az ülő életmódot vagy éppen szülés utáni székelési problémákat találjuk. Megfelelő kezelés nélkül az enyhe tünetek akut, nehezen kezelhető gyulladásos betegséggé válhatnak, ezért is fontos a panaszok időbeni kezelése.
Alig két éve annak, hogy ugyanott dolgozunk, ahol a magánéletünket éljük: az otthonunkban. A pandémia óta a munka és a magánélet határa elmosódott, és az eddig jól megszokott rutinunk is felborult. Az otthonunk már nemcsak a család, hanem a munkahely kiszolgálója is, ezzel pedig menthetetlenül új korszak köszöntött ránk, a „mindig online” korszaka. De vajon visszaáll valaha a régi rend, vagy már soha többet nem lesz 9-től 5-ig munkaidőnk? A válasz a mi kezünkben van: tegyünk érte!
Szokták mondani: az élet a konyhában zajlik. A konyha mindig is az otthonok fontos része volt, igaz, talán az emberek még sose rajongtak érte annyira, mint napjainkban. De miért is lett olyan nélkülözhetetlen számunkra ez a helyiség? Valóban többet törődünk konyhánkkal, mint korábban? Mindig ennyire központi része volt otthonunknak? Körülnéztünk a családi tűzhely körül.
Amilyen sokszor hallottuk gyerekként – a csecsemőkorról nem is beszélve –, hogy mennyire fontos, hogy igyunk elég tejet, olyan sokszor találkozunk felnőtt korban a tejcukor-érzékenységgel, ami a hazai lakosság jó részét érinti. De honnan tudhatjuk, hogy nem bírjuk a laktózt? Ez már azt is jelenti, hogy örökre búcsút kell mondjuk a tejtermékeknek? És akkor hogy pótolhatjuk azokat a rendkívül fontos ásványi anyagokat – főleg a kalciumot – és zsírban oldódó vitaminokat, amik a tejben vannak? Általában ezek a kérdések merülnek fel bennünk a laktózintolerancia gyanúja esetén.
Már egy évtizede emelkedik a hagyományos, magyarul következetesen bakelitnek nevezett (valójában vinil) hanglemezek forgalma, a koronavírus-járvány azonban egyenesen a sztratoszférába lőtte az igényeket. A sztárok versengenek a nyomókapacitásokért, a lemaradt iparág küzd az igények kielégítésével.