Hibrid munkavégzés: bezárva vagy felszabadítva?

A hibrid életmód alaposan megváltoztatta a munkához való hozzáállást: bár sokan örültek a főnököktől távol töltött időnek, és szabadságot, kreativitást adott nekik az új életforma, mások azonban magukra maradtak kétségeikkel, elszigetelődtek munkatársaiktól és társas kapcsolataiktól. Most, majdnem két évvel a „Maradj otthon!” mozgalom megjelenése után, talán már mindannyian érezzük, számunkra mi az igazság: előny vagy éppen hátrány számunkra a home office? Szeretjük vagy éppen ellenkezőleg, gyűlöljük ezt az új világot? A Samsung a The Future Laboratory-vel közösen, Európa kilenc országában, összesen 14 ezer fogyasztó bevonásával éppen ezekre a kérdésekre kereste a választ. A vállalat eddigi legnagyobb páneurópai tanulmánya azt is kutatta, visszatérhet-e valaha a régi, jól megszokott világ vagy többen vannak azok, akik már soha nem ülnek vissza az irodába.

Home office = munkamánia?

A válasz nem magától értetődő. Noha a kutatásban részt vevők 63 százaléka tért át hibrid munkavégzésre vagy home office-ra a pandémia megjelenésével, a hirtelen jött váltás, és az ezzel járó új élethelyzet sokakat felkészületlenül ért. Az átállást a munkaadók szinte mindenhol sikeresnek értékelték, a munkavállalók öröme azonban már nem volt ilyen felhőtlen. A napi nyolcórás munkaidő egyre inkább felborult, és a töredezett, több napszakra és szakaszra bontott munkavégzés egyre elfogadottabbá vált. A családi, esti programok után szinte mindenki leült a számítógépe elé, ezzel pedig olyanokat is munkára bírt, akik napközben dolgoztak. A felborult munkarend, az örök készenlét, az éjjel-nappal fogadható e-mailek és üzenetek a csevegőalkalmazásokban mind-mind megadják annak lehetőségét, hogy soha ne legyen leállás. A kutatás szerint mindezt nemcsak érezzük, ez maga a jelen. Az új, hibrid munkavégzésben sokan akár 11 órát is dolgoznak, úgy, hogy már nem is számolják a munkaidőt. A vizsgálatok szerint csak Hollandiában átlagosan 10 százalékkal nőtt a munkaidő, az Egyesült Királyságban pedig körülbelül 25 százalékkal dolgoznak többet. Az Airtasker adatai azt mutatják, mintegy 1,4 nappal dolgozunk többet minden hónapban annál, mint amit régen, az irodában teljesítettünk.

DIY, vagyis „Csináld magad!” szabályok

Aki viszont nem képes megtalálni az egyensúlyt, hamar kiég. A Samsung felmérésében résztvevők több mint fele jelenleg is keresi a megoldást, hogyan szabjon határt a magánélete és a szakmai élete között, de Spanyolországban szenvednek leginkább a hibrid üzemmódtól: náluk a megkérdezett munkavállalók mintegy negyede érzi a „nonstop online” világ negatív hatásait. Számukra mi a megoldás? Még a szakemberek is keresik a válaszokat, hogyan lehetne azoknak is megnyugtató a jövő, akik nehezen fogadták el az új, kötetlen, de mégis megterhelő munkavégzést. A kutatásban részt vevő szakemberek mind azt mondják, mindenkire alkalmazható megoldás nincs, magunknak kell kialakítanunk a saját szabályainkat. Ehhez mindössze három alappillérre támaszkodhatunk:

• Munkavégzés a cirkadián ritumusunk szerint: ha már kötetlen a munkaidő, éljünk vele, és a saját ritmusunkhoz alakítsuk a munkával töltött időt. Van, aki korán kel, és van, aki későn fekszik. Igazítsuk ehhez az életünket, persze úgy, hogy figyelembe vesszük, és tiszteljük mások idejét is.
• Társas kapcsolatok újratervezése: A munkahelyi kapcsolatokat nem ápolhatjuk online. A munkaadó és a munkavállaló felelőssége is, hogy keresse azokat a lehetőségeket, amikor építheti és erősítheti a csapatkohéziót.
• A legfontosabb az otthon szentsége: Ha már hazavisszük a munkát, különítsük el azoktól a helyektől, ahol családi életet élünk. Bár ez nem mindig kivitelezhető, de egy munkára kijelölt sarok, egy kanapéhoz húzható, apró laptopasztal is segíthet, hogy a magánéletünkről leválasszuk a „munkahelyünket”.

Flexpertek, a gyorsan alkalmazkodók

Vannak azonban olyanok is, akik a pandémia alatt kapták vissza szabadságukat. Ők azok, akik gyorsan váltottak, és akik számára nem volt kérdés, hogy új, megváltozott munkavégzésüket saját preferenciáikhoz alakítsák. Ehhez nemcsak a saját szabályaikat állították fel, és a hibrid üzemmód tudatos használatát vezették be, de mindehhez segítségül hívták a technológiát is. Ők azok, akiket úgy hívunk: flexpertek. Számukra a kötetlenség, a rugalmasság nem akadály, mert keretek közé szorították napi rutinjukat, és aszerint végzik teendőiket. Hogy mindezt jól és szigorúan fenn tudják tartani, a technológiára, mint egyfajta személyi asszisztensre támaszkodnak. Nemcsak a határidők betartásához vagy a munkaidő tudatos számolásához veszik igénybe az okoseszközöket és a különféle alkalmazásokat, de ezek segítségével kísérik figyelemmel mentális egészségüket is. A kutatás azt mutatja, hogy a technológia majdnem az európaiak kétharmadának (65 százalék) segített alkalmazkodni a „home office-hoz”, sőt, a válaszadók több mint fele (51 százalék) nyilatkozott úgy, hogy csak így tudja visszaszerezni az élete feletti irányítást. A válaszadók 13 százaléka használt munkájához intelligens otthoni eszközöket, 10 százalékuk pedig időmenedzsment appokkal monitorozza életét. Mindez számukra ma már a rutin része. Talán ezért is vallják azt, hogy a régi világ már a múlté. Ha új munkahelyet keresnek, a jövőben is úgy választanak majd, hogy megtarthassák hibrid életvitelüket. De mit csinálnak ők jól, amit mások esetleg nem? A válasz a tudatosságban rejlik.

A tudatosság pedig tanulható. Íme néhány példa a világ országaiból, amit mi is kipróbálhatunk, ha eddig még nem sikerült előnyt kovácsolnunk a kötetlen, otthonról végezhető munkából.

1. Bhután bruttó nemzeti boldogsága

Bhutánban mindent gondosan mérnek, azonban mérési eszközük nem a maximális teljesítmény vagy a megtermelt profit, hanem a boldogság. Nevet is adtak neki, ez a Bruttó nemzeti boldogság, vagyis a GNH-mutató. Ha azt gondolnánk, ehhez sok minden kell, tévedünk: egészen 1999-ig például televíziót sem találtunk volna Bhután háztartásaiban. Van viszont „brain brushing” minden bhutáni iskolában, amellyel a reggeleket kezdik, és a tanítási napokat zárják. Ez pedig egy egyszerű gyakorlat, amit mindenki elsajátíthat. Elég hozzá mindössze öt perc. Ilyenkor hagyjuk a számítógépet és a telefont a másik szobában vagy kapcsoljuk ki, és ebben az öt percben semmi másra ne gondoljunk, csak a légzésünkre figyeljünk. Kezdjünk mi is minden munkanapot így, vagy zárjunk minden délutánt ezzel az öt perccel. Ez keretet ad a napunknak, és új energiával tölti fel fáradt agyunkat.

2. Az igazi francia módi: étel, ami összehoz

A franciák igazán tudnak élni, de van, amit mi is könnyen megtanulhatunk tőlük. Számukra ugyanis az egyedül elfogyasztott étel igazi vétek, jobb, ha asztalunkat megosztjuk másokkal. Ezért hívjuk meg munkatársainkat, barátainkat, vagy találkozzunk egy közeli étteremben, de ha a pandémiás helyzet nem engedi, tegyük mindezt virtuálisan. Nem a helyszín, hanem a társaság a lényeg, és persze az, hogy mindez kizökkentsen minket a végeláthatatlan teendőink közül.

3. Társaság hollandul: szeresd a szomszédot!

Bár mi magyarok nem vagyunk túl jók a szomszédolásban, a hollandok úgy tartják: jobb egy jó szomszéd, mint egy távoli barát. Hogy mennyire hisznek ebben, jól mutatja, hogy évek óta ünneplik a Szomszédok napját, ami idén rekordméretű „szomszéd fesztivállá” nőtte ki magát, 6300-an jelentkeztek, hogy együtt erősítsék helyi közösségeiket, megismerjék és támogassák egymást. A Szomszédok napját mi is egyszerűen megtarthatjuk: vigyünk valami finomságot a szomszédunknak, és kérdezzük meg, nincs kedve-e csatlakozni a magányos ebédünkhöz vagy a délutáni teánkhoz/kávénkhoz. Ha elfogadja a meghívást, tegyük rendszeressé a találkozást, ezzel nemcsak a mókuskerékből szakadunk ki egy kis időre, de új barátokat is szerezhetünk.

4. Erdőélmény, vagyis Shinrin-yoku japán módra

A japánok már régóta foglalkoznak azzal, hogyan tudnak leszámolni a stressz okozta káros hatásokkal, ezért már a nyolcvanas években kutatni kezdték a nyugalom és a boldogság forrását. Rájöttek, hogy boldogságszintjüket nem a pénz és a sikerek, hanem az határozza meg, ha minél közelebb kerülnek a természet állandóságához. Ehhez a Shinrin-yoku japán gyakorlatát ajánlják, amely arra invitál, hogy menjünk ki a természetbe vagy egy közeli erdőbe, és adjuk át magunkat a környezet zörejeinek, szívjuk magunkba az illatokat. Mindegy, hogy a reggeleinket kezdjük vagy az estéinket zárjuk egy ilyen sétával, esetleg a munkába megyünk egy közeli parkon át, megpihenve ott egy kicsit. A lényeg, hogy hagyjunk magunk mögött a világ zaját, a munkahelyi ügyeket, és ne gondoljunk semmire, csak az erdő, a park tudatos figyelésével törődjünk. Alig fél vagy egy óra rendkívül megnyugtatja az idegeket, és újra helyre billen az egyensúlyunk.

5. Lagom vagy hygge, a skandináv boldogság

Ha a svédekre vagy a dánokra gondolunk, a nyugalom mintaképeit látjuk magunk előtt. Pedig mindkét nemzet a világ egyik legnagyobb GDP-jét állítja elő, mégis mindezt mások számára érthetetlen nyugalommal és kiegyensúlyozottsággal teszik. A titok azonban nem különleges szertartásokban, hanem az életszemléletben található. A svéd „lagom”, amely annyit tesz: „épp elegendő” vagy a dán „hygge” pont ugyanazt fejezi ki: a tárgyak helyett az élet apró, de fontos örömeire helyezzük a hangsúlyt. Értékeljük a baráti kapcsolatainkat, tegyünk élménnyé minden közösen eltöltött időt, tiszteljük a természetet és adjunk hálát mindenért, amink van. Bár mindez nem olyan egyszerű, sok gyakorlással sokat tehetünk azért, hogy a túlórák, a stresszes munkahely helyett inkább egy olyat válasszunk, ahol nemcsak mi tartjuk tiszteletben mások idejét, hanem mások is a mi időnket.

A cikkben elhelyezett képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak.