A Google internetes keresőben megjelent, a mesterséges intelligenciára épülő eszközei jelentős mértékben csökkentik a lapok olvasottságát, ami miatt a kiadóknak gyorsan újra kell gondolniuk az üzleti modelljüket.
Valójában mennyire tartanak az újságírók attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkájukat? Nem igazán, attól viszont igen, hogy hogyan fognak megélni a fizetésükből.
Havasi Bertalan maga a szimbóluma annak a túlzás nélkül abuzív viszonynak, amit az egymást követő Orbán-kormányok a valódi kérdéseket feltenni kívánó, nem a propagandaközpontból irányított sajtóval kialakítottak és fenntartanak.
A HVG újságírója, Gyenis Ágnes kapta meg 2024-ben az OTP Bank Fáy András-díját szakértő és transzparens pénzügyi témájú évtizedes munkájáért.
Az újságolvasók milliós táborában a prózában is „verset író” Szép Ernő tárcái egykoron Karinthy, Kosztolányi és Márai írásaival versengtek. Az újságok tengerébe süllyedt mintegy négyezer életképéből nemrég 250 Budapest-tematikájú gyöngyszeme került egy új kötetbe.
A kommentet az X testszégyenítésnek minősítette.
Véletlenül épp az ügyvédi kamara székházában forgattak, amikor az őrizetbe vétel megtörtént.
Jó pár szakma van, amelynek képviselőit veszélyezteti a mesterséges intelligencia (MI) terjedése. Az újságírást is gyakran ezek között emlegetik. A Google egyik kezdeményezése erre utal, bár a keresőóriás cáfolja, hogy ez lenne a célja.
Bűnügyi riporter, haditudósító, a századfordulós magyar újságírás mára méltatlanul elfeledett figurája. Tábori Kornél neve ugyanakkor nem csak a szenzációt kergető zsurnaliszta képével forrt egybe, ő volt az is, aki megmutatta a fővárosi csillogás külcsíne alatt megbúvó nyomor igazi arcát, illetve ő hozta először nyilvánosságra egy letűnt kor ügynöklistáját is.
A civil szervezet hat pontban mutatja be, hogy mi a baj a magyar médiarendszerrel.
Mivel a közösségi médiaplatform hivatalosan nem mondott eddig semmit a történtekről, ezért a felhasználók kezdtek találgatásokba, egyesek szerint az Izrael-kritikus megszólalásokért járt a felfüggesztés.
Az újságíró haláláról az Infovilág főszerkesztője számolt be a Facebookon.
Hogyan változott meg az ukrán média szerepe tavaly februárban, a háború kitörésekor? Hogyan küzdenek a nyugati szövetségesek háborús apátiája ellen? Miként veszik fel a harcot az orosz dezinformáció újabbnál újabb formáival? Putyinistának látják-e egész Magyarországot Ukrajnában és hogyan lehetne javítani a két ország kapcsolatán? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Olena Removszkával, az ukrán köztévé, valamint Szerhij Sztukanovval, az ukrán rádió politikai műsorvezetőjével. (A teljes beszélgetés meghallgatható a Fülkében, angolul.)
A távozó tanárok szerint veszélybe került a szakmaiság.
A mesterséges intelligenciával készíttet összefoglalókkal bővítette cikkei a svéd Aftonbladet, az eredmények pedig minden szempontból pozitívak, olvasói és kiadói oldalról is.
A nagyobb lapok után az Arcanum digitális tárház a falusi, kisvárosi újságok feldolgozására készül. Külföldön közben érdeklődnek a családi vállalkozás fejlesztése, az újságcikkeket körülhatároló intelligens rendszer iránt.
Egy nemrégiben elfogadott törvényjavaslat arra kényszerítené a nagy technológiai vállalatokat, hogy kompenzálják a kiadókat a platformjaikon megjelenő tartalmakért. Úgy tűnik, ebbe sem a Meta, sem a Google nem megy bele, már elkezdték tesztelni, hogyan tűntetik el a híreket a platformjaikról, aláírva ezzel a digitális hírüzletág halálos ítéletét.
A volt miniszterelnök publicistaként kezdett új életet - sok időt nem várt az új karrierrel.
Öten mentek és ketten jöttek rövid idő alatt a portálnál.
