Nemcsak itthon gerjeszt indulatokat az, hogy húsz évvel a rendszerváltás után még mindig számos ex-szocialista országban titkosak a volt besúgók és megfigyeltjeik aktái. Az AP összeállítása szerint Magyarországon és Romániában rejtegetik legjobban az ügynökök által vezetett dossziékat.
Legutóbb Kiss László alkotmánybíró peresítette a róla publikált történészi kutatást. Általánosságban: morálisan nem lehet azzal védekezni, hogy valaki nem ügynök, „csak” pártember volt. Mert az utóbbi súlyosabb teher az előbbinél. Informátor lehetett valaki kényszer hatására is. A pártkarrier viszont önkéntes, fakultatív választás volt.
Az ügynökkérdés nem csak a múlt része, sok köze van a jelenhez, mert rendszeresen beszélünk róla - mondta Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet főigazgatója pénteken Budapesten, az Ünnepi Könyvhét pódiumbeszélgetésén.
Mindhárom nagy keresztény egyház – a katolikus, a református és az evangélikus – belátta: szembe kell néznie 1945 utáni történetével.
"Nem normális, hogy a bíróságok úgy hoznak ítéletet, mintha Magyarországon egyetlen emberről sem tudhatnánk, hogy ügynök volt" - fogalmazott az ítélet után Ungváry Krisztián történész, harmadrendű alperes. Előzőleg a bíróság elmeszelte őt és két médiumot, mivel "nem bizonyítható, hogy Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök együttműködött volna a Kádár-rendszer belső elhárításával".
Határozatot fogadott el az egyházi közelmúlt feltárásáról a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinata Bölcskei Gusztáv, a testület lelkészi elnökének előterjesztésére.
Hat hétig is eltarthat, amíg informatikus szakemberek megvizsgálják azokat a mágnesszalagokat, amelyek az 1990 előtti állambiztonsági iratokat tartalmazzák, a tartalmi vizsgálat ezután következhet - közölte Kenedi János. Az SZDSZ Új Generáció nyílt levélben fordult a szocialista párt és az MDF vezetéséhez, amelyben értetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a két párt nem támogatta e tárgyban megfogalmazott SZDSZ-es határozati javaslat tárgysorozatba vételét.
Ügynökügyben első fokon személyiségi jogi pert nyert Martonyi János volt külügyminiszter Kende Péter újságíró és az Élet és Irodalom (ÉS) ellen a Fővárosi Bíróságon (FB) hétfőn.
Dr. Kende Péter cáfolja, hogy a Martonyi János egykori külügyminiszter ellene indított perében visszakozott volna az Élet és Irodalomban közölt cikkének állításaival kapcsolatban. A közíró szerint erre már csak azért sem kerülhetett sor, mert ő az írásában nem szerepelt az, hogy Martonyi ügynök lett volna.
Kende Péter szerint Martonyi János volt külügyminiszter Marosvásárhelyi fedőnéven III/2-es informátorként írt jelentéseket külföldi útjairól. Martonyi János határozottan cáfolta, hogy informátorként dolgozott volna.
Az ország legdrágább városában több mint kétszer annyit kell fizetni a helyi közszolgáltatásokért, mint a legolcsóbb településen. A tarifák mértékét politikai és gazdasági tényezők egyaránt befolyásolják.
Felfüggesztette a Krakus-féle ügynökügyben Szita Károly kaposvári polgármester feljelentése alapján államtitoksértés és más bűncselekmények miatt indult nyomozást az ügyészség – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség osztályvezető ügyésze.
Az új parlamentre hárul a feladat, hogy kijavítsa a május végén elfogadott ügynöktörvényt, miután az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette a - ki nem hirdetett - jogszabály több passzusát. A választási kampányban várhatóan ettől függetlenül is helyet kap majd némi "ügynöközés".
Cáfolta az egyik napilap több, Szita Károlyt érintő állítását hétfőn a kaposvári polgármestert képviselő ügyvédi iroda, amely levelében leszögezte: a politikus nem volt ügynök, nem működött együtt az előző rendszer Állambiztonsági Szolgálatával.
Ungváry Krisztián történész a Népszabadság mai számában állambiztonsági dokumentumokkal bizonyítja: Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere kilenc éven keresztül a kommunista állambiztonság titkos megbízottja volt.
A hvg.hu korábban közölte a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnöksége 1989-es központi állományában dolgozó tisztek és főtisztek névsorát, valamint a megyei rendőrfőkapitányok helyetteseként szolgáló III/III. Osztályok vezetőinek nevét és rendfokozatát. A mostani névsor 1000 nevet sorol fel, rendfokozattal és a tevékenység rövid leírásával, ők 1956 és 1989 között szolgáltak a szerveknél. Nevük már korábban megjelent történészi publikációkban.
Az "ügynökkérdés" egyik vetülete, hogy derüljön ki végre, kik kaptak az állambiztonság jelentéseiből. A kérdés korántsem annyira "fogas", mint azt keserű nyilatkozatok sejtetik. Valójában mára jól körülhatárolható, hogy kik kaptak a BM és a kebelén belül működő állambiztonsági szervek szigorúan titkos információs jelentéseiből. A hvg.hu összeállítása azt mutatja be, hogy az állampárti vezetők közül ki mit kapott, hogyan nézett ki az "olvasó mozgalom".
Kik szervezték be a hálózati személyeket? Kik működtették az állambiztonság rendszerét? A hvg.hu most azoknak az állambiztonsági tiszteknek és főtiszteknek a nevét sorolja fel, akik 1989-ben a BM III/III. Csoportfőnökség központi állományának tagjai voltak és a megyei osztályokat vezették.
Máig tartja magát az a legenda, hogy az egykori állampárt tagjait és funkcijait nem szervezte be az állambiztonság ügynöknek vagy informátornak. Valójában azonban a párttagok sem éltek rezervátumban. A hvg.hu által közölt lista ezt példázza, illetve azt bizonyítja, hogy a Szakértő ’90 által feltett ügynöklistáról „érdemtelenül” maradtak le az MSZMP-tagok.
Mostanában újra forgalomba kerültek olyan szavak, mint az ügynök, titkos megbízott vagy társadalmi kapcsolat. Róluk nagyjából tudjuk, mit "jelentettek". De mi volt a legenda, a bátorság vagy az elaltatás jelentése az állambiztonsági szakzsargonban? Kit neveztek rezidensnek vagy személyi postaládának? Képekkel illusztrált összeállításunk nem csak a rétegnyelv, hanem az állampárti félmúlt iránt érdeklődőknek is csemege lehet.
