szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Ügynökügyben első fokon személyiségi jogi pert nyert Martonyi János volt külügyminiszter Kende Péter újságíró és az Élet és Irodalom (ÉS) ellen a Fővárosi Bíróságon (FB) hétfőn.

Az Élet és Irodalom (ÉS) című hetilapban Kende Péter még tavaly áprilisban közölte azt a cikket, amelyben felvetette: kétség merült fel, hogy a politikus hitelessége és szavahihetősége "ellentmondás nélkül fedi-e egymást Martonyi János közszerepléseiben".

A felmerülő "kétségeket" megfogalmazó cikk emlékeztetett arra, hogy a Medgyessy-kormány első évében, a D-209-es botrányt követően felállított Mécs-bizottság Martonyi Jánost is "érintettnek találta". Kende Péter felidézte, hogy az Orbán-kormány volt külügyminisztere akkor kiadott közleményében azt írta, hogy "az állítólag érintett személyek nevének kiszivárogtatása elfogadhatatlan és jogellenes (...). Ismételten leszögezem, hogy beszervezési nyilatkozatot nem írtam alá, jelentést nem adtam, ellenszolgáltatásban nem részesültem".

Az ÉS-ben tavaly áprilisban közölt Kende-cikk - mint kifejtette - abból indult ki, hogy hitelesség "azt is megkívánja, hogy Martonyi szavait összevessük a saját állambiztonsági dossziéjában található dokumentumokkal".

A Martonyi János állambiztonsági dossziéjára tett utalást pontosítandó, a cikk meghatározta, melyik dossziét veszik alapul a kérdés vizsgálatakor. A cikk ezt a dossziét egy "1970. április 16-án megnyitott és 1986. október 15-én lezárt"  ügydossziéval azonosítja, amelynek "M fedőlapján 'Magasdi' fedőnév szerepel, száma: H-50354 (...)  a dosszié 'Marosvásárhelyi' fn. informátor 1968 januárja és decembere közötti hálózati jelentéseit és operatív tisztjének, dr. Jójárt István r. szds. értékelő jelentéseit tartalmazza, ötven számozott oldalon".

A cikk végén az ÉS keretes anyagban számol be arról, hogy a cikk elkészülte után Kende Péter "személyes találkozót kért Martonyi Jánostól a 'Magasdi-Marosvásárhelyi' dossziéban található iratok miatt". Mint írták, a 2007. április 16-án folytatott beszélgetést a szerző magnószalagon rögzítette, majd letétbe helyezte az ÉS szerkesztőségében. A keretes anyag állítása szerint "Dr. Martonyi János előtt ismeretesek voltak a fedőnevek és - a magnófelvétel tanúsága szerint - elismerte, hogy a személye azonos az 'úti jelentések' készítőjével. Elmondta, hogy külföldi utazásairól 'felsőbb utasításra' készítette a beszámolókat, és azokat rendőröknek adta át. Mai véleménye szerint e nélkül nem utazhatott volna."

Az ÉS szerkesztősége a tavaly áprilisban közölt cikk végén azt is megjegyezte: Kende Péter és Martonyi János találkozóján Martonyi János kijelentette: "amennyiben olyan állítások jelennek meg, amelyeket nem tud elfogadni, az hosszú jogvitát eredményezhet". Martonyi János a cikk megjelenésekor határozottan cáfolta Kende Péter állításait. "Nem voltam hálózati személy, nem végeztem hálózati tevékenységet, nem működtem együtt az állambiztonsági szervekkel, nem voltam informátor. Ezzel szemben 25 éven keresztül ellenséges személyként tartottak nyilván (...) Amiről ez a támadás szól, feltehetően azok a beszámolók, amelyeket a hatvanas évek második felében a tanulmányutamról írtam, az akkor hatályos rendelkezések szerint" - hangsúlyozta Martonyi János.

A távirati iroda kérdésére reagálva a volt miniszter kiemelte: "soha olyasmit nem írtam ezekben a beszámolókban, ami bárkire nézve a legcsekélyebb mértékben is hátrányos lehetett volna, vagy kárt okozhatott volna". Martonyi János elmondta: a beszámolókat a rendőrség számára készítette. Kiemelte: nem volt tudomása arról, hogy a beszámolókból valaki dossziét csinál és fedőnévvel látja el, és "hogy ezután ezeken milyen hamisításokat végeztek, milyen kiegészítéseket végeztek, kommentárokat kapcsoltak ezekhez, azt én már nem tudom megmondani". Hozzátette: a dokumentumok hitelességét semmi esetre sem tudja elfogadni.

Az ügyben Martonyi János polgári pert indított Kende Péter és az ÉS kiadója ellen személyiségi jogának megsértése miatt. A Fővárosi Bíróságon tartott első tárgyaláson február 5-én Kende Péter elismerte ugyan, hogy "nyilvánvalóan nem ügynöki munka volt", amit Martonyi János még szegedi egyetemistaként végzett, ám úgy vélte: az általa a lapban "szikáran" leírtak mégis tényszerűek. Martonyi János ezzel szemben azt hangoztatta: egyáltalán nem mindegy, miként nevezik az általa írt "útijelentéseket". Elmondta, azt követően kért tőle egy rendőrtiszt "beszámolót" még a 1960-as években, hogy egy külföldi útja után "ellenséges propagandával" vádolták meg és szigorú büntetéssel fenyegették.

Martonyi János szerint azzal, hogy Kende Péter cikkében vele kapcsolatban "ügynöki tevékenységre utaló" kifejezéseket használt, azt a látszatot keltette, hogy ügynök volt. Mint mondta, ezt támasztja alá az is, hogy a lap megjelenését követően a magyar és a külföldi sajtóban már hálózati személyként, míg az említett útijelentéseket "ügynöki jelentésekként" említették. 

Az Orbán-kormány volt külügyminisztere a tárgyaláson azt mondta: nyilvános elégtételt kér a jó hírnevét sértő híresztelés miatt. Megjegyezte ugyanakkor: azt, hogy Kende Péter elismerte, nem végzett ügynöki munkát, "elmozdulásként" értékeli. Kende Péter reagálásában a "szóhasználattal" összefüggésben azt hangoztatta, hogy akkor követett volna el hamisítást, ha a cikkében nem az iratokon szereplő, az ügynöki tevékenységre utaló kifejezéseket használja. A tárgyalás után Kende Péter elmondta: valamennyi, az Élet és Irodalomban megjelent cikkében írt állítását fenntartotta, annál is inkább - tette hozzá - mert "maga a kereset is mindazokat újólag megerősítette". Mint akkor közölte, a tények értelmezésének lehetséges módjairól a bíróság dönt majd.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Martonyi: folyik tovább a szánalmas hazudozás

Aki utcai politizálásról beszél, az az európai demokrácia működésének a lényegét nem érti - hangoztatta Martonyi János, az Orbán-kormány volt külügyminisztere a Kossuth téren péntek este.

MTI Itthon

Martonyi János múltjáról írt a Neue Zürcher Zeitung

Martonyi János volt külügyminiszter egykori feltételezett titkosszolgálati tevékenységéről, ezzel összefüggésben a kommunista időkből örökölt titkos akták lezáratlanságáról, annak a mai magyar közéletet mérgező következményeiről közölt cikket szombati számában a Neue Zürcher Zeitung.

hvg.hu Gazdaság

Martonyi képviseli a Vir-szigeti ledózeroltakat

A horvátországi magyar ingatlanok ledózerolása miatt ért káruk megtérítéséről peren kívül szeretnének egyezségre jutni a tulajdonosok, jogi képviseletükkel a Martonyi János vezette Baker and McKenzie ügyvédi irodát bízták meg – tudta meg a hvg.hu.

Hét nap

Martonyi jelentett

Martonyi Jánosnak, az Orbán-kormány külügyminiszterének 16 éven keresztül Magasdi fedőnéven vezették a...

Vélemény

Martonyi felvetése a jogállamiság külső ellenőrzéséről

„Magyarországnak külső jogállami kontrollra van szüksége, mert önmaga lábán nem tud megállni” – jelentette ki a napokban Martonyi János az Orbán-kormány volt külügyminisztere. Szavait nehéz értelmezni, valószínűtlen hogy bárkinek is érdeke lenne, a Fideszt is beleértve, az országot kívülről „törvényességi felügyelet” alá helyezzék.

hvg.hu Itthon

Dr. Kende: nem vontam vissza semmit

Dr. Kende Péter cáfolja, hogy a Martonyi János egykori külügyminiszter ellene indított perében visszakozott volna az Élet és Irodalomban közölt cikkének állításaival kapcsolatban. A közíró szerint erre már csak azért sem kerülhetett sor, mert ő az írásában nem szerepelt az, hogy Martonyi ügynök lett volna.