A neandervölgyi ember nem tűnt el azonnal a homo sapiens európai megjelenésével, volt egy idő, amíg a két fél együtt tudott élni. A kutatók most pontosabb becslést adtak arra, hogy ez meddig tarthatott.
Az új felfedezés megteremti a kapcsolatot két korai ember között, és megmagyarázza a genetikai átfedéseket is.
A Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint a tankönyvek inkább egy „megszépített múltat” szeretnének ábrázolni.
Az előemberek közül messze a Homo erectus volt a legélelmesebb, de a klímaváltozás már neki is sok volt.
Az ötlet, hogy a magyarok a hunoktól származnak, évtizedek után új erőre kapott, és ezúttal archeogenetikusok is célként tűzték ki az állítás bizonyítását.
Egy új fesztivál, a hun királynak állított emlékmű és egy hagyományőrzősport-központ létrehozásának terve is felbukkan a hvg.hu által megszerzett, még titkos Emmi-előterjesztésben, amelyben azt is felróják, hogy a Magyarságkutató Intézetnek egy „méltó és impozáns” épület kellett volna. Az is kiderült, hogy Káslerék kívülről alig látható szervezete hogyan épül fel, milyen kutatók szálltak be a NER új őstörténet-kutatójába és egy angol–magyar nyelvű szakfolyóirat elindítását is tervezik.
A hvg.hu megszerzett egy titkos Emmi-előterjesztést, amelyben összeszedték a Magyarságkutató Intézet „többletigényeit”.
Megjelent a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékén folyó kutatások eredményeit összegző tanulmány, melynek előzetesen közölt eredményei nagy port kavartak a közéletben.
A szarmatákról, a finnugrisztikáról és az obligát zsidózásról.
Elég nagy keveredés van a közbeszédben a finnugorizmus, őstörténet, genetika tárgykörében. Maga az emberminiszter is keveri a genetikát a nyelvtörténettel. Az akadémia most újra tisztázza a dolgot.
Szegedi genetikusok azt állítják, hogy a Kárpát-medencébe érkező őseink jelentős százalékban a hunok DNS-ével rendelkeztek. Tanulmányukra, illetve az annak kapcsán kedden megjelent interjúnkra most Bálint Csanád régész reagál.
Újraéledni látszik a magyarok hun eredetéről szóló vita. Szegedi genetikusok honfoglaláskori leletek vizsgálata alapján azt állítják, hogy a Kárpát-medencébe érkező őseink jelentős százalékban a hunok DNS-ével rendelkeztek. Ráadásul azt is feltételezik, hogy nem a honfoglalók, hanem az itt élő avarok beszélték a magyar nyelvet.
Új eredményeket közöltek a génkutatók egy titokzatos emberfajta, a gyenyiszovai ember utódairól. Kiderült, hogy a neandervölgyiek és a mai ember elődeitől különböző gyenyiszovaiak leszármazottjai nemcsak Pápua Új-Guineán, hanem Ausztráliában, a Fülöp-szigeteken, Indonéziában és Malajziában is élnek.
