„Nem tudjuk mik az elvárások, így nem tudjuk, hogyan igazodjunk hozzá, vagy hogyan kerüljük meg”

– mondja egyik kulturális intézmény vezetője a HVG-nek, amikor arra kérjük, mutassa be Kásler Miklós kulturális politikáját. Mint egy másik forrásunktól megtudtuk, a humántárca miniszterének az elmúlt hónapokban nem volt két órája arra, hogy összehívja az országos fenntartású színházak, múzeumok, és más közgyűjtemények vezetőit. Az ágazatban úgy tudják, hogy egyelőre csak a Liget projekt állásáról tájékozódott személyesen.

Kásler Miklós

Vörös Szilárd

Meglehetős bizonytalansággal tölti el mindez az intézményeket. Volt már az elmúlt nyolc évben olyan, hogy a humánminiszter lemondott a kulturális terület közvetlen irányításáról, de ezekben az esetekben a tárcavezető tudatosan átadta – vagy átadni kényszerült – a feladatok nagy részét a kulturális államtitkárának. Kásler viszont ezt nem teszi. Egyik forrásunk szerint Lakitelken nyilvánosan ki is jelentette, hogy nem adja át a Nemzeti Kulturális Alapot a területért felelős Fekete Péter államtitkárnak.

Felmondások a minisztériumban

Feketével szemben persze könnyű csatákat nyerni. Az államtitkár közel sem rendelkezik olyan súllyal, mint elődei. Szőcs Gézának és L. Simon Lászlónak volt személyes kapcsolata Orbán Viktorral, de még Halász János és Hoppál Péter is nagyobb mozgástérrel rendelkeztek a Fővárosi Nagycirkusz éléről igazolt mostani államtitkárnál. Feketének – akit Vidnyánszky Attila lökött be a nagypolitikába – nincsenek saját projektjei, és retteg, nehogy valakinek a tyúkszemére lépjen.

Fekete Péter a Cirkuszból igazolt a politika cirkuszába

MTI / Kallos Bea

A kulturális területen kialakult vákuum pedig vonzza a hiénákat, akik kikaparnának még maguknak valamit a korábban már alaposan lerabolt portfólióból.

Így tett Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára, aki magához akarta vonni az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár és Magyar Nemzeti Múzeum fölötti jogköröket. Ezt ugyan végül sikerült megakadályozni. A bizonytalanság miatt azonban nincs túl jó hangulat a kulturális államtitkárságon, úgy tudjuk egyre többen adják be felmondásukat.

A sorcsere elején járhatunk

Nagyobb vérengzést Kásler egyelőre nem vitt véghez, igaz, megszabadult néhány, Balog Zoltán ideje alatt a kulturális irányításba bekerült, túlságosan liberálisnak minősített vezetőtől. Így esett áldozatul Lőrinczy György, akinek már távoznia kellett az NKA elnöki posztjáról, s nem kizárt, hogy az általa sikeresen vezetett Operettszínháztól is el kell búcsúznia. Ahogy Prőhle Gergely, a Petőfi irodalmi Múzeum főigazgatója sem számíthatott a minisztérium védelmére a fideszes holdudvar képromboló dühével szemben.

Prőhle Gergely elbukott: Az irodalom visszavág

Asszonyi Eszter

Abban azért senki sem bízhat, hogy egy-két vezetőcserével le is zárul a Kásler-korszak. A miniszter ugyanis korábban úgy nyilatkozott:

"Új időszak jön, amihez részben vagy egészében új emberekre van szükség".

Nehéz megmondani, hogy az aggódás, vagy az öröm erősebb-e Kásler eddig mutatott passzivitásával kapcsolatosan a kulturális területen belül. Világképe ugyanis – mely a Nemzeti Nagyvizit című televíziós sorozatból jól ismerhető – nem túl sok bizakodásra ad okot azok számára, akik továbbra is az európai szakmai normák alapján próbálnak működni. A szélsőjobbos alternatív irodalom-, és történelemfelfogás elemei szinte mind visszaköszönnek ebben a kaotikus világban, ott van például a hun-magyar rokonság, és a Szent Korona-tan felmelegítése egyaránt.

Az orvosköpeny egy kóklert takar

Az említett műsorban minden hezitálás nélkül „döntött el” az orvos professzor olyan tudományos vitákat, mint például a Szent Korona eredete. Kijelentette, hogy

a magyar kalandozások nem rabló hadjáratok voltak, hanem tervezett, a Bizánci Birodalmat és Frank királyságot bomlasztó tudatos akciók.

Arra, hogy hogyan fér meg benne a precíz természettudós és a nagyot mondó kókler, jól mutatja a következő, nagy visszhangot kiváltott történet: Kormányzati kapcsolatinak hála az általa vezetett Onkológiai Intézet volt az, amelyik engedélyt kapott az egyetlen nagy biztonsággal azonosított Árpád-házi király, III. Béla sírjának évekkel ezelőtti megnyitására, és csontanyagának vizsgálatára. A projektbe bekapcsolódó szakembereknek köszönhetően a csontokon elvégzett DNS-s vizsgálat eredménnyel járt, és sikerült beazonosítani az Árpád-házra jellemző gént, amit egy tekintélyes külföldi folyóiratban sikerült is publikálni. Ez után Kásler a Magyar Időknek azt nyilatkozta, hogy a vizsgálat azt bizonyította, hogy „a dinasztia nem finnugor eredetű”. Amivel nemcsak a józan észnek – ugyanis a nyelvnek semmi köze a genetikához – mondott ellent, hanem saját tanulmányuknak is.

Tudományos eredmények parancsra

A Magyar Időknek ezen a héten adott nagyinterjújában Kásler előjött azzal az ötletével, amitől a régészek és történészek már eddig is féltek: a Magyarságkutató Intézet tervével. Kásler szerint: „Ezzel véget vethetnénk a régi türk-finnugor hipotetikus eredet- vagy nyelveredetvitának, és fény derülhet a tudományosan megalapozott valóságra.”

Magyar felvonulók a türk népek játékán a magyar kormány szíves parancsára

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Kásler megfeledkezik arról, hogy ilyen vita az utóbbi száz évben már legfeljebb csak a kocsmapultnál zajlik, nem a tudományos életben. Kutatóknak ugyanis nem sikerült ezidáig cáfolni a magyar nyelv finnugor eredetét. Az orvos szerint a „történészek, régészek, nyelvészek, néprajzkutatók, antropológusok és más tudományágak képviselői ma elbeszélnek egymás mellett. Amit az egyik tudományág bizonyít, azt a másik nem veszi figyelembe. Egy intézményben, meghatározott célok mentén kellene folytatni a kutatásokat, és a legmagasabb szintű tudományos igényességgel szintetizálni az eredményeket.”

Nos, a magyar őstörténet valóban egy nagyon bonyolult, interdiszciplináris tudomány. És tényleg nem érthet senki egyformán a nyelvészethez és a régészethez, s az is igaz, hogy az egyes tudományok képviselői „válogatnak” a másik terület érvei közül. Ugyanakkor naivitás lenne azt gondolni, hogy majd egy nagy állami projekt keretében egymás mellé ültetett tudósok megszülik az egy igaz elméletet a magyarság eredetéről. Ahogy az is fantazmagória, hogy csupán egy intézet hiányzik ahhoz, hogy a magyarok elődeinek több ezer éves – írott források által csak a vándorlás legutolsó időszakában alátámasztott – történetét sikerüljön mind kronológiailag, mind földrajzilag megnyugtatóan tisztázni.

Eddig megúszták a tudósok

Sok amatőr történész beleesett ebbe a csapdába, így járt Szőcs Géza egykori kulturális államtitkár is, aki hasonló programot akart elindítani, elsősorban archeogenetikai vizsgálatok segítségével. Neki végül nem sikerült hozzá pénzt szerezni.

Még a tudományos kérdésekben visszafogottnak tekinthető Balog Zoltán emberminisztert is elkapta a hév, amikor nem sokkal a választások előtt létrehívta a hasonló profilú László Gyula Intézetet. Úgy tudjuk ezt is beolvasztják az új intézménybe, sőt az Index szerint a Veritas Intézetet is. Szakály Sándor, az intézmény igazgatója a HVG-nek állította: tőlünk hall először erről a tervről.

Azt csak halkan jegyeznénk meg, hogy 2012 óta az MTA-n működik a Magyar Őstörténeti Témacsoport, hét akadémiai intézet mintegy negyven kutatójának bevonásával. A témacsoportot épp a sok áltudományos elmélet hatására hozta létre az Akadémia, hogy igyekezzen tudományos alapon, de érthetően kommunikálni a magyarok eredetéről.

Kásler tündöklése és bukásának előjelei az e heti HVG-ben

HVG