A James Webb űrteleszkóp az infravörös kamerái segítségével át tudott látni a Rák-ködön, ami közelebb viheti a csillagászokat a kérdés megválaszolásához: milyen csillag robbanhatott fel, és mi lehetett ott a robbanás előtt?
Régóta tanulmányozzák már a tudósok a Rák-ködöt, a Bika csillagképben található szupernóva-maradványt. Az objektum nagyjából 6500 fényévre található a Földtől, és az látszik ott, ami egy régen megsemmisült csillagból maradt.
Kínai, japán és közel-keleti csillagászok először 1054-ben számoltak be arról, hogy megjelent a Rák-köd az éjszakai égbolton. A megfigyeléseiket rögzítették, így kiderült, hogy egy szupernóváról volt szó, ami a robbanás miatt erősen fénylett, az eseményt a Földről is látni lehetett.
Annak ellenére, hogy az emberiség majdnem ezer éve tud a Rák-köd létezéséről, még mindig nem ismerhet pontos részleteket a felrobbant csillagról, valamint az általa létrehozott kozmikus felhő kémiai felépítéséről. Itt jön képbe a James Webb űrteleszkóp, ami infravörös kamerájával képes volt átlátni a porfelhőn, és eddig nem látott részleteket tárt fel a szupernóva maradványairól – számolt be róla a CNN. Hogy milyen nagy a különbség a Hubble 2005-ös és a James Webb mostani képe között, azt jól mutatja az alábbi két felvétel.
Tea Temim, a Princeton Egyetem kutatója szerint a Webb lehetővé teszi, hogy pontosan határozzák meg a kilökött anyag összetételét, különösen a vas- és nikkeltartalmat. Ez elárulhatja azt is, milyen típusú csillag robbant föl.
A Webb képén látható sárga, zöld és fehér szálak porszemcsék. A ködöt uraló sűrű, tejszerű füstös anyag a szinkrotronsugárzás bizonyítéka. Ez olyan elektromágneses sugárzás, amelyet a fénysebességhez közeli sebességgel mozgó elektronok vagy pozitronok hoznak létre. A sebesség gyakran a mágneses tér hatására változik.
A ködöt egy pulzár, vagyis egy gyorsan forgó neutroncsillag állítja elő. A neutroncsillagok azok a sűrű maradványok, amelyek azután keletkeznek, hogy a hatalmas csillagok elégetik az üzemanyagukat, majd összeomlanak. A pulzár mágneses tere olyan mértékben felgyorsítja a töltött részecskéket, hogy azok sugárzást bocsátanak ki.
A pulzár a képen egy központi, fényes foltként látható. A kép széleihez közel lévő vékony fehér anyag körvonalazza a pulzár mágneses terét. A köd az idő múlásával tovább tágul majd, ahogy a forgó pulzár kifelé fújja az anyagot a középponttól.
A kutatók szerint a megfigyelések segítenek majd abban, hogy feltárják, mi történt a csillag felrobbanása előtt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
„Elértük a határt, szürkeségben mi vagyunk élen” – énekli Zentai Márk, aki a Mörk leállása óta szólóban zenél. Az új dal címe Szabadon, és a részben a Pride felvonuláson forgatott klipje a HVG-n látható először.
Azután, hogy a kormány ellenőrzést lengetett be.
A „jogosulatlan” kriptováltás bekerült a Btk-ba, azonnali hatállyal leállították.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
