Greta Thunberg befejezte a középiskolát, többé nem fog klímasztrájkolni péntekenként
Az aktivista 15 évesen kezdett el tüntetni, mára az egész világ ismeri a nevét.
Ritka magas a vízszint, lecsapolnak pár centit a Balatonból
Hűvös és esős volt a május, így szokatlan módon nemhogy apadt volna, de még június elején is emelkedett Balaton vízszintje. Ilyen magas vízállásra csak 10 alkalommal volt példa az előző bő 100 évben, nem csoda, hogy kedden reggel megnyitották a Sió zsilipjét.
Turbóra kellene kapcsolni a kibocsátás-csökkentést az EU-nak, hogy összejöjjön a 2050-es klímacél
1990-hez képest 90-95 százalékkal kellene csökkenteni a káros gázok kibocsátását már 2040-re, hogy esélyünk legyen tartani a párizsi klímacélokat. Ezt nem akárki mondja, hanem azok a tudósok, akikre az Európai Bizottság hallgatni fog, amikor kidolgozza a 2030 utáni klímacélokat.
Fékezné a Balatoni Szövetség a tó leeresztését, ami viszont pont kapóra jön az új hajóknak
A vízügy szerint a települések védelme érdekében kellene leengedni a vizet, de a települések jelezték, köszönik jól vannak, inkább maradjon a víz. A leeresztés viszont pont kapóra jön a Balatoni Hajózási Zrt. új hajóinak, amik több mint egy éve várnak arra, hogy felhajózhassanak a Sión. A települések a turizmust féltik a csökkenő vízszinttől, a hajók felhozatalát viszont a Magyar Turizmus Zrt. is szeretné elérni.
Ácsi katódgyár: kérdéses, jól jár-e a település, de az biztos, hogy a technológia veszélyes
Magyarország egyik legnagyobb beruházása valósulhat meg a Komárom-Esztergom megyei településen, amellyel kapcsolatban a polgármester úgy próbálja megnyugtatni a közvéleményt, hogy nem is akkumulátorgyár lesz, csak akkumulátorokhoz állítanak elő katódot. Ez azonban nagy nyugalomra nem ad okot, és az is kétséges, milyen hasznot jelent a településnek a Huanyou Cobalt.
Pályázaton keresik a legzöldebb irodát és a legkörnyezetbarátabb intézkedéseket
Cégek jelentkezhetnek a Követ Egyesült programjaira.
Harmadával esett vissza az erdőirtás az Amazonasnál
Idén eddig “csak” egy bő Nógrád megyényi esőerdő tűnt el Brazíliában.
zCast - Bardóczi Sándor: Budapest légkondiját jelentik a zöldfelületek
Mit csinál Budapest főtájépítésze és hogyan tud az anyagilag szenvedő főváros zöldterületeket is fejleszteni? Miért tartja fontosnak, hogy a közösségi médiában beszéljen az élővilágról? Mit tanulhatunk a Liget-projektből és hogyan lehet felelősen hozzányúlni a Népligethez? Hogyan küzd meg a kánikulával a főváros és miért elengedhetetlenek ehhez a zöldfelületek? Fenntarthatósági podcastunkban Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze volt Nagy Iván László vendége.
Miért intő jel a paksi bővítésnél, hogy egyre többször kell a hőség miatt letekerni Paks I-et?
Megváltoztak a körülmények, és újra fel kellene mérni a bő évtizede kitalált paksi bővítés hatásait. Erre figyelmeztet a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának alelnöke. A szakember azt mondja, nem a bővítés ellen van, viszont ahhoz, hogy megóvjuk a Duna élővilágát, és megmaradjon az ellátásbiztonság is, a jelenleginél nyíltabban és sokkal átgondoltabban, szakterületeket átívelően kellene végrehajtani a bővítést, egyesével számba véve minden régi és új kockázatot. Ehhez a meglévő blokkok üzemidejének bővítése adhat jó apropót.
„Jézusom, ez egy kiégett kukoricamező volt, most meg fák állnak itt!"
Néha a legegyszerűbb dolgok tűnnek a legbonyolultabbnak – mondja Poisson-Angeli Barbara, aki két budapesti étterem tulajdonosaként úgy döntött: mindenki számára bebizonyítja ennek az ellenkezőjét. Kisvállalkozóként nem csak azt igyekszik megmutatni másoknak is, hogyan lehet összeegyeztetni a környezeti és a társadalmi szempontokat a sikeres működéssel, de pofonegyszerű módot talált arra, hogyan tehet bárki a fenntarthatóságért úgy, hogy közben jól érzi magát. Csak egy kis gin kell hozzá, tonikkal felöntve.
A világ lakosságának egynegyede vízhiánnyal küszködik, és ez csak egyre rosszabb lesz
25 állam, ahol a globális lakosság egynegyede él, minden évben felhasználja szinte az egész vízkészletét, a világ lakosságának fele pedig évente legkevesebb egy hónapig szintén szembekerül ezzel a problémával - ezzel a drámai megállapítással kezdi jelentését a World Resources Institute.
Népszavazáson utasították el az olajkitermelést az Amazonas mentén
Az ecuadori referendum óriási vereség az államfő számára.
Japán elkezdte leengedni az óceánba a fukusimai atomerőmű hűtővizét
A környező országok és a halászok tiltakoznak, de az Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint nem jelent veszélyt a lépés.
Megkérdezték Novák Katalint, mint gondol a zöld politikáról – a válasza amolyan fideszes lett
A zöld pártok európai előretörésével kapcsolatban is megkérdezték Novák Katalint az ukrajnai látogatása után készült interjúban, lakonikus választ adott.
Angyalszárnyak az Árpád hídnál: így védik az évtizedek után visszatért dunavirágokat – videó
A Tiszán kívül a Dunán is rajzanak nyaranta a kérészek, de az itteniek később, igaz hosszabb időn át. Az ezüstös szárnyaikkal az esti fényben apró angyalokként rebbenő rovarok négy évtized múltán jelentek meg ismét, de a fényszennyezés komoly kihívást jelent a számukra. Megóvásuk viszont már Budapesten is biztosított. A kérészekről és az őket védő speciális fénysorompókról Kriska György biológus beszélt a hvg.hu-nak. Videón az idei rajzás.
Most tényleg egy széttépett, pedigrés póni miatt fordulna rá a farkasokra Brüsszel?
Sokan felkapták a fejüket, amikor hétfőn közleményben figyelmeztetett a haszonállatokat fenyegető farkasveszélyre az Európai Bizottság, amely elnökének pónijával tavaly végzett egy németországi nagyragadozó. Ha van is személyes érintettsége abban, hogy az EU-ban napirenden van a farkasok védettségének felülvizsgálata, tőle függetlenül is erősödik azok hangja, akiknek szúrja a szemét a farkasok gyarapodása. A természetvédők viszont figyelmeztetnek: összetett a kérdés, amit a jogilag körülbástyázott puskalövések nem fognak tudni megoldani, ehhez véres verejtékkel újra meg kell tanulnunk, hogyan tudunk együtt élni velük.
Térképeken mutatjuk meg, hogyan betegíti meg Európát a szállópor
Magyarország teljes területén háromszor magasabb a szállópor átlagos koncentrációja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határértéknél. Budapesten a helyzet különösen aggasztó, de egész Európában alig van olyan hely, ahol a lakosság ne lenne az egészségügyi határértéknél magasabb légszennyezettségnek kitéve. A Deutsche Welle az Európai Adatújságíró Hálózattal együttműködve elemezte a Kopernikusz Légkörfigyelő Szolgálat műholdas adatait: íme, a lesújtó eredmények szövegben, térképen és interaktív grafikán.