Leszavazták a helyiek az olajkitermelést az Amazonas mentén Ecuadorban. A kérdés az volt, hogy a Yasuni nemzeti parkban legyen-e olajkitermelés? A választók többsége elvetette ezt, miután a biodiverzitás ebben a nemzeti parkban az egész világon ritkaságnak számít.

Ez történelmi jelentőségű népszavazás volt – értékelte a választók döntését Greta Thunberg, a fiatal svéd környezetvédő aktivista. A Yasuni nemzeti park közelében az őslakosság is kitörő örömmel üdvözölte, hogy nem lesz olajkitermelés, amely tönkretette volna a földeket a környéken. „Ecuador óriási jelentőségű lépést tett előre, hogy megóvja az életet, a biodiverzitást és az őslakosságot” – hangsúlyozta az egyik legnagyobb indián szervezet vezetője.

A szavazók 59%-a utasította el az olajkitermelést a Yasuni nemzeti parkban, és ennek azért van különösen nagy hatása egész Ecuadorra, mert hamarosan elnökválasztást is tartanak a latin-amerikai országban. Az elnökválasztási kampány durva és erőszakos, az egyik baloldali elnökjelöltet lelőtték, mert elszántan bírálta a kábítószerklánokat és az olajóriásokat.

Gazdasági érdek kontra biodiverzitás

Ecuador az egyike a világ olyan országainak, ahol a legnagyobb a biodiverzitás, elsősorban a Galápagos-szigetek miatt, de az Amazonas fajgazdagsága is szerepet játszik ebben. Az UNESCO 1989-ben az egész világ számára fontos biorezervátummá nyilvánította a Yasuni nemzeti parkot. Ez egymillió hektárt jelent, ahol 610 fajta madár él, 121 féle hüllő található és a kétéltű fajok száma 139.

A dél-amerikai ország ugyanakkor az első volt a világon, ahol a természet joga bekerült az alkotmányba is, 2022-ben pedig ez alapján a legfelsőbb bíróság kimondta: a helyi lakosságnak joga van dönteni a területén létesítendő beruházásokról. Az akkori ügy aranybánya-koncessziók megadásával foglalkozott, de nyilvánvalóan más típusú kitermelésre is alkalmazható az ítélet.

A Yasuni nemzeti park területén indián törzsek élnek, amelyek elszántan küzdenek az olajkitermelés ellen, amely – akárcsak az olaj szállítása a tengeri kikötők felé – minden bizonnyal végzetes csapás lenne hagyományos életformájukra.

A tavalyi bírósági döntéshez hasonlóan a népszavazás is komoly politikai vereség a jelenlegi elnök számára, hiszen ő adta az engedélyt az állami olajcégnek a kitermelésre. Guillermo Lasso elnök szerint Ecuador 16 milliárd dollárt veszítene azzal 20 év alatt, ha nem folyna olaj kitermelés a Yasuni nemzeti parkban. Az ellenzék azzal gyanúsítja az államfőt, hogy lefizették őt az olajcégek. A meggyilkolt elnökjelölt gyakran beszélt erről a nyilvánosság előtt, mint ahogy arról sem hallgatott, hogy az „ecuadori elit kábítószerfüggő lett". Nem az államfő környezetének személyes szokásaira utalt hanem arra, hogy mind az olajóriások, mind pedig az országba beszivárgó kábítószerkartellek nagy pénzeket szánnak az elit megvesztegetésére a dél-amerikai országban.

Az állami olajcégnek, a Petroecuadornak 300 hektárra volt olajkutatási és kitermelési engedélye a Yasuni nemzeti parkban, ez a népszavazással érvényét veszítette. Kérdés persze, hogy Guillermo Lasso elnök környezete elfogadja-e a népszavazás eredményét, illetve, hogy Ecuador új elnöke nem próbál-e majd változtatni a helyzeten, és újra engedélyezni az olajkutatást és kitermelést a világörökség részének tekintett Yasuni nemzeti parkban.