Mintegy 520 milliárd forintos óriásberuházással 900 új munkahelyet hoz létre a kínai Huanyou Cobalt, amely Ácson építi fel első európai üzemét, ahol katódot fog gyártani elektromos akkumulátorokhoz – jelentette be szerdán Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter ennél nem árult el sokkal többet, mindössze arról értekezett hosszan, hogy milyen nagy siker mindez Magyarország számára és hogy más európai országokkal versengtünk a beruházásért. Ennek megfelelően azt sem lehet tudni, hogy az állam mekkora hozzájárulást ad a beruházáshoz, ezt csak akkor fogják nyilvánosságra hozni, ha a beruházáshoz nyújtott támogatást az Európai Bizottság is jóváhagyja.

Sokkal okosabbak akkor sem lettünk, amikor az ácsi önkormányzatnál érdeklődtünk. Szentirmai István fideszes polgármester a megkeresésünket azzal utasította el, hogy Szijjártó oldalán minden információ elérhető, azon túl ő amúgy sem tudna mit mondani – a jegyzőnek pedig a titkárság szerint tárgyalásai vannak, így ő sem tudott nyilatkozni.

520 milliárd forintból épül új kínai akkugyár Ácson

Szijjártó Péter 900 új munkahelyet ígért szerdán, a település polgármestere viszont korábban tagadta, hogy akkugyár épülne Ácson. Ebben szigorúan véve igaza is van: a Huanyou Cobalt nem kész akkumulátorokat, hanem ahhoz katódot fog gyártani. A külügy szerint a beruházás értéke meghaladja az egymilliárd dollárt, azt viszont egyelőre nem árulják el, mennyi állami pénz fog belemenni.

Pedig kérdésünk lett volna, hiszen a településvezető volt az, aki június közepén még arról posztolt a település Facebook-oldalán, hogy a tervezett beruházás miatt nem kell aggódni, hiszen nem akkumulátorgyár fog épülni. „Bár polgármesterként kértem, hogy a hangulat-és indulatkeltéstől próbáljon mindenki távol maradni, mégis elindult egy olyan latolgatás, miszerint akkumulátorüzem létesülhet Ácson. Ezt most szeretném megcáfolni. Mivel a befektető kérésére – üzleti érdekeit szem előtt tartva – azt nem lehet egyelőre publikálni, hogy milyen jellegű üzem szeretne idetelepülni, de azt kijelenthetem, hogy nem akkumulátorgyárról van szó és semmi olyanról, ami a környezetünkre negatív hatással lenne” – fogalmazott akkor. Ebben végül, ha szigorúan a tényeket nézzük, igaza lett, ám miután a katódgyártás az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódik, inkább úgy fogalmaznánk, hogy amolyan politikusi megnyilatkozás volt.

Arról is érdeklődtünk volna, hogy a 6900 lakosú településnek milyen haszna lehet a beruházásból. A Szijjártó Péter által említett 900 új munkahely jól hangzik, de elég csak Gödre gondolni, ahol hiába élnek 20 ezren, főleg dél-koreai munkásokkal töltötte fel az álláshelyeket a Samsung, és a debreceni CATL-beruházásnál is felmerült, hogy első körben kínai munkásokkal dolgoznának. Mindehhez hozzá lehet tenni, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2023 áprilisi adatai szerint Ácson a munkaképes lakosság 2,47 százaléka, azaz 114 fő keresett állást, köztük 24-en voltak, akik egy évnél régebb óta. Ilyenkor mindig nagy kérdés, hogy a helyieket mennyire lehet bevonni a cég életébe, hiszen ahhoz előbb jellemzően képezni kellene őket, így kérdés, hogy a Huanyou Cobalt hajlandó-e, vagy egyáltalán akar-e erre áldozni.

Szijjártó Péter beszédet mond a kínai Huayou Cobalt beruházását bejelentő sajtótájékoztatón

MTI / Kovács Attila

Emlékezetes az is, hogy a kormány döntése után – az akkor ellenzék által vezetett – Göd elvesztette a helyi Samsung-gyárból származó iparűzési adóbevételeket, és ez történt Iváncsán is, miután különleges gazdasági övezetté nyilvánították a gyár területét. Ács esetében erről egyelőre nincs szó – és ugyebár fideszes a polgármester, szóval lehet, hogy nem is lesz. Ott egyelőre csak arról döntöttek, hogy a 218/2023. (VI.1) Korm. rendelet (amely az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szól) alapján ipari-innovációs területet alakítanak ki Ács város területén. Azzal azonban, hogy kiemelt beruházássá nyilvánították a Huanyou Cobalt gyárát, az már biztos, hogy a gyár építéséhez szükséges engedélyeket könnyebben, rövidebb határidőkkel kaphatják meg.

És persze egy ilyen beruházásnál mindig nagy kérdés, hogyan viszonyul hozzá a helyi lakosság. Bár az természetesen nem reprezentatív, azt ki lehet jelenteni, hogy a település hivatalos Facebook-oldalán nem a leglelkesebbek a kommentelők, mind a polgármester korábbi posztja, mind a mai bejelentés alatt lehet a környezetükért aggódó hozzászólásokat olvasni. Az aggodalom, ha valós, nem is megalapozatlan.

Katódgyártás: mérgező fémek hevítése, mérgező oldószerek párologtatása

A lítium-ion-akkumulátorok esetében katódot a következő anyagokból gyártanak: lítium-kobalt-oxid, lítium-vas-foszfát, lítium-mangán-oxid, illetve lítium-nikkel-mangán/kobalt/alumínium-oxid – NMC. Ez utóbbit és származékait használják leginkább az elektromos járművekben, mivel hosszabb az élettartama, és jobb lehet a teljesítményleadása, mint a többi felsorolt katódanyagé.

Az említett fémek a lítium és a nikkel kivételével nehézfémeknek számítanak, amelyek kisebb mennyiségben néha kellenek az emberi szervezet működéséhez, de nagyobb mennyiségben mérgezőek is lehetnek.

Az El Cebollar nevű kobaltbánya Chilében.

AFP / Daniel Heuclin / Biosphoto

A nikkel már problémásabb. Érce hevítése közben például arzéngáz keletkezik, maga és vegyületei is mérgezőek: allergiás reakciót, ekcémát, asztmát okozhat, emellett rákkeltő, porának belégzése pedig hosszú távon súlyosan egészségkárosító.

A lítium sem sokkal jobb: nedvességgel érintkezve maró hatású lítium-hidroxid keletkezik belőle, a lítiumpor így irritálja a légutakat, belégzése nagyobb mennyiségben akár tüdőödémához is vezethet, emellett erősen gyúlékony, kismértékben robbanásveszélyes.

Fontos megjegyezni, hogy ezeket a fémeket nem tiszta állapotban, hanem oxidjaik formájában kezelik a katódgyártás során, vagyis a fenti hatásoknak nem feltétlenül vannak kitéve a velük foglalkozók, de ez nem jelenti azt, hogy minden kockázattól mentes lenne a katódgyártás.

A lítium-ion-akkumulátorok gyártásának ugyanis több fázisa van – mint a Magyar Mérnöki Kamara oldalán olvasható technológiai leírásból is kiderül –, a katódgyártás az első lépések közé tartozik. A katódgyártás is több részből áll: egyrészt előállítják a katód alapanyagát, illetve legyártják magát az elektródát.

A katódot katódporból készítik, amit az azt alkotó – fent felsorolt – fémek oxidjaiból állítanak elő. Ezeket az fémoxidokat jellemzően ott készítik, ahol az adott fémet bányásszák, ilyen nem történik Magyarországon – jegyzi meg a leírás.

A következő lépés a katódpor elkészítése, ami a fémoxidok „koprecipitációjával” (kb. kiválással, kicsapatással, ami során egymás kristályrácsába építik be őket) kezdődik, majd következik az úgynevezett kalcinálás, amikor ezer fokra hevítik és 12 órán keresztül „sütik” az adott anyagokat, aminek a végeredménye lesz a katódpor.

A lítium-ion akkumulátorok katódanyagainak grafitizálási folyamata Hegang városban, az északkelet-kínai Heilongjiang tartományban

AFP / XIE JIANFEI / XINHUA

A katódgyártás szigorúan véve akár ezt is jelentheti. De jelentheti a következő lépést is, amikor a katódport összekeverik a vezetőképes adalékkal és a kötőanyaggal, és oldószer segítségével képeznek belőle egységes szuszpenziót. A katód esetében jellemzően polivinilidén-fluorid (PVDF) a kötőanyag, és N-metilpyrrolidon (vagy N-metil-2-pirrolidon, NMP) az oldószer. A katódgyártás következő lépéseként előbb formába pumpálják ezt az oldószeres nehéz- és toxikus fémekkel teli iszapot, majd bevonják alufóliával, és szárítják. Itt jegyzi meg a dokumentum, hogy

az NMP rendkívül mérgező, szigorú emissziós előírások vonatkoznak rá. Ezért a katódgyártási oldószer visszanyerése szükséges. A szárítás során keletkező és a visszanyert NMP-t újra felhasználják az akkumulátorgyártásban. Azonban a veszteség magas, 20-30%-os. Környezetbe bocsátása nem megengedhető.

A figyelmeztetés nem véletlen, az NMP esetében azonkívül, hogy bőr- és szemirritációt okozhat, kimutatták, hogy magzatkárosító is lehet.

Ez egyébként pontosan ugyanaz az anyag, amit a gödi Samsung-gyárnál is aggodalmakat okozott, és győrszentiváni civilek is megtalálták, amikor megvizsgálták a talajvizet a helyi ipari parknak kinézett területen.

Azt egyelőre nem tudni, hogy az Ácsra tervezett katódgyárban a fentiek közül mely gyártási fázist fogják végezni, de az biztosnak tűnik, hogy minden fázis esetében nagy elővigyázatossággal kell eljárni a környezet és az ott élők egészségének védelme érdekében.

Nyitóképünkön galvániszapot és a fémmaradványokat olvasztanak be a Nickelhuette Aue gyárában, majd használják fel nikkel-, kobalt- és rézkémiai anyagok előállítására. Képünk illusztráció. Fotó: AFP / DPA / HENDRIK SCHMIDT