Egy ország, ahol elérték, hogy alig cigiznek, isznak és drogoznak a fiatalok

Izlandon az utóbbi húsz évben meglepő mértékben csökkent a kamaszkori dohányzás, alkoholfogyasztás és droghasználat. Hogy hogyan csinálták és miért nem csinálja minden ország utánuk, a divany.hu mutatta be.

  • hvg.hu hvg.hu
Egy ország, ahol elérték, hogy alig cigiznek, isznak és drogoznak a fiatalok

Míg például 1998-ban a szigetországbeli tizenöt-tizenhat évesek 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy berúgott az elmúlt hónapban, addig 2016-ban már csak 5 százalékuk. Anno 17 százalékuk, ma csak 7 százalékuk használt kannabiszt. Régebben 23 százalékuk dohányzott naponta, ma csak 3 százalék teszi ezt.

A divany.hu cikke szerint az izlandiak egy amerikai professzor, Milkman kutatásaiból indultak ki, aki úgy vélte már akkor, hogy a szerhasználók nem a konkrét szerektől, hanem a szer okozta agyi kémiai változásoktól voltak függők – ez ma már evidencia. Hasonló neurokémiai változásokat azonban drogok nélkül is el lehet érni: így hatnak például a viselkedéses addikciók, azaz a szerencsejáték, net- vagy épp a vásárlásfüggőség.

Milkman korszakalkotó ötlete az volt, hogy találjunk olyan módokat, amelyek az emberek által igényelt irányba változtatják meg az idegrendszer kémiai állapotát, csak épp ezt drogok nélkül teszik. A professzor izlandi előadás után kezdetek először kisebb, majd országos projektbe.

Kiderült ott is, hogy azok a kamaszok, akik valamilyen szervezett szabadidős tevékenységben vettek részt, sokkal ritkábban dohányoztak, ittak vagy drogoztak. Mindez azzal is összefüggést mutatott, hogy mennyi időt töltenek a kamaszok a szüleikkel.

A „Fiatalok Izlandon” program egy része a szerek elérhetőségét csökkentette: 18 éves kor alatt tilos lett dohányárut vásárolni, 20 éves kor alatt alkoholt. A dohánytermékek és az alkohol reklámozását is betiltották. De ennél talán fontosabb volt az a kampány, amiben azt hangsúlyozták, hogy a szülőknek érdemes minél több időt tölteni a gyerekkel – azaz a közhiedelemmel ellentétben nem csak az idő minősége, hanem a mennyisége is számít. Hasznos például, ha az estéket otthon tölti a gyerek, valamint ha ismerjük a gyerek barátait.

Ami a szabadidős elfoglaltságokat illeti: állami támogatást kapott egy csomó sportklub, zeneiskola, művészeti- és táncklub, kifejezetten abból a célból, hogy a gyerekek értelmesen töltsék az időt, részegen fetrengés helyett így ingyen korcsolyázhattak meg ping-pongozhattak.

És volt egy elég drasztikus eleme is a programnak: hoztak egy törvényt, hogy a 13 és 16 év közötti gyerekek nem lehetnek az utcán télen este 10, nyáron éjfél után.

Az izlandi programról, annak elképesztő eredményeiről, valamint arról, hogy mennyiben lehet e átvenni más országoknak itt olvashat bővebben.

Gyakrabban rúgják meg a nőket – a Heim Pál kórház sürgősségijén dolgozók 100 százaléka tapasztalt agressziót munka közben

Gyakrabban rúgják meg a nőket – a Heim Pál kórház sürgősségijén dolgozók 100 százaléka tapasztalt agressziót munka közben

Leggyakrabban kiabálással, sértegetéssel, káromkodással és becsmérlő fenyegetéssel találkoznak a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet dolgozói, de előfordul, hogy a hozzátartozók vagy a betegek leköpik, megrúgják, fellökik vagy szexuálisan inzultálják őket – derül ki a dolgozókat érő erőszakról szóló kutatásból.