Hatalmas indulatokat váltott ki a tragédiába torkolló osztálykirándulás a Kecskeméti Vadaskertben, ahol egy ötödikes fiú először a tiltás ellenére hozzányúlt egy vemhes szurikátához, majd mikor az állat megharapta, ijedtében a földhöz csapta az állatot. A Zara nevű szurikátát és az utódait sem lehetett megmenteni.

A kommentelők egy része rögtönítélő bíróságként válogatott kínzásokkal büntette volna a szurikátagyilkosnak kikiáltott gyereket. A bosszúszomjas hozzászólások nyomán érezte úgy a gyerekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány, hogy tisztába tesz néhány dolgot az ügyben.

A Facebookon egy hasonlattal próbáltak rávilágítani a reakciók aránytalanságára, jelezve, hogy a felnőttek rendszeresen megszegik a közlekedési szabályokat, ami gyakran balesethez vezet. „Ha ezeknél a cselekményeknél is ugyanúgy reagálnánk, mint most, évente 40.000 felnőttnél kellene nyilvános megszégyenítést, ilyen-olyan testrészek eltörését, fejbeverést alkalmazni, hátha megtanulják belőle a jobbkéz-szabályt.” De mégsem tesszük, mert

az erőszak nem jó válasz az erőszakra.

„Ha valakit megszégyenítünk és megverünk, azt tanulja meg, hogy legközelebb nem szabad, hogy észrevegyék mit csinált, és nem azt, hogy hogyan ne hibázzon legközelebb, és miért kell betartani a szabályokat. A megalázottság, a félelem és a szégyen nem szabálykövetési hajlandóságot szül, hanem bizalmatlanságot. Aki megver egy gyereket azért, amiért rosszat csinált azt ismeri el, hogy csak úgy tudja tanítani őt, ha bántja.Tényleg ennyire eszköztelenek vagyunk? Tényleg nincs más lehetőségünk arra, hogy egy gyereknek visszajelezzük, hogy amit tett az rossz volt?” – teszik fel a kérdést, majd arra figyelmeztetnek, hogy az erőszak mindig sérült emberi kapcsolatokhoz vezet.

A teljes bejegyzés alább olvasható.