Azt, hogy Bonanno Pisano munkája a torony, Giulia Ammannati, a Scuola Normale di Pisa egyetem paleográfusa fedezte fel – írta szerdai számában a La Nazione című toszkán napilap. Ő fejtett meg egy latin feliratot egy olyan kövön, amelyet 1838-ban Bonanno sírjában, a pisai ferde torony körüli ásatásoknál találtak.

A nehezen olvasható kövön két latin hexameter áll, ezekben Bonanno "egy csodálatos mű" építőjének nevezi magát. Ammannati kutatásainak eredményeit újonnan megjelent könyvében mutatta be. Ammannati felfedezése alátámasztja a reneszánsz építész, Giorgio Vasari állítását, aki Bonannót a torony első építőjének nevezte.

A pisai torony megépítése mintegy kétszáz évig tartott három építési szakaszban. Bonanno Pisano 1173-ban kezdett hozzá az építéshez, és megépítette az első emeletet, amelyet 15 fehér márványoszlop vesz körül klasszikus oszlopfőkkel és vakárkádokkal.

A harmadik emelet építésekor 1178-ban az instabil talaj miatt öt centiméterrel megdőlt a torony, ezért leállították az építkezést.

Csak száz évvel később folytatta a munkálatokat Giovanni Di Simone, és megpróbálta kiegyensúlyozni a dőlést. A várt eredmény azonban nem született meg, ezért az építkezés ismét leállt. A harangtorony megépítését végül Tommaso Pisano folytatta és fejezte is be 1372-ben.

A 800 éves építményt 1993 és 2001 között a talapzat alatt elhelyezett többtonnányi súlyokkal 44 centiméternyire "kiegyenesítették". A projekt során erős drótkötelekkel biztosították a tornyot. Mivel az 58,5 méter magas építmény a merőlegestől mért 4,5 méteres elhajlása miatt az összeomlással fenyegetett, 1990-ben lezárták a látogatók elől. Az újabb építési munkálatok 28 millió euróba kerültek.

Végül a világörökség részét képező pisai ferde tornyot 2001-ben, tizenegy év után ismét megnyitották.