A 3 százalékos kamatozású lakáshitel tetszetős ajánlat. Előzménye is van, tanulsága úgyszintén. A 2000–2002 között a gazdasági tárcát vezető Matolcsy György szintén kamattámogatással igyekezett fellendíteni a lakáspiacot. Az olcsó kölcsönök révén 2002 és 2005 között a támogatott lakáshitelek állománya 493 milliárdról 1630 milliárd forintra ugrott, az átadott új otthonok száma a 2002-es 31 ezerről 42 ezerre emelkedett. Viszont a kamattámogatás költségvetési terhei olyannyira felduzzadtak, hogy Medgyessy Péter kormányfő fokozatosan leépítette a rendszert.
Az állami támogatások szerepét a devizahitelek vették át, amelyek a 2008-as pénzügyi válságig fenntartották a lakáspiaci keresletet. Amikor a forint árfolyama nagyot esett, az addig kedvezményesnek tetsző konstrukció visszaütött, családi csődöket, máig tartó pereskedéseket idézve elő, és a kevésbé tőkeerős építőipari vállalkozások sem sokáig húzták.
A lakáspiacot az összeomlás utáni több mint fél évtizedes pangásból a hitelezés lassú visszaépülése és a 2015-ben bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény mozdította ki, utóbbi a gyermekes szülők kiváltsága.
A támogatásokkal felpumpált kereslet nem kívánt, fájdalmas mellékhatása, hogy
a lakásárak 2015 óta az Európai Unión belül a leggyorsabban nőttek: több mint megháromszorozódtak.
A 2022–2023-as inflációs csúcsok idején a lakáspiac lendülete ismét kifulladt. A kamatszint fokozatos normalizálódásával 2024-től megint élénkülni kezdett, de egyúttal újabb árhullám indult.
