Álbárónő, állami hivatalnok önbetörése és egy rejtélyes tyúkfotó története is színesíti az első pillantásra a környezetébe simuló Márvány utcai épület történelmét Budán. A 44-es szám alatt álló ház idén százéves, aminek apropóján több másik épülettel együtt megnyitja kapuit május 9-én a Budapest100 programsorozat keretein belül. Ennek apropóján vezetett minket körbe Belákovics Zoltán, a ház egykori megbecsült közös képviselőjének fia.
A 2011-ben indult kezdeményezés célja az adott évben 100 éves házak ünneplése, és ezek közül több bemutatása. 2016-tól viszont – mivel 100 évvel korábban a háború tépázta fővárosban kevés ház épült – változtattak a tematikán. Tavaly a városi zöldfelületekre fókusztáltak, több épületet a HVG is bejárt, megnéztük, hogyan lehet egyetlen szőlőtőkével befuttatni egy egész udvart, illetve azt is, hogyan tudja zöldíteni egy ház környezetét a lakóközösség.
Idén viszont, kibővítve értelmezve a száz évet az 1916 és 1926 között épült házak közül mutatnak be többet, köztük például a Corvin Palace-t, ami pont idén március 24-én töltötte be a százat, aminek apropóján az épület múltjával és jelenével mi is foglalkoztunk. A hétvégén bejárható házak közül többet mi is megnéztünk:
https://hvg.hu/kultura/20260422_budapest100-majus-9-10-nyitott-hazak-hetvegeje-programajanlo-orban-viktor-mester-utca-lakas-tisztviselotelep-al-habtoor-hotel
A Márvány utcai épület, mint sok másik a korszakban, eredetileg a háború utáni lakásínség enyhítésére épült, majd hasonlóan a másik, általunk korábban bejárt kelenföldi épülethez a hatvanas években újabb emelettel bővítették.
Az épület belső udvara
HVG / Cabrera Martin
A kívül-belül rendezett épület homlokzata letisztult, csupán az ablakok körül van visszafogott díszítés, pedig a tervező Weinréb Fülöp, korábbi társával Spiegel Frigyessel kiemelkedő szecessziós épületeket tervezett Budapesten. A páros jól kiegészítette egymást: Spiegelt Európa kiemelkedő építőművészei közt tartották számon, mellé társult Weinréb akit inkább az épületszerkezetek, száraz tervezési munkák érdekeltek. Közös működésük idején Spiegel felelt a tervezésért, Weinréb pedig a megbízások szerzéséért és a kivitelezésért. Öt évig dolgoztak együtt, ezalatt 35 nagy bérházat építettek.
Az épület Márvány utcára néző homlokzata
HVG / Cabrera Martin
Főként neobarokk és szecessziós bérpalotákat terveztek, a Bethlen Gábor utcában, a Rákóczi úton és az Izabella úti Lindenbaum-házak is az ő nevükhöz kötődnek. A színes, aranyozott homlokzati elemekkel díszített háromemeletes épületek a magyar szecesszió kiemelkedő példái.
Szintén Spiegel tervei és Weinréb kivitelezésében épült a budai oldal legkeskenyebb háza, a rakparton álló, leginkább holland mintára emlékeztető neogótikus épület a Duna felé 620, a Döbrentei utca felé mindössze 550 centiméter széles.
A háború előtt kifejezetten sikeres Weinréb vagyona a húszas évek második felére megcsappant, emiatt egyre több bérházat épített, amit állami hitelek és adókedvezmények is segítettek. Ezekben gyakran a kor egyik másik neves építésze, Kudelka Jakab építőmester (illetve annak korai halála után özvegye) volt a társa.
Kudelkáné a cég vagyonát jól fektette be, az 1920-as években Újlipótváros egyik legvagyonosabb polgáraként tartották számon. 1929-re azonban egyre több spekulációs befektetése fuccsolt be, élete végére vagyona nagy részét elvesztette.
Hasonló sorsra jutott Weinréb is, akinek haláláról 1934-ben a Magyar Építőmesterek Egyesülete a következőképpen számolt be: „Weinréb Fülöp 42 éven át volt tagja az Ipartestületnek, ez alatt a hosszú idő alatt az építőiparban számos nagyszabású építkezést hajtott végre. […] Legutóbbi éveinek vállalkozása rosszul végződött, ez is siettette halálát.”
A Weinréb–Kudelkáné-építkezések sorába tartozik a Márvány utcai sorozat is, itt a 42. a 44. és a 46. is az ő munkájuk. A 44-es szám kívülről világosbarna vakolatot kapott, a ház – pláne a szecessziós palotákhoz képest – egyszerű, letisztult, csupán az ablakok körül van némi vakolatdíszítés. A kapualjban egy fokkal több „csillogás” fogadja a látogatót, a csempézett mellvéd fölött a fehér falon arany színűre festett „képkeretek” láthatók.
A házba belépőket aranyszínű „képkeretek” fogadják
HVG / Cabrera Martin
A szín, ahogy a ház jelenlegi arculatának nagy része Belákovics Istvánnak köszönhető, aki 1994 és 2014 között nem csak közös képviselő volt, de – fia és lakók visszaemlékezése alapján – lényegében a gondnoki teendőket is ellátta. Lelkiismeretesen, szívvel-lélekkel végezte munkáját. Mindezt nyugdíjba vonulása után tette, korábban okleveles vegyészmérnökként számos szabadalma volt élete során.
A Budapesti Vegyiművek mellett sokat dolgozott a filmgyárnak, nevéhez fűződnek olyan speciális effektek, mint az Anna Karenina film jeleneteiben használt hab vagy az Egri csillagok tűzkereke, emellett ő fejlesztette ki azt a testkenőcsöt, mely a színészek bőrét óvta az égési sérülésektől. Utóbbi találmánya világszinten is az Egri csillagokban debütált.
Ő vezényelte a ház megújulását 2005 és 2009 között, amikor több mint hatmillió forintos önkormányzati támogatásból felújították a homlokzatot és belső tereket, később pedig lakótársával zöldítette be a kertet, ahol ma a térkőből több helyen fák, bokrok nőnek ki. „Lényegében éjjel-nappal ezt csinálta öt éven át, ültette a növényeket, és aztán imádkozott, hogy maradjon is meg minden. Szerencsére megmaradt” – emlékszik vissza fia.
HVG / Cabrera Martin
A körfolyosós, gangos ház belülről törtfehér színt kapott a tizenöt évvel ezelőtti felújításnál, a feketére festett korlátokat szintén a korábbi házmester tartotta karban és festette újra, amikor megkoptak.
Az ötödik emeletet a hatvanas években kapta a ház, akkor az Elzett dolgozói pályázhattak a lakásokra, akik közül aztán tíz család költözhetett be, a mai napig vannak lakók, akik azóta a házban élnek. Ahogy a legtöbb fővárosi háznál, úgy már itt is megjelentek az Airbnb-lakások, és a bérlők aránya is egyre magasabb.
Az ötödik emeletre a hatvanas években költözhettek be az első lakók
HVG / Cabrera Martin
Belákovics Zoltán gyerekkorában – visszaemlékezése szerint – rajta kívül volt még 8-10 hasonló korú fiatal, akikkel az udvaron, folyosókon játszottak indiánost. Ezzel szemben amikor pár éve visszaköltözött, azzal szembesült, hogy a lakók már kevésbé ismerik egymást, és nemigen vannak gyerekek a házban. Bár az utóbbi években lejjebb került az átlagéletkor, a közösség nem épült újra, az állandó gyerekzsivajt pedig felváltotta a csend.
Belákovics Zoltán, az egykori közös képviselő fia
HVG / Cabrera Martin
Álbárónő, önbetörés és neves lakók
A ház évszázados történelme során több neves lakója is volt. Itt élt egy időben Vellauer Károly építész, akinek a nevéhez fűződik többek között az alsógödi templom bővítése, Dubrovay László, Kossuth-díjas zeneszerző, illetve ide született Hódi Jenő filmrendező, dramaturg, a Budapest Film Akadémia alapítója. A lakók visszaemlékezése szerint Horváth Jenő színész is a ház lakója volt egy időben, akit a széles közönség Rémusz bácsiként ismert a tévéből.
Az első emeleten lakott egy állami hivatalnok, Csizmás Oktávián, aki egy önbetöréssel került a korabeli hírekbe. „A segédhivatali igazgató arcába éteres paprikát öntöttek, s a páncélszekrényből 7000 pengőt elraboltak” – írta a Pesti Napló az esetről, amiről később kiderült, a hivatalnok maga követte el, hogy sikkasztásait fedezni tudja.
Nem csak maga Csizmás Oktávián volt kétes alak, 1933-ban egyik albérlője, Balczó Margit is sokszor feltűnt a hírekben. Írtak róla álnév használata miatt, nem egyszer bárónőnek adta ki magát, de szerepelt az újságban lopás, csalás miatt is, többször csak „rejtélyes” vagy „veszedelmes” szélhámosnőnek nevezték.
A lépcsőházat ma virágok díszítik
HVG / Cabrera Martin
Egy egészen szürreális csalás is köthető a házhoz, amiről az ország másik feléből egy bonyhádi lakos levele alapján számolt be a Tolnai Népújság. Történt 1956-ban, hogy a zombai téeszbe érkezett egy levél utánvéttel, 28 forintért. Rövid tanakodás után a vezetők kifizették a díjat, a borítékból azonban csak egy kép került elő, rajta egy ketrecbe zárt tyúk. Hamarosan felismerték, hogy a fotón bizony az a díjnyertes tyúk szerepel, amelyet nem olyan rég egy mezőgazdasági kiállításon a téesz adott el, 35 forintért. Hamar rájöttek, hogy átverték őket, de végül arra jutottak, hogy 7 forintot még így is nyertek az eseten, egy másik utánvétes levéllel pedig jó eséllyel nem tudnák visszaszerezni a pénzt, annyiban hagyták a dolgot. Az is kiderült, hogy az élelmes levélküldő Márkusz György, budapesti fotóriporter volt, aki történetesen épp a Márvány utca 44. számú házban lakott.
HVG / Cabrera Martin
A Márvány utcai ház május 9. délutánján várja az érdeklődőket, akik épületbejáráson vehetnek részt majd, beszélgethetnek a lakókkal és megismerkedhetnek mélyebben is az építőmester, Weinréb Fülöp történetével. Az estébe nyúló programot Urbán Mátyás Gitera koncertje zárja.
A májusi hétvégén összesen 40 épület nyitja meg kapuit a látogatók előtt. Be lehet majd járni a Budapesti Fesztiválzenekar épületét, a Puskin mozit, a RiverPark irodaházat, a Holokauszt Emlékközpontot és a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár épületét is. A teljes lista elérhető a Budapest100 honlapján.
Számos helyszínen a bejárás mellett programokkal készülnek a szervezők és az önkéntesek, a részletes leírás szintén elérhető az esemény oldalán. A programsorozat ingyenes, viszont több helyen regisztrációhoz kötött, mivel limitált létszámú vendéget tudnak fogadni.
https://hvg.hu/elet/20260502_undi-mariska-adamis-anna-laux-jozsef-omega-locomotiv-gt-zenesz-dalszovegiro-gyilkossag-duna-udvar-budapest-100
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin
