Én is laktam ilyen gangos házban, a Mester utcában laktam egyszer
– mondja Orbán Viktor a videóban, amit a Doperanos podcastszereplés és az országjárása esztergomi állomása között vettek fel. A kérdéses lakás a Mester utca 33-35. szám alatti házban található, amit egészen más apropóból kerestünk fel: május 9-10-én a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) 16. alkalommal rendezi meg a Budapest100 rendezvénysorozat keretében a nyitott házak hétvégéjét.
A 2011-ben indult kezdeményezés célja az adott évben 100 éves házak ünneplése, és ezek közül több bemutatása. 2016-tól viszont – mivel 100 évvel korábban a háború tépázta fővárosban kevés ház épült – változtattak a tematikán. Tavaly a városi zöldfelületekre fókuszáltak, több épületet a HVG is bejárt, megnéztük például, hogyan lehet egyetlen szőlőtőkével befuttatni egy egész udvart, illetve azt is, hogyan tudja zöldíteni egy ház környezetét a lakóközösség.
https://hvg.hu/elet/20250511_Budapest-100-fesztival-hazak-lakohaz-zoldfelulet-varosi-kert
Idén viszont, tágabban értelmezve a száz évet az 1916 és 1926 között épült házak közül mutatnak be többet, köztük például a Corvin Palace-t, ami idén március 24-én töltötte be a százat, és aminek apropóján az épület múltjával és jelenével mi is foglalkoztunk:
https://hvg.hu/360/20260314_corvin-aruhaz-evfordulo
A szervezők kedden sajtóséta keretén belül mutattak be négyet az idén megnyíló házak közül, köztük az Orbán Viktor egykori lakásának otthont adó, Mester utcai épületet. A kívülről sárga, belülről fehér festésű házról első pillantásra fel sem tűnik a kora, de a házba lépve több dolog is azonnal árulkodóvá válik. A lépcsőházak tetejének, ablakainak ívelt kialakításától a huszárok mentéjének sujtását idéző ajtórácsokig.
Az épületet 1925-ben a kislakásépítési program keretében építtette Budapest székesfőváros, a komfortos, többségében háromszobás lakások első bérlői tisztviselők, hivatalnokok voltak, híres lakó volt még – Orbán Viktort megelőzően – Stromfeld Aurél egykori vezérkari ezredes.

A ház érdekessége, hogy nagyjából kettéosztható, a lépcsőházak előtt nyolc, mögötte csak öt emeletet találunk. Ennek az oka, hogy a telek, amire a ház épült a Strobentz testvérek tulajdonában volt, akik gőzgépek segítségével az itt kialakított medencékből szivattyúztak vizet a közeli vegyi gyárukba, az aláásott telek miatt pedig a statikusok jobbnak látták nem feszegetni a határokat.

Szintén különlegesnek mondható, hogy az építéskor egy komplett tüdőgondozó is helyett kapott az alagsorban, miután a korszakban havonta több száz ember halt bele tüdővészbe.
Felmerült akkoriban, hogy mennyire szerencsés egy lakóházba vezényelni a betegeket kezelésre, a kételyeket végül úgy hidalták át, hogy elrendelték: rakjanak ki több köpőcsészét – tudtuk meg a ház történetét kutató önkéntestől.
A napot egyébként nem itt, hanem a Józsefváros, illetve a tisztviselőtelep szélén álló Vajda Péter utca 43-as szám alatt kezdtük, ahol egy, szintén a budapesti lakhatási válság enyhítése érdekében épített, kislakásos bérház áll 1926 óta. A ház három traktusból áll: két gangos épületet egy harmadik, lakásokat és folyosót tartalmazó építmény köti össze.

Mint kiderült, eredetileg 98 lakás volt a házban, később azonban a Vörös Csillag Traktorgyár és a Kőbányai Gyógyszergyár (a mai Richter elődje) munkásai építették be a tetőteret is, így mára összesen 168 lakás van itt. Az egyik lakó elmondta, a tisztviselőtelep többi épületéhez képest monumentális ház lakói kifejezetten szeretik a környéket, nagyon ritka, hogy valaki elköltözik, olyan viszont többször is előfordul, hogy házon belül cserél egy-egy család lakást.
Az épület a korhoz képest nemcsak nagy, de modern is volt, a jellemzően 2-3 szobás, fullkomfortos lakrészek épültek cselédlakással. Szintenként 18 lakrész épült, ezt jellemzően tisztviselők, fővárosi alkalmazottak lakták az első időben, a ház középső traktusának legfelső szintjén pedig több művészlakást is kialakítottak, ahová szobrászok, festők költöztek.
A házat Hültl Dezső tervezte, aki Hauszmann Alajos egyik kedves tanítványa. Kapcsolatukat jól leírja, hogy Hültl a Budavári Palota felújításában is részt vett mestere mellett, akinek később a lányát is feleségül vette.

Eredetileg iroda- és üzletháznak épült a bejárás harmadik állomása, a Régi Posta utca 7-9. szám alatt található V. kerületi épület, amit 1925-ben adtak át, így idén már 101 éves. A premodern, de finoman még historizáló homlokzat mögött ma már mindenhol lakások vannak, aminek azonban állandó lakója szinte nincs. Mint a társasházkezelő elmondta, a belvárosi helyszín miatt a lakások 90 százalékát rövid távon adják ki. A földszinten azonban több, patinás múlttal bíró vállalkozás is helyet kapott.

Ezek közé tartozik a Gallwitz pipaüzlet, amely 1880-as alapításával Budapest legrégebbi vállalkozása, az ő üzletük 2005-ben költözött a házba. Ezzel szemben működik a 33 éve megnyitott Gombudvar. Az utcafrontról pedig a Dán család szűcsboltjába léphetünk. A szőrméket forgalmazó üzletet már a család hatodik generációja viszi, Dán Gábor ugyanakkor már nem fogja továbbadni a mesterséget a fiának. Mint elmondta, az Európai Unió 2030-tól betiltja az állati szőrmék forgalmazását, de a hosszú távú kilátásai egyébként sem jók. „A nyolcvanas években Budapesten nem volt fiatal nő rókaszőrkabát nélkül. Ma már a 18-30 éves generációból nem látni senkit sem szőrmében”, foglalja össze röviden a helyzetet a tulajdonos.


A sajtósétát az Erzsébet téren az Al Habtoor hotelben zártuk. A ház 1914 és 1918 között, az az Adria Biztosító Társulat székházának épült. A földszinten elegáns épületek, a felsőbb szinteken pedig irodák, lakások voltak. Utóbbiak közül nem egy a luxuskategóriát képviselte az akár 300 négyzetméteres alapterületével.
A II. világháború erősen megtépázta az épületet, a felújítás után a Budapesti Rendőr-főkapitányság székhelye volt, egészen a Teve utcai rendőrpalota megépülésééig. Az ezredforduló óta luxusszállodaként üzemel, elsőként a Le Meridien lánc, 2016 és 2025 között Ritz-Carlton, azóta pedig az Al Habtoor üzemelteti.

A hotelben az évek során számos celeb és híresség foglalt szállást, nekik a hallban felállított arckép csarnok állít emléket, politikusok közül megszállt itt már például George W. Bush és Alekszandar Vucsics is, de úgy tűnik, a sportolók körében is kifejezetten népszerű, többek között Jürgen Klopp, Valtteri Bottas, Pierre Gasly és Daniel Ricciardo arcképe is megtalálható az előtérben. Ott mosolyog továbbá Arnold Schwarzenegger is, ő talán pont akkor szállt meg itt, amikor Orbán Viktornak adott edzési tanácsokat.

A májusi hétvégén összesen 40 épület nyitja meg kapuit a látogatók előtt. Be lehet majd járni a fentieken túl a Budapesti Fesztiválzenekar épületét, a Puskin mozit, a RiverPark irodaházat, a Holokauszt Emlékközpontot és a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár épületét is. A teljes lista elérhető a Budapest100 honlapján.
Számos helyszínen a bejárás mellett programokkal készülnek a szervezők és az önkéntesek, ezek részletes leírását április 22-én teszik majd közzé. A programsorozat ingyenes, viszont több helyen regisztrációhoz kötött, mivel limitált létszámú vendéget tudnak fogadni. A regisztráció április 23-án indul.
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin