Erősen viseltes utcai homlokzat, használaton kívüli bolthelyiségek – a Rózsa utca 87. szám alatti bérház kívülről nem tűnik túl izgalmasnak, belépve azonban egészen különleges hangulat fogadja a látogatót.

Az udvaron egyetlen, mára egészen vaskos vadszőlőtőke fut fel a ház és a szomszédos tűzfal függőleges felületeire, dzsungellé változtatva az épületet. Lentről nézve is egészen szürreális, de a felsőbb emeletek folyosójáról körbetekintve látszik igazán, mennyire átvette az uralmat a természet a tégla felett. Pedig csak egy vékony földsáv áll rendelkezésére a betonozott udvar szélén, a természetnek azonban ennyi is elég.

A Rózsa utca 87. kívülről

Cabrera Martin

Az, hogy a szőlőt mikor és ki ültette, senki sem tudja. A ház legrégebbi lakója Géza bácsi, amikor ő huszonöt éve ideköltözött, már itt volt a növény. Kérdésünkre utánaszámol, korábbi lakókkal való beszélgetései alapján úgy saccol, hogy valamikor a háború után ültethették, így legalább 60-65 éves a vadszőlő.

„Van, aki nem szereti, leszedte a lakása körül, mert beszállnak a bogarak. Én két és fél évtized alatt egyetlen bogárral sem találkoztam” – mondja Géza bácsi, aki régi lakóként szívén viseli a szőlő sorsát: néha végigjárja a folyosókat, leszedegeti az indákat, amelyek rossz helyre futnak, de a falon, korláton fenn hagyja, ott a legtöbb embert nem zavarják.

Géza bácsi és a szőlőindák

Cabrera Martin

Azt már Friedmann Ani és Tóth Mária, a Budapest100 önkéntesei mondják el lapunknak, hogy a szőlő, ahogy fut fel a falon, csak tapadókorongokkal kapaszkodik, a résekbe nem ereszt gyökeret, így nem is roncsolja az épületet, sőt még védi is a falat az időjárás viszontagságaitól. Az már okoz némi kellemetlenséget, hogy az ereszt is benövi a vadszőlő, annak a tisztítására Géza bácsi már nem vállalkozik, legutóbb egy iparialpinista-csapat segítségét kérték, és a tetőn burjánzó szőlő állapotát elnézve ennek lassan újra itt lenne az ideje.

A városi zöldfelületek esetében a locsolás kérdése mindig kulcsfontosságú, a múlt héten, amikor összesen négy, a fesztiválon megnyitó helyszínt jártunk be, több lakásnál szóba került a dolog. A Rózsa utcában ezzel nem kell foglalkozniuk a lakóknak, a vadszőlő teljes mértékben önfenntartó, csak az eső locsolja. Igaz, ősszel azért bőven van vele munka: amikor a tél közeledtével ledobja a leveleit, az udvar takarítása komoly feladat.

Már a tetőt is befutotta a vadszőlő

Cabrera Martin

A közérzetet viszont jelentősen javítja a zöldfelület, ami a nyári hőségben 6-8 fokkal hűti a levegőt, és emellett a légkondi hatékonyságát is javítja – mondják a Budapest100 önkéntesei. Mint arról beszámoltunk, idén a Budapest100 fesztivál szervezői a városban, a közvetlen környezetünkben megtalálható zöldfelületek fontosságára szeretnék ráirányítani a figyelmet, így több kizöldült budapesti társasház megnyitja kapuit.

Friedmann Ani és Tóth Mária harmadik éve alkotnak egy csapatot harmadik társukkal, Refle-Tatár Barbarával. Együtt „dolgoznak fel” egy-egy házat. Idén, amikor megtudták, hogy a zöldfelületek adják a fesztivál tematikáját, Mária – mivel van egy lakása az épületben – egyből javasolta a Rózsa utca 87.-et. A lakókat nem kellett hosszan győzködni, volt egy közgyűlés, ahol elfogadták, hogy a ház is megnyílik majd május utolsó hétvégéjén. Az önkéntesek feladata volt kikutatni az épület történetét, programokat szervezni a nyitott házak hétvégéjére és koordinálni a szervezőkkel.

60-65 éve ülthethette valaki a vadszőlőt

Cabrera Martin

Mindez sok feladattal jár, de cserébe sokat is ad. „Az elején semmi kötődésed a házhoz, aztán megismered a múltját, a lakóit, és hirtelen személyessé válik. Tavaly például kiderült, hogy még él a tervezője az épületnek, és vele fel is vettük a kapcsolatot” – mondja Friedmann Ani arról, hogy miért várja évről évre a fesztivált – „az esemény ráadásul kiváló közösségszervező, a házak lakói is megismerik egymást”. „A önkéntes munkának erős húzása van, olyat kapunk itt, amit máshol nem, igazi közösségépítő erő” – ezt már Tóth Mária teszi hozzá, aki szintén számos új érdekességet tudott meg a házról az elmúlt hónapokban, pedig maga is lakástulajdonos benne – igaz, jelenleg nem itt él.

Az is jól látszik, hogy a lakók nemcsak egymás, de a saját környezetük irányába is nyitnak. Géza bácsi például ottjártunkkor boldogan újságolta a két önkéntesnek, hogy nézzék, a lépcsőház ajtaja valószínűleg eredeti. Most vette észre a héten, pedig már két és fél évtizede itt lakik.

A Budapest100 fesztivál keretein belül vasárnap délelőtt a Rózsa utca 87. is várja a látogatókat, háztörténeti előadás, koncert, kvízjáték és táncoktatás is szerepel a programok között. Részletes program a Budapest100 honlapján található.

Alig van szabad felület, amit ne futott volna be a vadszőlő

Cabrera Martin

Idén 15. alkalommal rendezi meg a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) a Budapest100 fesztivált. A programsorozat, amely eredetileg a főváros százéves házait volt hivatott bemutatni, 2016-ban váltott irányt. Mivel az első világháború alatt kevés új ház épült, azóta minden évben valamilyen tematika, nem pedig a kor mentén szervezik a fesztivált.

Idén a szervezők a városban, a közvetlen környezetünkben megtalálható zöldfelületek fontosságára szeretnék ráirányítani a figyelmet, mivel ezek fontos szerepet játszanak a levegőminőség javításában, a hőszigetek negatív hatásainak csökkentésében, illetve a növény-, állat- és rovarvilág sokszínűségének megőrzésében. A nagy közparkok mellett a lakókörnyezetben is szükség van a növénytakaróra, ezért idén elsősorban olyan intézmények, házak és közösségi kertek várják a látogatókat május 24-25-én, ahol hangsúlyos a természet megjelenése.