Csaknem egy éve csökken a keresetek értéke, amit némiképp váratlanul a miniszterelnök is elismert, viszont gyors javulást ígér. Ám bármennyire szépen csillognak majd a decemberi ár- és béradatok, az elmúlt év veszteségeit nem pótolhatják – olvasható az e heti HVG-ben.
Gyengélkedik Európa legerősebb gazdasága, a közszolgálati Deutsche Welle egyenesen Európa beteg emberének nevezi Németországot, amely szeretné elkerülni, hogy idén csökkenjen a GDP-je, márpedig az IMF ezt jósolja.
Uniós jogharmonizációval takarózik a kormány az útdíjrendelet 30-40 százalékos drágulást hozó módosítása kapcsán.
Távolról sem lehet nagy összeborulásról beszélni, de így is komoly eredmények tekinti az Egyesült Államok kormánya, hogy fontos kétoldalú kérdésekről tartottak egyeztetést a napokban Kínával. Mint arról Gina M. Raimondo kereskedelmi miniszter beszámolt, az USA törekszik az együttműködésekre, egyes területeken azonban semmilyen szinten nem enged.
Andorra, Monaco és San Marino az Európai Unió területén található, de nem részei az integrációnak, viszont pénzügyileg kiskaput jelenthetnek az uniós szabályok megkerülésére – állapították meg szakértők Brüsszelben, ahol már előkészületben vannak a három miniállammal megkötendő kereskedelmi egyezmények.
Szentirmai István szerint a helyiek nem is ellenzik a gyár megépülését. Lakossági fórum mindenesetre csak októberben lesz.
A város vízvezetékrendszere elöregedett, és hiába toltak bele az utóbbi években közel kétmilliárd dollárt, az nem volt elég.
Árfigyelő, kötelező akció, az árstop vége – csak kapkodja a fejét az, aki augusztusban élelmiszerboltba ment. Megnéztük, a sok százalékjel árnyékában hogyan is változtak az árak, mennyire vetette vissza a már elindult áresést, de kiderült az is, hogy a kristálycukorért vagy a húsért jóval többet kell fizetnünk, mint eddig.
Nem mindenki együttműködő, így egyre többször kell feltörniük a mobilokat.
Nehéz úgy tenni, mintha a gazdaság visszaesésében bármi jó is lenne, de ahogy szinte mindennek, még ennek is vannak pozitív oldalai. De minimum olyanok, amiből még jól is ki lehet jönni némi odafigyeléssel és szerencsével.
A beruházást Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be.
Szeptember végén 13 százalékra csökken az irányadó kamat, és újra az alapkamat lesz az irányadó, a tavaly ősszel bevezetett „ideiglenes” vészeszközök egy részét a jegybank pedig kivezeti. Októbertől csökkenhet az alapkamat, de nem lesz monoton, kiszámítható kamatcsökkentési pálya, és a kamatszint az infláció fölött marad majd. Jegybanki gazdaságélénkítés sem lesz, a cél mindenek felett az infláció letörése.
Az alapkamat változatlanul 13 százalék, de a kamatfolyosó felső szélét lejjebb húzta a Monetáris Tanács, ami arra utal, hogy az irányadó kamat is mérséklődik, 15-ről 14 százalékra.
Már több mint egy éve esik a magyar áramfogyasztás. A rezsicsökkentés elengedése és az energiahatékonysági beruházások mellett a júliusi csökkenésben az is benne volt, hogy hűvösebb volt az idő, mint a tavalyi nyár közepén.
A keddi kamatdöntéssel aligha okoz meglepetést a Magyar Nemzeti Bank, viszont annál fontosabb információkat árulhat el arról, mi várható a döntéshozatalban az ősszel. Szeptemberben beérhet az irányadó kamat és az alapkamat összeolvadása, egyben az is kiderülhet, mennyire súlyos revízióra készülhet a Monetáris Tanács a csalódást keltő második negyedéves növekedési adatok ismeretében.
Újra sztrájkkal fenyegetnek az LNG-munkások, akik nemrég már okoztak egy mini gázárkrízist.
Erre jutott az a német oknyomozó csoport, amely a Der Spiegelben írta le vizsgálata eredményét. A csaknem egy évvel ezelőtt végrehajtott merénylet miatt Németország egész energiabiztonsága veszélybe került. Hasonló akciót Ukrajna a Török Áramlat ellen is tervez, ez pedig már a magyar energiabiztonságot is érintheti.
Amennyiben az éves infláció magasabb lesz 15 százaléknál, márpedig az előzetes becslések szerint 17,5-17,7 százalék körül tetézhet az éves infláció.
Egy civil szervezet segítségével hat hónapos képzés kaptak Indiában, de még Európában is várnak rájuk kihívások.
