A várakozásoknak, illetve a jegybank korábbi iránymutatásának megfelelően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa változatlanul hagyta az alapkamatot 13 százalékos szinten, a kamatfolyosó tetejét azonban ismét lejjebb húzta 100 bázisponttal, az egynapos fedezett hiteleszköz kamata így 16,5 százalékra csökken.

A kamatkondíciók közléséből nem derül ki, de borítékolható, hogy a tanács a tulajdonképpeni irányadó kamat, az egynapos betéti eszköz 15 százalékos rátájának további 100 bázispontos csökkentéséről is döntött: a betéti tendert így holnaptól már csak 14 százalékos kamattal hirdetik meg.

Ha a jegybank az eddigi kommunikációjának (lassú, óvatos, megfontolt, adatvezérelt, jól kommunikált stb. kamatcsökkentés) megfelelően jár el a továbbiakban, akkor szeptember végén az irányadó kamat az újabb 100 bázispontos csökkentéssel összezár az alapkamattal.

 

Nemsokára kiderül, hogyan reagálnak Matolcsyék a kiábrándító gazdasági adatokra

A keddi kamatdöntéssel aligha okoz meglepetést a Magyar Nemzeti Bank, viszont annál fontosabb információkat árulhat el arról, mi várható a döntéshozatalban az ősszel. Szeptemberben beérhet az irányadó kamat és az alapkamat összeolvadása, egyben az is kiderülhet, mennyire súlyos revízióra készülhet a Monetáris Tanács a csalódást keltő második negyedéves növekedési adatok ismeretében.

Egy ideje Virág Barnabás alelnök kamatdöntés utáni tájékoztatói, illetve a tanács üléséről kiadott közlemények érdekesebbek, mint maga a – papírforma szerű – döntés. Nincs ez másképp most sem. Az alelnök eddig azt kommunikálta, hogy az alapkamat csökkentése terítéken sincs. Azonban egy lépésre az irányadó kamat és az alapkamat záródásától a jegybanknak már legalább utalnia kell valamit a hogyan továbbról. Tehát legalább utalni kellene arra – már csak a kiszámítható, jól kommunikált monetáris politika jegyében –, hogy mi lesz az egynapos betéti eszköz sorsa.

Különösen annak fényében van nagy igény a jegybank iránymutatására, hogy a gazdaság teljesítménye a vártnál rosszabb (a második negyedévben is folytatódott a technikai recesszió, amely így már négy negyedéve tart). Ugyanakkor az infláció valóban gyors ütemben csökken: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előrejelzése szerint augusztusban 16 százalékra lassul, szeptemberben pedig már 11-12 százalék környékére, majd októberben 9-10, novemberben 8, decemberben pedig 7 százalékos lesz. (Az éves átlagos infláció ezzel együtt magasabb lesz a kormány által a költségvetés tervezésekor alapul vett 15 százaléknál.)

Ugyanakkor ha szeptemberben 11-12 százalékra mérséklődik az infláció, akkor a reálkamat-környezet pozitívba fordul (az irányadó kamat/alapkamat magasabb lesz, mint az infláció). A következő hónapokban pedig – hacsak nem lesz további kamatcsökkentés – a reálkamat egyre vaskosabban pozitívvá válik. A jegybank mindeddig annyit jelzett előre, hogy az infláció tartós leszorítása, a 3 százalékos inflációs cél elérése érdekében tartósan pozitív reálkamat fenntartását látja szükségesnek.