Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A Monetáris Tanács az alapkamat 13 százalékos szinten tartása mellett döntött az irányadó kamat, vagyis az egynapos betéti eszköz kamatának 100 bázispontos csökkentéséről is, 14 százalékra – mondta el Virág Barnabás jegybanki alelnök a döntést követő tájékoztatón.
Az alelnök elmondása szerint ha minden jól megy, akkor a Monetáris Tanács folytatja a megkezdett kamatcsökkentési ciklust a jelenlegi ütemben. Ami azt jelenti, hogy az irányadó kamat szeptember végén hozzázár az alapkamathoz. Ezt követően új szakaszba lép a monetáris politika.
Októbertől az alapkamat is csökkenhet
A korábbi ígérethez híven („előre tekintő iránymutatás” nyújtása), és ahogy az várható volt, az alelnök valamit elárult a hogyan továbbról. A jegybanki eszköztár egyszerűsítése várható, kivezetik azokat az eszközöket, amelyekre már nincs szükség. A pénzpiaci stabilitást, a forint árfolyamát támogató eszközök maradnak: pl. a swapeszközök és a devizakötvény-aukciók.
Tehát – ha minden jól megy – az egynapos betéti eszközt a jegybank kivezeti.
Ami a további kamatcsökkentést illeti, az alelnök most már nem mondta, hogy az alapkamat csökkentése ne volna az asztalon, de azt sem erősítette meg, hogy mindenképpen elindul a folyamat. Szeptember után a kamatkondíciókról havonta, adatvezérelten és rugalmasan dönt majd a Monetáris Tanács. Magyarán lehet számítani további kamatcsökkentésekre, de – mint fogalmazott – a tanács nem „robotpilótaként” fog dönteni, nem lesz kiszámítható, monoton lépésekkel haladó kamatpálya.
Marad a monetáris szigor
A jegybanki szigor fenntartása várható, beleértve a pozitív reálkamat fenntartását – vagyis
a jegybank az aktuális infláció szintje fölött fogja tartani az irányadó kamatot (ami szeptember végétől várhatóan újra az alapkamat lesz).
És gazdaságélénkítő lépésekre sem érdemes számítani. Virág Barnabás azt mondta, a "közellenség" változatlanul az infláció, 2024-ben is tovább kell vinni a dezinflációt. A pénzpiaci stabilitás fenntartása (vagyis a stabil forintárfolyam fenntartása) és a 3 százalékos inflációs cél elérése lesz fókuszban.
A gazdasági növekedés beindításához az infláció gyors letörése kell – hangsúlyozta Virág, kiemelve, a gazdasági visszaesés elsődleges oka a magas infláció, amely miatt drasztikusan visszaesett a belső kereslet, a háztartások fogyasztása, illetve a magas infláció a beruházásokat is visszafogja.
A jegybank pandémia idején, illetve korábban a 2010-es években vastagon kivette a részét a gazdaságélénkítésből eszközvásárlási programokkal, hitelprogramokkal, Matolcsy György elnök deklarálta, hogy a jegybank feladatának tartja a gazdasági növekedés erősítését. A mostani tájékoztatás szerint
hiába van historikus visszaesésben a gazdaság, élénkítés nem lesz, az ugyanis az inflációt erősítené.
Virág kérdésre válaszolva arra is utalt, hogy a Monetáris Tanács majdani kamatdöntéseit nem fogja befolyásolni, hogyan alakul a GDP, a prioritás az infláció letörése lesz, mert azon keresztül vezet az út a fenntartható gazdasági növekedéshez való visszatéréshez.
Ez aligha jó hír a kormánynak, amely régóta kiemelten sikerként igyekszik kommunikálni a gazdasági növekedést (már amíg volt olyan), a pandémia óta pedig eléggé látványos, hogy ha választani kell a gazdasági növekedés élénkítése és az infláció féken tartása közt, a kormány inkább a gazdaságélénkítést választja. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig több ízben utalt rá, hogy a jelenlegi kamatokat túlzottan magasnak tartja, mert lefojtják a gazdaságot.
Ha úgy nézzük, nem is olyan magas a hazai infláció
A jegybank makrogazdasági előrejelzéseit tartalmazó Inflációs jelentés következő kiadása szeptemberben esedékes, ebben természetesen felül fogják vizsgálni a legutóbbiban szereplő GDP-előrejelzést is. Abban a jegybank 0-1,5 százalékos növekedést prognosztizált (a kormány a költségvetést 1,5 százalékos növekedés alapján tervezte) – adva, hogy az év eddigi része a várakozásoknál rosszabbul alakult, ezt minden bizonnyal lefelé módosítják. Bár az erre vonatkozó kértdésre Virág kitérő választ adott.
A gazdasági aktivitást mutató adatok alapján a harmadik negyedévben fokozatos javulás kezdődött. Közeledünk a vonalhoz, de még nem vagyunk fölötte – mondta, arra utalva, hogy
a gazdaság jelen pillanatban is technikai recesszióban van.
Azonban még ebben a negyedévben visszatérhetünk a vonal fölé, vagyis beindulhat a növekedés.
Ami az inflációt illeti, az alelnök arról sem mondott konkrét előrejelzést, csak annyit, hogy várhatóan már az „ősszel” az egyszámjegyű tartományba süllyed. Illetve, hogy szeptemberben már pozitív tartományban lesz a reálkamat. Mivel szeptemberben az irányadó kamat/alapkamat 13 százalékos lesz, az inflációt ezek szerint ennél alacsonyabbra várja a jegybank. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Virág elődje a jegybanknál a Tranzit fesztiválon azt mondta, az infláció augusztusban 16 százalékra lassul, szeptemberben pedig már 11-12 százalék környékére, majd októberben 9-10, novemberben 8, decemberben pedig 7 százalékos lesz.
Virág Barnabás felhívta rá a figyelmet, hogy a jelenlegi, toronymagasan Európa-bajnok éves inflációban benne van a tavaly év végi drasztikus áremelkedés. Ha a decemberi árakhoz viszonyítjuk a mostaniakat, akkor a magyarországi áremelkedési ütem nem lóg ki a régiós országok sorából.
Az alelnököt megkérdeztük a jegybanktörvény módosításáról, amelynek terve - mint a hvg.hu elsőként megírta - jelenleg az Európai Központi Bank jóváhagyására vár. Nem kicsi a tét, hiszen a jegybank több száz milliárd forintos veszteséget görget maga előtt, amit a törvény szerint az államnak kompenzálnia kellene, a mostani javaslat éppen ennek elodázását tenné lehetővé. Virág szerint az EKB "nagyon rövid időn belül" válaszolhat, ennek megfelelően döntenek majd a folytatásról. Hozzátette azonban, hogy a jegybank "legfontosabb tőkeeleme a hitelesség", vagyis nem az számít, milyen előjelű a mérlege, sokkal inkább az, mennyire tud hatékony lenni az árstabilitás megteremtésében.
Működhet évekig tőkehiányosan a Magyar Nemzeti Bank?
A Pénzügyminisztériumnak százmilliárdokat kellene költenie a jegybank feltőkésítésére, azonban erre egyetlen forint sincs a jövő évi költségvetésben. Inkább a jegybanktörvényt módosítják, amelyről hamarosan tárgyalnak az Európai Központi Bankkal. Bármilyen megoldás születik, a számlát végül az adófizetők állják.
