Magyarország jobban teljesít, népünk bölcs vezére legalábbis évről évre nagyobb sikereket ér el a nemzeti burzsoázia megteremtésében. Már persze ha azokat tekintjük nemzetinek, akik ilyen-olyan okokból bejáratosak a kormányfőhöz.
A globális technológiai gigavállalatok példátlan léptékben szabadítják ránk a konnektivitást, vagyis az online kapcsolattartási és hozzáférési lehetőségeket. A konnektivitáshoz kapcsolódó befektetési lehetőségek zöme még csak a jövőben tárul fel igazán, a vállalatok megítélésekor pedig a digitális etikai jellemzők egyre fontosabbá válnak.
A Magyar Bankszövetség alelnöke (cikkünk megjelenése óta már elnöke), de templomszolgaként kezdte Chicagóban, és még forognak a jegybankelnöksége alatt kibocsátott szerb bankók – meséli rendhagyó interjújában Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója.
Csányi Sándor szerint Magyarországon nincsenek oligarchák. Az OTP bankcsoport első embere adott interjút a HVG-nek, amelyben beszélt a gazdaságról, politikáról, utódlásról és a családról is.
A legnagyobb cégek rangsora után a legnagyobb nyereséget elérő 500 cég toplistáját is elkészítette a HVG. A benne szereplő vállalatok eredménye látványosan nőtt, a legnagyobb ugrásokat azonban a magyar gazdaságon kívül álló okok magyarázzák.
A hagyományos, árbevétel szerinti toplistáknál többet elárul a nagyvállalatok produktumáról az a rangsor, amely azt összegzi, hogy melyik cég mennyivel tudta növelni a termeléséhez szükséges, de mástól vásárolt anyagok-alkatrészek-szolgáltatások értékét. A Top 500-hoz kapcsolódva a HVG ezt a különleges listát is évről évre elkészíti.
A HVG Top 500-ban szereplő cégek adatainak legkritikusabb számolgatása is azt mutatja, hogy gyorsabban gyarapodtak, mint a magyar GDP.
A legnagyobb magyar vállalatok HVG-rangsorából kiderül, hogy sok, az energiapiacon érdekelt társaság nem magának köszönheti bevételei látványos növekedését.
A HVG Top 500-ban szereplő nagyvállalatok a magyar gazdaság legfontosabb szereplői. Ahogy a nagy egészben, úgy ebben az elit körben is külön csoportot képeznek az állami és – a magyar közgazdaság-tudomány specialitásaként – a "kormányfőközeli" cégek.
„Az autonómia százszázalékos likvidálása lehetetlen, az, hogy a lehetőségekből mennyit használnak ki az emberek, rajtuk is múlik” – szűri le a közelmúlt tapasztalatait Kornai János, a Harvard és a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa.
Megszűntek a tervutasítások, a helyükre szabályozók léptek, de a terv és a piac harmonikus összeillesztése illúziónak bizonyult. A fél évszázada bevezetett gazdasági reform története ezzel együtt máig érvényes tanulságokkal szolgál.
A bankárságot saját vállalkozásokra váltó üzletember sokat tanult Csányi Sándortól, korábbi sajtóbefektetését nem bánta meg, kórházalapítóként viszont lassúnak látja az egészségügy átalakulását. HVG-portré Lantos Csabáról.
Mit ért és mit ér ma a forint? – adódik a kérdés 70 évvel az új fizetőeszköz bevezetése után. A szerző kutatásaiból kitűnik, hogy az arany és a mozijegy, az élelmiszerek közül pedig a fehér kenyér drágult azóta a leginkább.
Fontos kérdéseket tisztázott az OTP Ingatlanpont.
Szó lesz a kormányzati személyügyi döntéstámogató rendszerről, de területfejlesztési és közbeszerzési módosításokról is.
A január 1-től induló program révén akár 3 millió forint is kapható lakásfelújításra.
Megtette a hatását a kedvezményes áfa kivezetése és a koronavírus: öt éve nem adta ki olyan kevés építési engedélyt, mint idén augusztusban. A szektor felpörgetését célzó rozsdaövezeti térképről most újabb információt csepegtetett a Budapesti Fejlesztési Központ, néhány órával később pedig a miniszterelnök bejelentette: általános lesz az 5 százalékos áfa. De hogyan hathat mindez a piacra és az árakra?
Hamarosan jön „minden idők legnagyobb otthonteremtési programja”, ám a részletekkel még adós a kormány. Szakmabelieket kérdeztük, vajon mit tartalmazhat a mostani program.
