szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ahogy a szegény országokra jellemző, a magyar háztartások kiadásainak nagy szeletét teszik ki az élelmiszerek, a szelet ráadásul hízott az elmúlt években. A magyar háztartások fogyasztása a második legkisebb az unióban.

Hét uniós tagállamban nőtt az élelmiszerek és az alkoholmentes italok súlya a háztartások összkiadásán belül 2009 és 2019 között – írja közleményében az Eurostat. Magyarország dobogós helyezést ért el, 0,5 százalékponttal nőtt az élelmiszerkiadások szelete a háztartások kiadási tortájában. Csehországban ez a szelet 1,3 százalékponttal hízott, Szlovákiában pedig 1,1-gyel.

A magyar háztartások uniós összehasonlításban sokat költenek élelmiszerekre – mármint a kiadásaik nagy részét, 17,3 százalékát az élelmiszerek viszik el. Az uniós átlag csak 13 százalék, az élen álló Írországban pedig mindössze a lakosság kiadásainak 8,6 százaléka ment erre a célra.

Az élelmiszerkiadások súlyát elsősorban nem az befolyásolja, hogy az adott országban milyen sok élelmiszert fogyasztanak, és még csak nem is az, hogy mennyire drága ott az étel (bár természetesen ezek a tényezők is fontosak).

Mivel élelmiszerekre mindenhol muszáj költeni, minél szegényebb egy ország (illetve a háztartásai), a kiadások annál nagyobb részét viszi el az étel.

És megfordítva, minél gazdagabb egy ország (a háztartásai), annál kisebb részt visznek el az alapvető létszükségletek, mint az étel és a lakhatás, és annál nagyobb szelet jut a luxusnak tekinthető dolgokra, például szórakozásra, kultúrára. Ennek megfelelően a magyar háztartások kiadási szerkezete a szegényebb tagállamokéra jellemző, nem lóg ki a régiós versenytársak (Szlovákia, Csehország, Lengyelország) sorából. Románia és Bulgária mint (még) szegényebb országok megint más lapra tartoznak.

A magyar háztartások kiadási szerkezete alig változott az elmúlt években. Az élelmiszerek súlya valamelyest nőtt, illetve kiemelhető a lakásfenntartással kapcsolatos kiadások súlyának csökkenése. Utóbbit magyarázza, hogy ide tartozik a háztartási energia ára, márpedig az a rezsicsökkentések óta alig változott.

Az, hogy az arányok nem változtak sokat nem jelenti, hogy a magyar háztartások forintban számolt kiadásai ne nőttek volna – persze nem meglepő módon, az elmúlt években jelentősen nőtt az átlagkereset, továbbá az árak is emelkedtek.

Az átlag magyar élelmiszerre például 421 ezer forintot költött el 2019-ben, míg 2010-ben még csak 244 ezer forintot.

- ez egy főre eső összeg, beleértve a csecsemőtől a nyugdíjasig minden magyart. Lakásfenntartásra már fejenként 479 ezer forint ment el, közlekedésre 309 ezer forint. Prostitúcióra és egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatásokra fejenként 30 ezer forint – ezen belül prostitúcióra 20 ezer forint (a háztartások saját bevallása alapján).

Az uniós különbségekre visszatérve, az élelmiszerek ugyan a magyar (és a régiós) háztartások kiadásainak nagy szeletét teszik ki,

összegszerűen mégis csak Bulgáriában jutott alacsonyabb élelmiszerekkel kapcsolatos kiadás egy főre, mint a magyar 1290 euró.

Hátulról a következő országok: Lengyelország, Csehország, Szlovákia. Közben Luxembourgban fejenként közel 3000 eurót költöttek élelmiszerekre. Az összehasonlítás persze némileg fals, a tagállamokban jelentősen különbözik az árszínvonal, a bérszínvonal, illetve a nem eurót használó országok esetében a devizaárfolyamok is torzítják a képet. Azonban a helyzet a mindezeket a különbségeket kiküszöbölő vásárlóerő-paritáson nézve sem rózsás.

Magyarországon a háztartások egy főre jutó fogyasztása 2019-ben az uniós átlag 67 százalékát érte el, szemben a megelőző évi 66 százalékkal. A javulást a folyó áron számolt egy főre jutó tényleges fogyasztás 8,7 százalékos növekedése, a népességfogyás, valamint (nemzetközi összehasonlításban) a forint vásárlőerő-csökkenésének együttes hatása eredményezte – számolt be december közepén a magyar statisztikai hivatal, a KSH.

©

„Az uniós tagállamok rangsorában a magyarországi háztartások egy főre jutó fogyasztása a 25. legnagyobb volt” – fogalmazta meg sajátosan a KSH azt a tényt, hogy

mindössze két ország háztartási fogyasztása volt alacsonyabb a magyarnál

(vásárlóerő-paritáson, vagyis összevethető mértéken nézve). A háztartások életszínvonala nyilván nem független a fogyasztásuktól, vagyis ha úgy tetszik, csak két uniós országban élnek rosszabbul a háztartások: Bulgáriában és Szlovákiában.

Egyébként a kormányzati szektor fogyasztása már messze nem sereghajtó az unióban, szóval az állam jobban él, mint a háztartások.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Joan Laporta lett a Barcelona elnöke

Joan Laporta lett a Barcelona elnöke

Magyarországra látogat Ferenc pápa

Magyarországra látogat Ferenc pápa

Szerdától ismét nagyot emelkedik az üzemanyagok ára

Szerdától ismét nagyot emelkedik az üzemanyagok ára