HVG Top 500: Az energiacégek állami hátszéllel nyerték a nagyot ugrási versenyt
A legnagyobb magyar vállalatok HVG-rangsorából kiderül, hogy sok, az energiapiacon érdekelt társaság nem magának köszönheti bevételei látványos növekedését.
A legnagyobb magyar vállalatok HVG-rangsorából kiderül, hogy sok, az energiapiacon érdekelt társaság nem magának köszönheti bevételei látványos növekedését.
A HVG Top 500-ban szereplő nagyvállalatok a magyar gazdaság legfontosabb szereplői. Ahogy a nagy egészben, úgy ebben az elit körben is külön csoportot képeznek az állami és – a magyar közgazdaság-tudomány specialitásaként – a "kormányfőközeli" cégek.
„Az autonómia százszázalékos likvidálása lehetetlen, az, hogy a lehetőségekből mennyit használnak ki az emberek, rajtuk is múlik” – szűri le a közelmúlt tapasztalatait Kornai János, a Harvard és a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa.
Megszűntek a tervutasítások, a helyükre szabályozók léptek, de a terv és a piac harmonikus összeillesztése illúziónak bizonyult. A fél évszázada bevezetett gazdasági reform története ezzel együtt máig érvényes tanulságokkal szolgál.
A bankárságot saját vállalkozásokra váltó üzletember sokat tanult Csányi Sándortól, korábbi sajtóbefektetését nem bánta meg, kórházalapítóként viszont lassúnak látja az egészségügy átalakulását. HVG-portré Lantos Csabáról.
Mit ért és mit ér ma a forint? – adódik a kérdés 70 évvel az új fizetőeszköz bevezetése után. A szerző kutatásaiból kitűnik, hogy az arany és a mozijegy, az élelmiszerek közül pedig a fehér kenyér drágult azóta a leginkább.