Kisfiúként az volt az álma, hogy egyszer majd híres zongorista és zeneszerző válik belőle. Ehhez a beteljesült álomhoz az élet jószerint csak a dzsessz műfaját, a baseballsapkát és a sötét napszemüveget tette hozzá. Meg persze a magyar valóságot.
Fischer Iván Zenekara még a Bécsi Filharmonikusokat is lehagyta.
A valóságot és a fikciót szándékosan úgy keveri, hogy az általa uralt, de hitelesnek látszó világot hozzon létre, miközben az amatőr színészeket megalázza – ezek a bírálatok érték a Sparta című új filmjének romániai forgatása miatt Ulrich Seidl osztrák rendezőt.
Stephen Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával, hanem annak is utánajár, valóban sokat köszönhet-e neki az emberiség? Az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre ismerhetjük meg, milyen elemekből született és épült fel a Hawking-mítosz. Az elkövetkező hetekben több részletet is közlünk a HVG Könyvek által kiadott Hawking, Hawking című életrajzból, követve annak sajátos, ám a címszereplőhöz nagyon is illő logikáját – halálától a kezdetekig.
A győzteseket titkos szavazással választják ki, 15 millió forintos elismerésben részesülnek majd.
Megváltozott a világ és már az áldozatok rokonainak az érzelmei is számítanak, ha elkészül egy sorozatgyilkosokról szóló filmes produkció. Legalábbis utólag. Eltörlés-kultúra, fehér privilégium és homofóbia kérdései lengik körbe minden idők egyik leghíresebb sorozatgyilkosa, a milwaukee-i kannibál, Jeffrey Dahmer életéről készült új Netflix-sorozatot.
Monokróm kirándulás az össznépi szórakoztatás, a vidéki vurstlik világába, ahol a retró kifejezés nem egy letűnt korszak reprodukálását, hanem a változatlanságot jelenti. Légpuskatalálatokkal kilyuggatott kétpálcás ajándékokra lövünk, Kylie Minogue még mindig huszonévesen tekint ránk egy bódé oldaláról. Időtlen eleganciájú kasszírhölgy adja ki a jegyet a következő menetre, és csak az árból tudjuk - ezer forint - hogy már nem a nyolcvanas években járunk. Lakos Gábor fotóriportja.
„Vilmányi Benett gesztusa és a nyílt levél aláíróinak ugyanazt a függetlenséget célozza meg, csak más eszközökkel” - mondja Székely Csaba író.
Stephen Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával, hanem annak is utánajár, valóban sokat köszönhet-e neki az emberiség? Az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre ismerhetjük meg, milyen elemekből született és épült fel a Hawking-mítosz. Az elkövetkező hetekben több részletet is közlünk a HVG Könyvek által kiadott Hawking, Hawking című életrajzból, követve annak sajátos, ám a címszereplőhöz nagyon is illő logikáját – a halálától visszafelé
Szeptemberben viharos gyorsasággal kellett búcsút intenünk a nyárnak, hogy aztán kiderüljön: korszakokat is le kell zárnunk. Láttuk, milyen, amikor egy monarchia köszön el a múlttól, és lép át egy új korba, láttuk, ahogy a tenisz ünnepeli két visszavonuló legendáját, és a filmvásznon köszönt vissza a gyász, amely a távoli Himalájából ér ide a maga nehezen megfogható módján. De voltak olyan történeteink is, amelyek a bátorság és a cselekvés erejét mutatták be, legyen szó gimnáziumi diákokról vagy színtanodásokról. Kiválogattuk a szeptember legfontosabb cikkeit az Élet + Stílus és a Kult rovatból.
Azoknak a bátor oroszoknak is üzent, akik tüntetnek a háború és a zsarnokság ellen.
Pszichotriller és a rámenős hatásvadászat slágerdarabja. A karmesteri agresszivitás ideális levezetője, egy asszony színpadi kálváriája és a nagy szopránok örökös diadalmenete: ez mind a Tosca. Ráadásul jó ideje a rendezői operaszínház egyik kísérleti terepe is. Mint most Ókovács Szilveszteré az Operaházban.
A félmilliót is meghaladja a fogyatékkal élő személyek száma Magyarországon, akik számára egy sor hétköznapi tevékenység jóval nagyobb kihívást jelent ép társaiknál. Ezek között szerepel a kultúrafogyasztás is, és bár a magyar jogszabályok szerint fontos az esélyegyenlőség és a kultúra hozzáférhetősége bárki számára, még lenne mit alakítani a gyakorlatban. Jó példák azonban léteznek már itthon és külföldön egyaránt, ezeket mutatjuk be most.
Mi lett volna, ha a Felvidék magyar marad, és a szlovákoknak új hazát kell keresniük a távoli Polinéziában? Erről szól Michal Hvorecky szlovák író első magyarul megjelent könyve. A kifordított történelem játékosságát mostanra beárnyékolta Putyin Ukrajna elleni háborúja.
A megállapodás lehetővé teszi Avicii szülei számára, hogy a fiuk 2018-as halála után létrehozott alapítványra összpontosítsanak.
Jogos-e a félelem, hogy a TikTok rövid, impulzív videóihoz szokott „digitális bennszülött” Z generáció végérvényesen leszokik az olvasásról? Mit és mit nem olvasnak a kamaszok? Miért olyan nehéz megugrani a Harry Potter-könyvek sikerét? Két gyerekkönyvkiadó tapasztalatait gyűjtöttük össze.
Az Iszom a bort című Kollár-Klemencz-dal feldolgozása hozott ismertséget Magyarországon az ideje nagy részét Amerikában töltő énekesnek, aki a Fonogram díjazottai közül az idei év felfedezettje lett.
Háromezer fős koncerttermet ígérnek a XXI. kerületbe kilátogatóknak.
