A Holnap című könyvben 13 kutató vázolja fel a trendeket, és 13 pszichológus szakember járja körül, hogyan tudunk mi magunk felkészülni a közelgő változásokra, és milyen készségekre neveljük gyermekeinket. Az alábbiak ebből a kötetből közlünk egy szerkesztett részletet.
Mit kezdjen a gyászoló a nyomasztó titokkal: megtartsa magának, vagy megossza az érintettekkel? Mikor árt, mikor véd? Mit tegyen a titokgazda, hogy a családi titok ne váljon tabuvá? Többek között ezek a kérdések is felmerülnek Singer Magdolna gyásztanácsadó Élethazugságok című könyvében. Részlet.
Holnap – Hogyan őrizzük meg a lelki egészségünket a gyorsan változó jövőben? címmel jelent meg egy kiadvány a minap. A 13 trendkutató és 13 pszichológus „párbeszédét” tartalmazó kötet segítséget ad az élet minden területén körülöttünk zajló változások megértéséhez, és ötletekkel szolgálhat ahhoz is, hogyan tudunk alkalmazkodni, reagálni ezekre a változásokra. A szerkesztőt, a klinikai szakpszichológus, egyetemi adjunktus Kapitány-Fövény Mátét kérdeztük.
Senki és semmi nem tud nekünk annyit ártani, mint saját irreális, negatív elképzeléseink. Ezek leggyakrabban csak a tudatunk kreálmányai, mégis, minden hamisságuk ellenére, túlságosan komolyan vesszük ezeket - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Közelebb önmagunkhoz című könyvében. Részlet.
Nincs szülő, akinek könnyedén menne közölni gyermekével: nem vették fel a focicsapatba, meghalt az aranyhala, el fogunk válni. Némi figyelemmel, empátiával azonban jól is el lehet mondani rossz hírt.
Sok könyv és podcast foglalkozik a jövő lehetséges forgatókönyveivel. E felvázolt forgatókönyvek azonban rendre fajunk túlélési esélyeit, az egyes technológiai újítások morális, etikai vonzatait elemzik. Kevesebb szó esik arról, hogy a változások vajon milyen lélektani hatásokkal járnak majd. Kapitány-Fövény Máté bevezető gondolatai a Holnap című kiadványhoz.
Van, hogy egyszerre távolodnak el a párok, hogy levegőhöz jussanak, és van, hogy az egyik oldal húz bele. Amíg nem szakad szét a harmonika, addig lehet segíteni, hogy a diszharmóniából harmónia szülessen.
Többek között azért is kritizálták, mert a herceget figyelemhiány-zavarral diagnosztizálta – szerinte eltorzították a valódi mondanivalóját.
Akkor végezzük legjobban feladatainkat, amikor úgy érezzük, hogy tartozunk valahová, amikor képesek vagyunk megjósolni az eredményeket, amikor szabadon dönthetünk és irányítunk, amikor olyan munkát végzünk, amely miatt hasznosnak érezzük magunkat, és amikor megbízunk a szeretteinkben és a kollégáinkban. Részlet Joshua Aronson és Elliot Aronson A társas lény című könyvéből.
Ösztönösen vonzódunk a természethez. A kertünk – legyen szó talpalatnyi földről, egyetlen virágládáról az erkélyen vagy közösségi kertről – egyszerre jelent kiragadott szeletet a végtelen természetből, és szimbolizálja saját házunk tájékát, önmagunkat.
A pozitív pszichológia szellemi atyja, Csíkszentmihályi Mihály 2021-ben bekövetkezett haláláig arra törekedett, hogy megfejtse, hogyan teremthetünk önmagunk számára olyan értelmes és örömteli életet, amely a világunkat is jobbá, gazdagabbá és boldogabbá teheti.
A kutatásban résztvevők energiaszintje csökkent, és egyre növekvő fáradtságérzésről számoltak be a magány miatt.
A szerelemnek sokszor semmi sem szab határt, még a közös munkahely sem.
Egy tudósítás alapján születtek elítélő Facebook-posztok Feldmár András legutóbbi beszélgetéséről Kovács András Péterrel. A Feldmár Intézet most közzétette a szóban forgó részletet.
Alapíthat szektát, de ne belülről bomlasszon – üzente Feldmár Andrásnak Mérő László.
Amikor az egész társadalom feszült a bizonytalanságtól, a kiszámíthatatlanságtól, akkor nem várhatjuk el a gyerekektől sem, hogy kiegyensúlyozottak legyenek. Hogyan ismerheti fel a szülő a szorongás jegyeit óvodás- és kisiskoláskorban, és mit tegyen?
Az elismeréshajszoló sorsát nagymértékben befolyásolja mások véleménye. Ennek gyökerei a gyermekkorba nyúlnak vissza.
A nyugati kultúrában folyamatos csillapításban vagyunk.
Az imposztorszindróma az a mély meggyőződés, hogy nem vagyunk olyan jók, mint amilyennek mások gondolnak. Számos elmélet született arról, miért inkább a nőket érinti ez a szindróma. Részlet a Miért érzem magam kevésnek? című könyvből.
A szorongás korát éljük egy olyan társadalomban, amelyik alaposan ismeri az együttélést a bizonytalansággal. A megoldásról nemrég jelent meg egy svéd szociológus könyve.
